adozona.hu
AVI 2010.10.116
AVI 2010.10.116
A törvény által írt feltételeknek engedély kiadásakor kell fennállnia jövedéki ügyben (2003. évi CXXVII. tv. 36. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2006. január 23-án egyszerűsített adóraktári engedély kiadása iránti kérelmet terjesztett elő a Regionális Jövedéki Központhoz 0808/6. hrsz.-ú telephelyre.
A felperes kérelméhez csatolta a 2006. január 17-én kelt bérleti szerződést, amely szerint az Sz. Kft 14 db bortároláshoz szükséges tartályt bocsát rendelkezésére, valamint a 2006. január 17-i W. Kft.-vel kötött szerződést, amely szerint a felperes bérbe veszi a borászati üzemet, üzemi berendezéseket az adóraktári engedély kiad...
AVI 2010.10.116 A törvény által írt feltételeknek engedély kiadásakor kell fennállnia jövedéki ügyben (2003. évi CXXVII. tv. 36. §)
A felperes 2006. január 23-án egyszerűsített adóraktári engedély kiadása iránti kérelmet terjesztett elő a Regionális Jövedéki Központhoz 0808/6. hrsz.-ú telephelyre.A felperes kérelméhez csatolta a 2006. január 17-én kelt bérleti szerződést, amely szerint az Sz. Kft 14 db bortároláshoz szükséges tartályt bocsát rendelkezésére, valamint a 2006. január 17-i W. Kft.-vel kötött szerződést, amely szerint a felperes bérbe veszi a borászati üzemet, üzemi berendezéseket az adóraktári engedély kiadásának napjától.
Az elsőfokú jövedéki hatóság 2006. február 22-én helyszíni szemlét tartott, amelyről jegyzőkönyv felvétele készült.
Ezen túl beszerzésre került az a tulajdoni lap másolat, amely azt tanúsította, hogy az adott helyrajzi számon lévő ingatlan tulajdonosa a B. Borászati Termelő- Feldolgozó és Kereskedelmi Kft., aki 2005. szeptember 6-án bérbe adta a W. Kft.-nek ezt a területet azzal, hogy a bérbe vevő jogosult az albérletbe adásra is.
Az elsőfokú jövedéki hatóság 2006. április 4-én kelt határozatával a felperes kérelmét elutasította azzal az indokolással, hogy ugyanezen a telephelyen 11 459 680 Ft összegű köztartozása állt fenn a korábbi gazdálkodóknak.
A fellebbezés folytán eljáró alperes, mint másodfokú hatóság, 2006. június 15-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot az indokolás kiegészítésével helybenhagyta. A kiegészítés szerint a kérelem elutasításának nemcsak az volt az indoka, hogy az adott helyen működő, az adóraktárt működtető korábbi engedélyesek nagy összegű tartozást halmoztak fel, hanem az is, hogy a felperes által a mellékletként becsatolt egyéb okiratok, szerződések nem igazolták a tényleges munkavégzés feltételeit, illetőleg annak létjogosultságát.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
A felperes arra hivatkozott, hogy az adott helyrajzi számon egy meghatározott körülhatárolt területet kíván használni, amelyen még a korábbi időszakban nem működött adóraktár. Így az egyéb adóraktárak által felhalmozott köztartozás nem befolyásolhatja működését.
Az alperes kérte a kereset elutasítását és fenntartotta a határozatában foglaltakat azzal, hogy az adott helyrajzi számon lévő ingatlan nem került megosztásra, így a három gazdálkodó tartozását e területhez kapcsolódóan tartják nyilván.
Az alperes 2006. október 24-én a másodfokú határozatát kiegészítő határozatot hozott, mely szerint a felperes megsértette a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) 37. § (7) bekezdésében és a 8/2004. (III. 10.) PM rendelet 8. § (2) bekezdésében foglaltakat, mivel a felperessel szerződést kötő cégek nem jelentették be a változásokat, ezért a megállapodások nem is hatályosulhattak.
A megyei bíróság 18. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperessel szerződést kötő Sz. Kft.-nek, valamint a W. Kft.-nek a szerződés megkötését követő l5 napon belül a változást a jövedéki központhoz be kellett volna jelenteni. Miután ez a változás-bejelentés elmaradt, ezért nem volt megállapítható, hogy a felperes rendelkezik a Jöt. 36. § szerinti tárgyi feltételekkel. Az alperes ezért a 8/2004. (III. 10.) PM rendelet 7. §-ában foglaltaknak megfelelően járt el akkor, amikor a felperes adóraktár engedély iránti kérelmét elutasította.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének megfelelő döntés meghozatalát.
A felperes arra hivatkozott, hogy a két bérbeadó gazdasági társasággal érvényes szerződést kötött a másik fél esetleges jogsértése a bejelentési kötelezettség elmulasztása körében nem hathat ki rá. A felperes használati jogcímét a szerződések keletkeztették, tehát nem volt jogszerű, hogy ennek ellenére a hatóság megtagadta az adóraktári engedély kiadását.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg ítéletében, hogy a Jöt. 36. § (1) bekezdése értelmében a kérelmező a 35. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén is csak abban az esetben kaphat adóraktári engedélyt, ha az előállított raktározott jövedéki termékek biztonságos tárolásához, pontos mennyiségi számbavételéhez, a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzések folytatásához szükséges tárgyi feltételek adottak, továbbá amennyiben rendelkeznek azokkal a hatósági engedélyekkel, amelyeket jogszabály az adóraktárban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához külön előír.
A törvény által kívánt feltételeknek az engedély kiadásakor fenn kell állnia. Így helytálló volt az a megállapítás, hogy mivel a felperes az általa becsatolt ingó és ingatlan bérleti szerződésekre alapította a szerződési feltételek fennálltát, a jövedéki hatóság alappal minősítette ezeket a megállapodásokat olyannak, mint amelyek nem igazolták a törvényi feltételek fennálltát. A felek ugyanis abban állapodtak meg, hogy a bérleti szerződések csak akkor hatályosulnak, ha a hatóság az ehhez szükséges engedélyt kiadja. Ebből következően a bérbeadó két cég köteles lett volna a hatóságnak a változás-bejelentést megtenni.
A Legfelsőbb Bíróság több esetben már hangsúlyozottan megállapította, hogy a jövedéki eljárás során elsődlegesen a jövedéki törvény szabályait kell irányadónak tekinteni, mivel a felek között a kérelem benyújtásával közigazgatási jogviszony jön létre. Ennek során az alperes természetesen jogosult és köteles is volt a felperes által benyújtott szerződések vizsgálatára, hiszen ebből tudta megállapítani a jövedéki törvényi feltételek fennállását, illetőleg azok hiányát. Tekintettel arra, hogy az Sz. Kft. és a W. Kft. elmulasztotta a változás-bejelentési kötelezettségét, így helytállóan utalt az alperes arra, nem volt igazolt, miszerint a felperes működési feltételei biztosítottak lettek volna.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az alperes határozata a jogszabálynak megfelelt, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.142/2007.)