adozona.hu
AVI 2010.12.139
AVI 2010.12.139
A vámmentesség kedvezménye kérelemre engedélyezhető. Nincs jelentősége annak, hogy a behozott vámáru a családjogi előírások szerint a fél és felesége vagyonközösségébe tartozik (1995. évi C. tv., 918/93. EGK r. 7. cikk)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes kérelmére 2005. augusztus 2-án vámmentesen vámkezeltek egy db 2004-es évjáratú Renault személygépkocsit. A felperes 2005. augusztus 3-án a gépjárművet eladta feleségének P. K.-nak, jelképes összegért 20 000 Ft-ért.
Az elsőfokú vámhatóság a felperes nyilatkozatra történő felhívását követően 2006. április 25-én kelt határozatával kötelezte 130 000 Ft vám, 404 750 Ft általános forgalmi adó megfizetésére.
A fellebbezés folytán eljáró alperes 2006. május 26-án kelt határozatával az el...
AVI 2010.12.139 A vámmentesség kedvezménye kérelemre engedélyezhető. Nincs jelentősége annak, hogy a behozott vámáru a családjogi előírások szerint a fél és felesége vagyonközösségébe tartozik (1995. évi C. tv., 918/93. EGK r. 7. cikk)
A felperes kérelmére 2005. augusztus 2-án vámmentesen vámkezeltek egy db 2004-es évjáratú Renault személygépkocsit. A felperes 2005. augusztus 3-án a gépjárművet eladta feleségének P. K.-nak, jelképes összegért 20 000 Ft-ért.Az elsőfokú vámhatóság a felperes nyilatkozatra történő felhívását követően 2006. április 25-én kelt határozatával kötelezte 130 000 Ft vám, 404 750 Ft általános forgalmi adó megfizetésére.
A fellebbezés folytán eljáró alperes 2006. május 26-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A vámhatóság határozatát azzal indokolta, hogy a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 918/83.EGK rendelet 7. cikkében foglaltak alapján 12 hónapig nem adhatta volna a vámmentesen vámkezelt személygépkocsit kölcsönbe, zálogba, bérbe és nem ruházhatta át sem visszterhesen, sem ingyenesen a vámhatóság engedélye nélkül. E jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a felperes a kiszabott vámterhet köteles volt megfizetni.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte, arra hivatkozott, hogy külszolgálatból tért haza, a személygépkocsit feleségének vásárolta a határon jelezte, hogy a feleség nevére kívánja íratni a személygépkocsi tulajdonjogát, ott arról tájékoztatták, hogy ezt az okmányirodán kell intéznie.
Az alperes kérte a kereset elutasítását, fenntartotta a határozatában foglaltakat.
A Fővárosi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az import vám alóli mentesség kedvezménye csak azt illeti meg, aki annak feltételeit teljesíti. A felperes hivatkozása nem releváns a perbeli esetben. Amennyiben a felperes a felesége nevére kívánta a gépkocsit vámmentesen az országba behozni, ebben az esetben az ő nevére kellett volna a vámkezelést kérnie. Kizárólag a vámjogszabályok rendelkezései alapján kellett az ügyet elbírálni, így az alperes határozata jogszabályt nem sértett.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelő döntés meghozatalát. A felperes fenntartotta azt a jogi álláspontját, hogy az alkalmazandó közösségi jogszabályok hátteréül a Polgári Törvénykönyv és a Családjogi törvény rendelkezései az irányadók, tekintettel arra, hogy a feleségével házastársi vagyonközösségben él, ennek megfelelően az általa vámkezelni kért személygépkocsi a vagyonközösség részét képezi. Ebből következően mivel a közösségi rendelet a tulajdonjogról nem rendelkezik nyilvánvaló, hogy a mögöttes szabályként alkalmazni kellett volna a Ptk. és Csjt. rendelkezéseit, ezért a vámmentesen vámkezelt személygépkocsi vámteher fizetési kötelezettség nem terheli.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és helytálló volt az abból levont jogkövetkeztetése is. A jelen eljárás tárgya egy vámeljárás során hozott határozat bírósági felülvizsgálata volt, ennek során a bíróság azt vizsgálhatja, hogy a határozat a vámjogszabályoknak megfelelt-e. A felperes 2005. augusztus 2-án kérelmezte vámmentes vámeljárás lefolytatását az általa az országba behozott gépkocsi vonatkozásában. A vámhatóság a felperes kérelmének eleget tett. A felperes tudomásul bírt arról is, hogy az import vám alóli mentesség feltétele, hogy a szabad forgalomba bocsátás időpontjától kezdődően 12 hónapig a vámmentesen kezelt személyes vagyontárgy nem adható kölcsönbe, zálogba, bérbe és nem ruházható át sem visszterhesen, sem ingyenesen az illetékes vámhatóság engedélye és tudomása nélkül. A felperes e jogszabályi rendelkezések ellenére 2005. augusztus 3-án a gépjárművet felesége nevére íratta a forgalmi engedélybe, így első tulajdonosként nem vitásan P. K.-nét jegyezték be.
A jogszabályi rendelkezés megszegése miatt a felperes utóbb köteles volt a vámterhek megfizetésére. A vámmentesség kedvezménye, amely kérelemre engedélyezhető a vámjogszabályi előírások betartásával adható meg, ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy amúgy a behozott vámáru a családjogi előírások alapján a felperes és felesége vagyonközösségébe tartozik.
A Legfelsőbb Bíróság mindezek alapján megállapította, hogy az alperes határozata és az elsőfokú bíróság ítélete a jogszabályoknak megfelelt, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.202/2007.)