adozona.hu
AVI 2010.7.80
AVI 2010.7.80
A mentességre az ügyfélnek kell hivatkoznia a közigazgatási eljárásban, de a peres eljárás során is bizonyíthatja mentességét (881/92. EGK r. II. mell.)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú vámhivatal határozatával a felperest 500 000 Ft közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte, mivel 2005. augusztus 11-én az általa üzemeltetett magyar honosságú gépkocsival Közösségi Engedély hiányában végzett fuvarozási tevékenységet a nemzetközi forgalomban, így a nemzetközi árufuvarozásra vonatkozó szabályokat megsértette. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy az ellenőrzés során a gépjármű vezetője a Közösségi Engedélyt nem tudta bemutatni...
AVI 2010.7.80 A mentességre az ügyfélnek kell hivatkoznia a közigazgatási eljárásban, de a peres eljárás során is bizonyíthatja mentességét (881/92. EGK r. II. mell.)
Az elsőfokú vámhivatal határozatával a felperest 500 000 Ft közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte, mivel 2005. augusztus 11-én az általa üzemeltetett magyar honosságú gépkocsival Közösségi Engedély hiányában végzett fuvarozási tevékenységet a nemzetközi forgalomban, így a nemzetközi árufuvarozásra vonatkozó szabályokat megsértette. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy az ellenőrzés során a gépjármű vezetője a Közösségi Engedélyt nem tudta bemutatni, és ennek hiányára nézve érdemi nyilatkozatot sem tett.A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy nem végzett nemzetközi árufuvarozást, a szállított hajót a felperesi vállalkozás megvásárolta és a fuvarozás célja a továbbértékesítés érdekében történő beszállítás volt, így a 881/92. EGK rendelet II. sz. melléklete alapján engedély alól mentes.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a csatolt cégkivonatból kitűnően a felperes fő tevékenysége közé tartozik a hajóértékesítés, ugyanakkor nem végez nemzetközi árufuvarozási tevékenységet. Nemzetközi közúti árufuvarozás akkor valósul meg, ha az áruszállítás az e célra szolgáló járművel közúton, üzletszerűen, ellenérték fejében gazdasági tevékenységként történik, és az áru átvételének, illetve kiszolgáltatásának helye két különböző államban van.
Az elsőfokú bíróság vizsgálta a felperes és a tulajdonos M. L. között 2005. július 20. napján kötött megállapodást az új hajó vásárlására, illetve a saját tulajdonát képező hajó értékének a vételárba történő beszámítására.
Az elsőfokú bíróság véleménye szerint bármelyik két körülményt - a végzett tevékenység jellege, a tulajdonjoggal kapcsolatos mentesség - teszi vizsgálat tárgyává, a felperesnek nem kellett Közösségi Engedéllyel rendelkeznie.
Kifejtette, hogy a hatóságnak az eljárás során a tényállást hivatalból tisztázni kell, ugyanakkor az esetlegesen fennálló mentesség körülményeire az ügyfélnek kell hivatkoznia. Az alperesi eljárásban nem merültek fel olyan körülmények, melyek indokolták volna, hogy miért nincs a felperesi alkalmazott birtokában Közösségi Engedély. Ebből következően az alperes által megállapított tényállás alapján nem volt jogszabálysértőnek minősíthető határozata, ugyanakkor a felperes nem volt elzárva attól, hogy a mentesség alapjául szolgáló körülményre utóbb - akár a peres eljárásban - hivatkozzon. Így a kiegészített, illetve módosult tényállás alapján a bírságot kiszabó határozat elvesztette jogalapját.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítélete ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetének elutasítását. Kifejtette, hogy a fuvarozás során a felperes Közösségi Engedéllyel nem rendelkezett, így a jogszabályba foglalt kötelezettségének nem tett eleget. Az a körülmény, hogy a felperes a peres eljárás során próbálta igazolni a fuvarozott hajó tulajdoni jogállását, nem változtat az alperesi határozat jogszerűségén. A felperes Közösségi Engedély nélkül végzett nemzetközi közúti árufuvarozást.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta azzal, hogy nem végzett nemzetközi árufuvarozási tevékenységet.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg tényállásában, hogy a felperesi gépjármű vezetője az ellenőrzéskor Közösségi Engedélyt nem tudott felmutatni, annak hollétéről érdemben nem nyilatkozott. Az alperes határozatának jogalapja az volt, hogy a felperes nemzetközi árufuvarozást végzett, és az ehhez szükséges Közösségi Engedéllyel nem rendelkezett.
Arra is helytállóan utalt az elsőfokú bíróság, hogy a mentességre az ügyfélnek kell hivatkoznia a közigazgatási eljárásban, de nincs elzárva annak lehetőségétől, hogy a peres eljárásban hivatkozzon és bizonyítsa mentességét. A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy azért irreleváns a Közösségi Engedély hiánya, mivel nem végzett nemzetközi árufuvarozást.
E körben az elsőfokú bíróság vizsgálta a felperes által becsatolt adásvételi szerződést, ennek tartalmából helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes nem végzett nemzetközi árufuvarozást, vállalkozása a szállított hajót megvásárolta, így nem kellett Közösségi Engedéllyel rendelkeznie. Mivel a felperesnek nem kellett Közösségi Engedéllyel rendelkeznie, így az a körülmény, hogy ilyen engedély nem volt a gépkocsivezetőnél, nem adhat okot a szankcionálásra.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.132/2007.)