adozona.hu
AVI 2010.5.58
AVI 2010.5.58
A rendkívüli jogorvoslati eljárásban az ezt megelőző eljárás során fel nem merült tény vagy jogcím nem bírálható el [Pp. 275. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
2003. július 15-én az Országos Rendőr-főkapitányság Repülőtéri Biztonsági Szolgálat Bűnügyi osztályának munkatársai helyszíni szemlét és házkutatást tartottak a felperes tulajdonában lévő V., Sz. u. alatt lévő ingatlanon. A helyszíni szemle keretében lefoglalásra került az épület egyik helyiségéből 12 db üzemanyaggal teli kanna, amely 2400 liter ismeretlen eredetű jövedéki terméket tartalmazott. A jövedéki termék 15 C°-ra átszámított mennyisége 1903 liter volt. Az ORFK Bűnügyi Szakértői és Ku...
AVI 2010.5.58 A rendkívüli jogorvoslati eljárásban az ezt megelőző eljárás során fel nem merült tény vagy jogcím nem bírálható el [Pp. 275. § (1) bek.]
2003. július 15-én az Országos Rendőr-főkapitányság Repülőtéri Biztonsági Szolgálat Bűnügyi osztályának munkatársai helyszíni szemlét és házkutatást tartottak a felperes tulajdonában lévő V., Sz. u. alatt lévő ingatlanon. A helyszíni szemle keretében lefoglalásra került az épület egyik helyiségéből 12 db üzemanyaggal teli kanna, amely 2400 liter ismeretlen eredetű jövedéki terméket tartalmazott. A jövedéki termék 15 C°-ra átszámított mennyisége 1903 liter volt. Az ORFK Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézete szakvéleményében megállapította, hogy a lefoglalt üzemanyag kerozin, melynek eredetét, származását a felperes nem tudta igazolni.Az elsőfokú hatóság - jövedéki törvénysértés miatt - kötelezte a felperest 212 755 Ft jövedéki adó és 1 063 777 Ft jövedéki bírság megfizetésére.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes érdemi döntését az 1997. évi CIII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 2. § a) pontjában, 17. § (3) bekezdésében, 36. § (1) bekezdés d) pontjában, 76. § (1) bekezdés b) pontjában, (2) bekezdés b) pontjában foglaltakra alapította. Az alperes határozatát azzal indokolta, hogy a felperes olyan jövedéki terméket (kerozint) tartott birtokában, amely után a jövedéki adót nem fizették meg. A jövedéki termék adózott voltát, származását a felperes hitelt érdemlően nem igazolta, és nem bizonyította azt az állítását sem, hogy ingatlanát Sz. T.-nek tárolás céljára kölcsön adta volna.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. A felperes azzal érvelt, hogy Sz. T.-t kell a jövedéki termékek birtokosának tekinteni, mivel ingatlanát - szóbeli szerződéssel - neki adta bérbe. Nem tudott arról, hogy az ingatlant Sz. T. mire használja, az ingatlanon lévő kis házhoz csak Sz. T.-nak volt kulcsa, az ellenőrzéssel érintett gépjármű nem az ő tulajdona. Az üzemanyag rakodásában nem vett részt, és a Sz. T.-től korábban kapott jövedéki terméket sem üzemanyagként használta fel.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a felperes a perben nem bizonyította a keresettel támadott határozatok jogszabálysértő voltát. A felperes volt az a személy, aki az ingatlan "nagy kapuját kinyitotta" és ezzel megteremtette a lehetőséget arra, hogy az ingatlanra az adózás alól elvont jövedéki terméket szállító gépjármű bejuthasson. A helyszíni szemle és ellenőrzés időpontjában az ingatlanon tartózkodó személyek - így a felperes is - birtokolták az ingatlanon lévő mindazon dolgot, ami nem volt elzárva. A kis ház és a gépjármű is nyitva volt, tehát az ezekben lévő jövedéki termékekhez a felperes hozzáférhetett, azokat birtokolta. A felperes nem bizonyította, hogy a kerozin után az adó megfizetésre került volna. A szabadon hozzáférhető adózatlan jövedéki termék után az alperes jogszerűen kötelezte a felperest a jövedéki adó és jövedéki bírság megfizetésére. Az eljárás során keletkezett iratok cáfolják a felperes azon nyilatkozatát is, mely szerint nem tudott arról, hogy bérlője az ingatlant jövedéki termék tárolására használja.