adozona.hu
AVI 2010.12.138
AVI 2010.12.138
Az adóhatóság az egyik adóalanynál tett megállapítását, a másik adóalanynál is hivatalból köteles figyelembe venni (2003. évi XCII. tv. 130. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Jelen eljárás előzménye az volt, hogy az adóhatóság 1998-2000. évekre a felperesnél adóellenőrzést tartott, vizsgálta a felperes és a K. Kft. között 1999. július 15-én kelt ún. APA szerződést, amely szerint a felperes eszközeit és meghatározott dolgozói létszámot továbbfoglalkoztatásra folyamatos gyári működés érdekében átadott a K. Kft. részére. Az ún. APA szerződés 12. pontja szabályozta a dolgozók átvételét és tovább foglalkoztatását, mellyel kapcsolatosan az adóhatóságnak az volt az állás...
AVI 2010.12.138 Az adóhatóság az egyik adóalanynál tett megállapítását, a másik adóalanynál is hivatalból köteles figyelembe venni (2003. évi XCII. tv. 130. §)
Jelen eljárás előzménye az volt, hogy az adóhatóság 1998-2000. évekre a felperesnél adóellenőrzést tartott, vizsgálta a felperes és a K. Kft. között 1999. július 15-én kelt ún. APA szerződést, amely szerint a felperes eszközeit és meghatározott dolgozói létszámot továbbfoglalkoztatásra folyamatos gyári működés érdekében átadott a K. Kft. részére. Az ún. APA szerződés 12. pontja szabályozta a dolgozók átvételét és tovább foglalkoztatását, mellyel kapcsolatosan az adóhatóságnak az volt az álláspontja, hogy a felperes a kilépéssel kapcsolatos költségek és járulékok vonatkozásában általános forgalmi adólevonásra nem volt jogosult.Az ezen adóhatósági határozatok felülvizsgálatára irányuló keresetet a megyei bíróság 9. számú ítéletével elutasította.
Ezen ítélet felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályon kívül helyezte, e körben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a felperes azon kereseti kérelmét, mely szerint az adóhatóság a sérelmezett döntését az Art. 130. §-ának figyelmen kívül hagyásával hozta meg, nem bírálta el. A megismételt eljárásra ezért előírta, hogy az elsőfokú bíróság e kereseti kérelemről is döntsön.
A megismételt eljárásban a megyei bíróság 3. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Idézte az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 130. §-át és megállapította, hogy a K. Kft.-nél lefolytatott ellenőrzés az 1999. július-szeptember hónapokat érintő önellenőrzésre vonatkozott. A vizsgálat a felperestől történt tárgyi eszköz beszerzésére terjed ki, és nem érintette a felperes részére kibocsátott bérmunkaszámlák ellenőrzését, ezért a felperes álláspontja az Art. 130. § megsértésére vonatkozóan alaptalan volt.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének megfelelő döntés meghozatalát.
A felperes megismételte azt a korábbi álláspontját, miszerint a K. Kft.-nél végzett ellenőrzés az értékesítést terhelő adók tekintetében a számlákat elfogadta, a felperesnél végzett ellenőrzésnél ugyanezen számlákat jogszerűtlennek, visszaigénylésre alkalmatlannak minősítette, így ez az eljárás ütközik az Art. 130. §-ában megfogalmazott jogalkotói szándékkal.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság jogerős ítéletét, és az alperes határozatának a dolgozók munkaviszonyának megszűnésével kapcsolatos megállapításait - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú közigazgatási szervet e körben új eljárás lefolytatására kötelezte.
Az előzményi tényállás szerint a felperesnél lefolytatott adóellenőrzés több elkülöníthető jogügyletre terjedt ki, így foglalkozott a felperes és a K. Kft. közötti tárgyi eszközök átadásával, valamint a dolgozók átvételével kapcsolatosan felmerült költségekre vonatkozó számlakibocsátások vizsgálatával.
Az adóhatósági határozat felülvizsgálatára irányuló kereseti kérelmet elutasító megyei bírósági ítéleti rendelkezés dolgozók munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatos részét a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte, és e körben az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Az új eljárásnak már csak egy szempontot kellett megvizsgálnia - nevezetesen a felperesi kereseti kérelem alapján -, hogy az adóhatóság által a K. Kft.-nél lefolytatott vizsgálat eredményeképpen megállapított határozati rendelkezések eltértek-e ugyanebben a témában hozott jelen adóhatósági megállapítástól.
A Legfelsőbb Bíróság az új eljárásban meghozott ítéleti megállapítással szemben a felperesi állásponttal értett egyet.
A becsatolt iratok tanúsága szerint az adóhatóság a K. Kft.-nél 1999. július-szeptember hónapokra általános forgalmi adónemben önellenőrzés kiutalás előtti revízióját végezte el tekintettel arra, hogy a felperes az általa benyújtott nyomtatványon kötelezettség csökkenést vallott 54 225 000 Ft összegben. A vizsgálati jegyzőkönyv megállapította, hogy a felperes a tárgyi eszköz beszerzésével kapcsolatban jogosulatlanul igényelt vissza 363 000 Ft-ot, egyebekben kiutalhatónak talált 53 862 000 Ft-ot. Ennek megfelelően történt az adóhatóság fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett elsőfokú (1999. december 1-jén kelt) határozata, mely szerint a K. Kft. terhére 363 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amely egyben jogosulatlan visszaigénylésnek minősült, ezután köteles volt 73 000 Ft adóbírság megfizetésére. A határozat indokolása megállapította, hogy a felperes a beszerzést terhelő adó tekintetében feltüntetett 843 011 000 Ft adóalappal és 161 851 000 Ft áfa-tartalommal szemben az ellenőrzés nem fogadott el 363 000 Ft általános forgalmi adólevonást. Egyebekben az 53 862 000 Ft visszaigénylést elfogadva rendelkezett ezen összeg kiutalásáról. Ez azt jelenti, hogy - az adóhatóság határozata és vizsgálati jegyzőkönyve szerint is -, ha nem is nevesítve, de gyakorlatilag felülvizsgálatra került a K. Kft.-nek ugyanazon időszakra és ugyanabból a jogviszonyból származó kibocsátott számlákkal kapcsolatos általános forgalmi adólevonási jog, ugyanúgy mint a felperes ugyanezen jogviszonyból és időszakra vonatkozó elszámolásai. Ebből következően helyesen hivatkozott a felperes arra, hogy az adózás rendjéről szóló Art. 130. §-a szerint az adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően az adókötelezettséget érintő jogviszonyt alanyainak ellenőrzése során. Az egyik adóalanynál tett megállapítását; a másik adóalanynál is hivatalból köteles figyelembe venni.
Ennek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet és az alperes keresettel támadott határozatának a dolgozók munkaviszonya megszüntetésével kapcsolatos megállapításait az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, az elsőfokú közigazgatási szervet e körben új eljárás lefolytatására kötelezte. Az új eljárás során a fentieknek megfelelően figyelembe kell venni a K. Kft.-nél lefolytatott adóhatósági ellenőrzés eredményét és ennek jogkövetkezményeit a felperes ugyanezen jogviszonyára alkalmazni kell.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.199/2007.)