adozona.hu
AVI 2010.7.77
AVI 2010.7.77
Nem lehet végrehajtási eljárást lefolytatni olyan követelésre, amely egy peres eljárás jogerős befejezésétől függ (2003. évi XCII. tv. 35. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A T. Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaságnak (továbbiakban: bt.) a felperes 2003. március 10. óta beltagja. Az adóhatóság a bt. adótartozásának behajtására 2005. augusztus 22-én végrehajtási eljárást rendelt el, ami nem vezetett eredményre.
Az elsőfokú adóhatóság 2006. május 5-én a felperest, mint a bt. beltagját kötelezte a bt.-t terhelő - de a bt.-től behajthatatlan - összesen 32 057 542 Ft adótartozás megfizetésére.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2006. szeptember...
AVI 2010.7.77 Nem lehet végrehajtási eljárást lefolytatni olyan követelésre, amely egy peres eljárás jogerős befejezésétől függ (2003. évi XCII. tv. 35. §)
A T. Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaságnak (továbbiakban: bt.) a felperes 2003. március 10. óta beltagja. Az adóhatóság a bt. adótartozásának behajtására 2005. augusztus 22-én végrehajtási eljárást rendelt el, ami nem vezetett eredményre.Az elsőfokú adóhatóság 2006. május 5-én a felperest, mint a bt. beltagját kötelezte a bt.-t terhelő - de a bt.-től behajthatatlan - összesen 32 057 542 Ft adótartozás megfizetésére.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2006. szeptember 20-án hozott határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes érdemi döntését a 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 35. § (2) bekezdés f) pontjában, az 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Gt.) 90. §-ában, 97. § (1) bekezdésében, 101. § (1) és (3) bekezdéseiben, az 1997. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ctv.) 3. § (3) bekezdésében foglaltakra alapította. Az alperes határozatát azzal indokolta, hogy a bt.-nek nincs lefoglalható vagyona, ingatlannal nem rendelkezik, pénzforgalmi bankszámlájára kiadott azonnali beszedési megbízás eredménytelen volt. A bt. által az I. Kft.-nek (továbbiakban: kft.) átadott eszközök lefoglalására nem kerülhetett sor, mivel azok tulajdonjoga vitatott. A 02452/04 és a 12451 számú számlák szerinti 7 886 391 Ft, illetve 22 500 000 Ft-ra kibocsátott követelés-foglalás sem járt eredménnyel, mivel a követelést a kft. nem ismerte el, illetve azt a közte és a bt. között 2004. július 26-án létrejött adásvételi szerződéssel kapcsolatos per eredményétől, a szerződés szerinti jogok átírásától tette függővé. A bt.-től behajthatatlan tartozások a felperes beltagi tagsági jogviszonyának fennállása alatt keletkeztek, ezért a felperes a mögöttes felelősségi szabályok alapján köteles a bt.-től a behajthatatlan adótartozás megfizetésére.
A felperes keresetében az adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését kérte. A felperes azzal érvelt, hogy a bt. adótartozását jelentősen meghaladó követeléssel (lapjogokkal) rendelkezik, és ezeknek, valamint a 22 500 000 Ft-nak a végrehajtására az adóhatóság nem tett kísérletet. Az alperes tévesen állapította meg, hogy a védjegyjogosultság tekintetében változás-bejelentésre csak a közte és a kft. közötti per befejezését követően kerülhet sor, mivel ez már 2004-ben megtörtént, és hivatkozott egy 2007. január 23-án kelt foglalási jegyzőkönyvre (továbbiakban: jegyzőkönyv) is, mely szerint a bt.-nek 200 000 000 Ft értékű, az F. lap tulajdonából eredő lefoglalható vagyona van.
A megyei bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. A megyei bíróság azt állapította meg, hogy az alperes határozata megalapozott és érdemben jogszerű döntést tartalmaz. Az alperes helyesen állapította meg, hogy a bt.-től az adótartozást nem lehetett behajtani, ezért a felperes, mint beltag a rá vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében köteles helytállni az adótartozásért.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. A felperes azzal érvelt, hogy az alperes megalapozatlanul állapította meg az adótartozás behajthatatlanságát, a megyei bíróság jogszabálysértően hagyta figyelmen kívül a jegyzőkönyvet. A bt.-től az adótartozás behajtható, ezért a határozatok jogszabálysértőek.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A rendkívüli jogorvoslati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésére álló iratok alapján dönt [Pp. 275. § (1) bekezdése].