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. A felperes azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg a Jöt. 35. §-ában, 72. §-ában, a Ptk. 187. §-ában foglaltaknak. Az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg birtokosi minőségét, mivel az adózatlan jövedéki termék végig Sz. T., illetve a szállító személyek birtokában volt. Jogszabálysértő az alperesi határozat azért is, mivel a kerozint a Jöt. nem sorolja a jövedéki termékek közé. Az alperes a kerozint, mint petróleumot vette figyelembe határozatának meghozatalakor, de a két termék nem azonos.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 21. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálati eljárásban nincs helye bizonyítás felvételének, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek. A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésére álló iratok alapján dönt. [Pp. 275. § (1) bekezdése, BH 2002/29]
A felperes a jogerős ítélet meghozatalát megelőzően nem hivatkozott arra, hogy a kerozin nem tekinthető jövedéki terméknek, és nem tartozik a Jöt. hatálya alá. Ennél fogva felülvizsgálati kérelmét e jogcímre nem alapíthatja, az ezzel kapcsolatos érvelést a Legfelsőbb Bíróság érdemben nem bírálhatja el.
A rendelkezésre álló iratokból (rendőrségi jelentések, kihallgatásokról készült jegyzőkönyvek, helyszíni szemle, lefoglalási jegyzőkönyv adatai) az állapítható meg, hogy a felperes nyitotta ki az ingatlan kapuját, ezáltal lehetővé tette, hogy a kerozint tartalmazó gépjármű az ingatlanra behajtson. A felperes kulccsal rendelkezett az ingatlanhoz, oda bármikor bejárhatott, tehát bérlő általi kizárólagos birtoklás nem állapítható meg. A felperes az ellenőrzéskor a helyszínen tartózkodott, tudott arról, hogy azon mi kerül elhelyezésre, tehát a felelőssége a jövedéki termék birtoklásáért megállapítható.
Kiemeli a Legfelsőbb Bíróság, hogy a perben a bizonyítás a Pp. 164. § (1) bekezdése alapján a felperest terhelte. Ennél fogva a felperesnek kellett volna bizonyítania az általa szóban kötött bérleti szerződés tényét és valós voltát, illetve a bérlő általi kizárólagos használatot is. A felperes azonban a peres eljárás során kizárólag Sz. T. tanúkénti meghallgatását kérte, e bizonyítási indítványának az elsőfokú bíróság helyt is adott, de Sz. T. - a Pp. 170. § (1) bekezdés c) pontjára alapítottan - a vallomástételt megtagadta. Az alperes tehát határozatát megalapozottan hozta meg, az elsőfokú bíróság pedig helytállóan rögzítette, hogy a felperes a perben bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget.
A felperes tévesen hivatkozott a tényállás kapcsán jogszabálysértésre, tévesen kérte a bizonyítékok felülmérlegelését is, az elsőfokú bíróság határozatát a Pp. 206. § (1) bekezdésében és a 221. § (1) bekezdésében foglaltak alapján eljárva hozta meg.
A felperes birtokosi minőségéből következően az alperes határozata és a jogerős ítélet megfelel a jogvita eldöntésére irányadó Jöt. 1. § (4) bekezdése, 15. § (2) bekezdés a) pontja, 17. § (3) bekezdése és 76. § (1) bekezdés b) pontja, (2) bekezdése b) pontja szerinti törvényi rendelkezéseknek. A jövedéki adó és jövedéki bírság kiszabására jogszerűen került sor, mivel a felperes adózatlan jövedéki terméket birtokolt jogellenesen, és a jövedéki termék adózott voltát nem tudta a jogszabályi előírásoknak megfelelően, hitelt érdemlő módon igazolni.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben nem sért jogszabályt, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.067/2007.)