adozona.hu
AVI 2010.7.74
AVI 2010.7.74
Fogyasztói árkiegészítés esetén, a jogszerűség vizsgálata során a törvény célját kell szem előtt tartani [2003. évi LXXXVII. tv. 40. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesi társaságot 2003. november 5-én alapította I. Község Önkormányzata és a V. Kft. A felperes I., T. és Ö. község területén helyi járatú autóbusz üzemeltetését végezte. A felperes és az önkormányzat közszolgáltatási szerződést kötöttek. Az önkormányzat utak, buszmegállók, buszvárók kialakítása, karbantartása, világítása, és kedvezményes bérlet vásárlására jogosultak körének ellenőrzésében vállalta a részvételt, illetőleg vállalta, hogy a buszok tárolására közterületet, illetve megfele...
AVI 2010.7.74 Fogyasztói árkiegészítés esetén, a jogszerűség vizsgálata során a törvény célját kell szem előtt tartani [2003. évi LXXXVII. tv. 4. §]
A felperesi társaságot 2003. november 5-én alapította I. Község Önkormányzata és a V. Kft. A felperes I., T. és Ö. község területén helyi járatú autóbusz üzemeltetését végezte. A felperes és az önkormányzat közszolgáltatási szerződést kötöttek. Az önkormányzat utak, buszmegállók, buszvárók kialakítása, karbantartása, világítása, és kedvezményes bérlet vásárlására jogosultak körének ellenőrzésében vállalta a részvételt, illetőleg vállalta, hogy a buszok tárolására közterületet, illetve megfelelő ingatlant bocsát a felperes rendelkezésére.Ezen kötelezettség teljesítéséhez az önkormányzatok a felperes felé használati díj címén számlákat bocsátottak ki. A használati díj a kedvezményes bérletek eladásából származó bérletek árbevételének 110%-át kitevő összeg volt. Az érintett önkormányzatok a helyi rendeleteket úgy módosították, hogy a tanulók, illetve a nyugdíjasok által megvásárolt bérletek 100%-áig támogatást nyújtottak. Az önkormányzat szociális segély szakfeladataiból utazási támogatásokat fizetett ki a nyugdíjasok és tanulók részére, mely összegekből felperes kedvezményes bérletei kerültek megvásárlásra.
Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél vizsgálta a 2005. augusztus majd október hónapra vonatkozóan a fogyasztói árkiegészítés igénylésének jogszerűségét. Az ellenőrzés megállapítása alapján az elsőfokú adóhatóság a felperes terhére határozatával 2005. augusztus hónapra 12 421 000 Ft, október hónapra 2 577 000 Ft jogosulatlan visszaigénylést állapított meg. Ennek következményeként a felperest 6 210 000 Ft, illetőleg 1 288 000 Ft bírság megfizetésére is kötelezte.
Az alperes, mint másodfokú hatóság fellebbezés folytán eljárva, mindkét elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Az alperes döntését a 2003. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Fa. tv.) 4. § (3) bekezdésére, a 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 2. § (1) és (7) bekezdésében foglaltakra alapította. Azzal indokolta, hogy a bérleteket ténylegesen az önkormányzat, mint jogi személy vásárolta, a felperes a Fa. tv. céljaival ellentétesen nem rendeltetésszerűen gyakorolta jogait, célja nem a bevétel elérése, hanem a fogyasztói árkiegészítés volt.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
A Fővárosi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtette, hogy a kedvezményes bérletek ellenértékét minden esetben az önkormányzat fizette meg, aki jogi személy. Az adóhatósági eljárásban feltárt szerződéses konstrukció egyértelműen azt a tényt bizonyította, hogy a bérleteket nem a bérletszelvény birtokosai, hanem az önkormányzat vásárolta, a kifizetéseket is ő eszközölte, így ezek után árkiegészítés nem volt igénybe vehető.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének megfelelő döntés meghozatalát.
A felperesnek az volt az álláspontja, hogy a bíróság egyoldalúan vizsgálta a jogviszonyt, a kedvezményes bérletek vásárlói magánszemélyek voltak. Az a tény, hogy a bizonylatokon egyéb vevők megnevezése is szerepelt, az általános forgalmi adó törvény értelmében nem szabálytalan.
A bérletek átadása, mely a Ptk. adásvételi szerződésének is konjunktív feltétele, nem az önkormányzatoknak, hanem a magánszemélyeknek történt.
A felperes és az önkormányzat között tényleges pénzmozgás nem volt, a felperes és önkormányzat közszolgáltatási szerződést kötött, amely mögött valódi gazdasági tartalom és teljesítés valósult meg.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A fogyasztói árkiegészítés célja, hogy közlekedési szolgáltatás esetén az utazási kedvezmény miatti bevétel kiesést a költségvetés terhére ellentételezze. Nem vehető igénybe árkiegészítés azon utazási kedvezmény után, amelynek pénzügyi fedezetére jogszabály más forrást határoz meg, illetőleg amelyet az árkiegészítés alanya üzletpolitikai céllal nyújt. [Fa. tv. 40. § (1)-(2) bekezdése]
Olyan megállapodás-ügyletek és egyéb cselekmények, amelyek az utazási szükségletektől függetlenül a fogyasztói árkiegészítés növelése útján biztosítanak piacot, vagy bevételt a szolgáltatónak, ellentétesek a fogyasztói árkiegészítés rendeltetésével.
Az iratokból megállapítható, a perbeli esetben a fogyasztói árkiegészítések igénylése nem igazodott az utazási szükségletekhez. A bérleteket a jogosultak az önkormányzatnál kapták szociális természetbeni juttatásként, függetlenül az utazási szükségleteiktől. A kedvezményes bérlettel rendelkezők egy része egyáltalán nem, vagy csak alkalomszerűen használta ki az utazási lehetőséget.
A felperes árbevétele nagyobb részt fogyasztói árkiegészítésből, a kedvezményes bérletek értékesítéséből tevődött össze. Az önkormányzatok által nyújtott támogatás, bérletvásárlás a felperes számára jelentős piacot teremtett, amely nem a valós utazási igényeket, hanem a támogatottsági jelleget tükrözte.
Az Art. 1. § (7) bekezdése értelmében a szerződéseket, ügyleteket és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Ennél fogva az alperes helyesen vonta értékelési körébe a felperes és az önkormányzatok, valamint a kedvezményezettek között létrejött időpontjukból, elnevezésükből, tartalmukból következően egymástól elválaszthatatlan fogyasztói árkiegészítéssel szorosan összefüggő ügyleteket, gazdasági eseményeket és ezek eredményét. Az önkormányzatok és a felperes közötti kapcsolat, szerződés, az önkormányzati rendelet, a segélyezési támogatási gyakorlat, a számlák tartalma, kifizetése, bérlet értékesítése, ellenérték kiegyenlítésének módja, az ezt végző személyek köre, az alperes helyesen vonta le azt a következtetést, hogy az oktatási intézmény csupán technikai lebonyolító szerepet játszott a bérlet-értékesítésben. A vásárlónak ténylegesen az önkormányzatot, mint jogi személyt kell tekinteni. A jogi személy által vásárolt bérletek után fogyasztói árkiegészítés nem vehető igénybe [Fa. tv. 4. § (3) bekezdése]. A szociális rendelet szabályai alapján nem a rászorulók szociális utazási támogatására, hanem a bérletvásárlás támogatására került sor azon körben, amelyben az árkiegészítés igénylésére lehetőség volt.
Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytálló jogkövetkeztetésre jutott, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.140/2007.)