A bíróság a közigazgatási határozatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalkor hatályban volt jogszabályok és a közigazgatási eljárás megindításakor fennálló tények alapján vizsgálja felül (Pp. 339/A. §).
A Legfelsőbb Bíróság az iratok alapján a következőket állapította meg:
A felperes az adóigazgatási és peres eljárás során nem vitatta a bt. adótartozását, beltagi minőségét és azt sem, hogy a bt.-nek nincs tulajdonában gépjármű, ingatlan, és azt sem, hogy a bt. pénzforgalmi bankszámlájára kiadott azonnali beszedés eredménytelen volt. A bt. székhelyén eljáró végrehajtók a 2006. március 29-én kelt jegyzőkönyvben azt is megállapították, hogy a bt.-nek nincs lefoglalható ingósága. A 7 886 391 Ft összegre (02452/04. számú számla) a kft. felé kibocsátott követelés-foglalás azért nem vezetett eredményre, mivel a követelést a kft. (csatolva az összeg kiegyenlítésére vonatkozó bankszámlakivonatot) nem ismerte el. A közigazgatási eljárásban a felperes fellebbezésében hivatkozott 22 500 000 Ft összegre az adóhatóság ugyancsak követelés-foglalást bocsátott ki. A kft. ezt a követelést elismerte ugyan, de arra hivatkozott, hogy ez egy "jövőben esedékes" követelés. A 250 000 000 Ft összegű követelést a kft. nem ismerte el, és úgy nyilatkozott, hogy ez "a jogok átírásától függ", amely a Magyar Szabadalmi Hivatalnál folyamatban van. Az iratok között fellelhető, az Oktatási Kulturális Minisztérium 2006. október 2-i keltezésű tájékoztatása pedig azt rögzíti, hogy a nyilvántartás szerint az ún. F. lapok alapítója egyben kiadója a bt. volt, de az alapítói és kiadói jogok megváltoztatása érdekében a felperes és a kft. között per van folyamatban, és az ügyben jogerős ítélet még nem született. A lapok "esetleges átírása csak a jogerőre emelkedett ítélet alapján várható".
Az előzőekben részletezettekből következik, hogy az alperes határozatának meghozatala előtt minden lehetséges és szükséges intézkedést megtett annak érdekében, hogy a bt.-től az adótartozást behajtsa, de ez nem vezetett eredményre.
Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy nem lehet végrehajtási eljárást lefolytatni olyan követelésre, amely egy peres eljárás jogerős befejezésétől függ, ezért jogszerűen rögzítette határozatában, hogy az adótartozás a bt.-től behajthatatlan. Az alperes érdemi döntését a megyei bíróság a Pp. 339/A. §-nak megfelelően helyesen vizsgálta felül.
A felperes csak az alperesi határozat meghozatalát követően, a megyei bíróság előtt folyamatban lévő eljárás során hivatkozott a jegyzőkönyvre. A megyei bíróság valóban nem adta indokát annak, hogy a jegyzőkönyvvel kapcsolatos felperesi érvelést miért nem fogadja el, ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítélet indokolását kiegészíti a következőkkel:
A jegyzőkönyv az egyéb bizonyítékokkal egybevetve nem igazolja a kereset alaposságát. A felperes ugyanis semmivel nem bizonyította a peresített követelések már nem vitatott voltát, a peres eljárások jogerős befejezését, a lapokkal kapcsolatos jogok átírását, azt, hogy alappal hivatkozott volna egy az alperesi határozat meghozatala utáni időszakban létrejövő, ténylegesen végrehajtható "lap tulajdonjogok becsértékén alapuló 200 000 000 Ft-os bt. vagyonra, vagyis arra, hogy az adótartozás a bt.-től is behajtható volna.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a perbeli esetben a megyei bíróság ítéletének indokolásbeli hiányosságát olyan eljárási jogszabálysértésnek tekintette, ami az ügy érdemi eldöntésére nem hatott ki.
Az Art. 35. § (1) és (2) bekezdése értelmében, ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a gazdasági társaság helytállni köteles tagja, azaz az a személy, aki a társaság kötelezettségeiért törvény alapján felel.
Az alperes és megyei bíróság a jogszerűen megállapított és a felülvizsgálat alapját képező tényállásra tekintettel törvényesen állapította meg, hogy a bt. behajthatatlan adótartozásának megfizetésére a felperest - mint a bt. beltagját kellett kötelezni. [Art. 35. § (2) bekezdés f) pontja, a Gt. 90. § (1), (3) bekezdései, 97. § (1) bekezdése, 101. § (1) és (3) bekezdése, Ctv. 3. § (3) bekezdése].
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.265/2007.)