adozona.hu
AVI 2010.3.35
AVI 2010.3.35
A vámtörvény nem teszi lehetővé a kiviteli határozat módosítását [1995. évi C. tv. 147. § (4) és (5) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhatóság a felperesnél 2002. szeptember 1-jétől 2004. április 30-áig terjedő időszakra utólagos ellenőrzést végzett. Ennek alapján megállapította, hogy bizonyos vámáruk vonatkozásában a vámhivatal a vámkezelést a felperes által megjelölt helytelen vámtarifaszám alkalmazásával végezte el. Ezért ezeket a határozatokat az elsőfokú vámszerv 34 elsőfokú határozatával pótfizetést rendelt el.
A felperes fellebbezésére eljáró alperes 2006. február 28-án kelt 34 határozatával a határozatok indoko...
AVI 2010.3.35 A vámtörvény nem teszi lehetővé a kiviteli határozat módosítását [1995. évi C. tv. 147. § (4) és (5) bek.]
A vámhatóság a felperesnél 2002. szeptember 1-jétől 2004. április 30-áig terjedő időszakra utólagos ellenőrzést végzett. Ennek alapján megállapította, hogy bizonyos vámáruk vonatkozásában a vámhivatal a vámkezelést a felperes által megjelölt helytelen vámtarifaszám alkalmazásával végezte el. Ezért ezeket a határozatokat az elsőfokú vámszerv 34 elsőfokú határozatával pótfizetést rendelt el.A felperes fellebbezésére eljáró alperes 2006. február 28-án kelt 34 határozatával a határozatok indokolási részének megváltoztatásával az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. Kifejtette, hogy a felperes a vámtarifaszámok módosítását nem vitatta, e körben érdektelen, hogy az adott termékből történt-e kiszállítás. A határozatok módosítása a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (továbbiakban: Vtv.) 147. § (4) bekezdésén alapul, amely nem teszi lehetővé a kivitelről szóló határozatok módosítását.
A felperes keresetében eljárásjogi és anyagi jogszabálysértésekre is hivatkozott.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott a Vtv. 2. § (2) bekezdésére, 147. § (4), (5) bekezdésére, az 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) 61. § (1) és (3) bekezdéseire. Leszögezte, hogy a felperes keresetlevelében az alperesi határozatokkal érintett termék vámtarifaszámát, az elrendelt pótbefizetést, valamint annak összegét nem vitatta.
A Vtv. 147. § (4) bekezdése nem teszi lehetővé a kivitelről szóló határozatok módosítását, és a másodlagosan alkalmazandó Áe. 61. § (1) és (3) bekezdései alapján sem volt arra lehetőség, miután azok egy évet meghaladóan kerültek elvégzésre.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak megváltoztatását és a keresetének történő helyt adást, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására kötelezését. Továbbra is fenntartotta jogi álláspontját, hogy a lefolytatott ellenőrzés a felperes tevékenységének egészét érintette, így nemcsak a behozatali, hanem a kiviteli vámhatározatokat is vizsgálni, és ennek eredményeként módosítani kellett volna. Ha jogszabályi akadálya van a kiviteli árunyilatkozatok módosításának, erre a vámhatóság határozatainak utalnia kellett volna.
Az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a részére megállapított perköltség összegét vitatva, melyet a Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 35.072/2007/5. sorszámú végzésével hivatalból elutasított.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta azzal, hogy az érintett kiviteli vámkezelések módosítására jogszabály nem nyújt lehetőséget, a felperes olyan vámkezelésekre hivatkozik, amelyek tekintetében az első fokon eljáró Regionális Parancsnokság nem hozott határozatot, így közigazgatási perben nem is lehet vitatni.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 3. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság a közigazgatási eljárás iratai, a közigazgatási határozatok, a közigazgatási per iratai és az elsőfokú bíróság jogerős ítélete alapján megállapította, a Vtv. 147. § (4) bekezdés alapján a felperesekkel szemben pótbefizetéseket rendeltek el.
A Vtv. 147. § (4) bekezdése értelmében a vámhivatal vámteherről szóló kötelezettséget tartalmazó, valamint vámmentességet, vámkedvezményt, vám-visszatérítést megállapító jogerős, az országos parancsnokság/vagy az országos parancsnokság, illetve a pénzügyminiszter által felügyeleti intézkedés keretében, továbbá a bíróság által még el nem bírált határozatot - ideértve a (2) bekezdés alapján hozott határozatokat is - az e törvény 125. §-a (3) bekezdésében és a 139. §-ban foglaltakra is figyelemmel az utólagos ellenőrzést lefolytató szerv módosítja, visszavonja, illetve új határozatot hoz, ha az utólagos ellenőrzés megállapításai szerint a felülvizsgált határozat jogszabályt sért.
Ezen jogszabályhely értelmezése során mind az elsőfokú bíróság, mind az alperes helytállóan vonta le következtetését, hogy ennek alapján csak a behozatali vámkezeléskor hozott határozatok módosíthatók. A felperes egyébként keresetében a vámtarifaszám módosítását, illetve a pótbefizetést nem is vitatta, ennek jogszerűségét az elsőfokú bíróság sem vizsgálta.
A felperes keresetében, majd felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a vámhatóságok az utólagos ellenőrzés során a tényállást nem tárták fel megfelelően, másrészt a felperes gazdasági tevékenységének csak az import tevékenységével foglalkoztak, és nem vizsgálták, hogy exporttevékenysége körében a behozott vámáruk egy része változatlan állapotban elhagyta az országot. A felperes álláspontja szerint ennek jogkövetkezményeit is le kellett volna vonni, a kiviteli határozatokat is módosítani kellett volna.
Ezzel kapcsolatban az elsőfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy a Vtv. 147. § (4) és (5) bekezdései nem teszik lehetővé a kiviteli határozatok módosítását. A Vtv. 2. § (6) bekezdése alapján, mint mögöttes jogszabály az Áe.</a> alkalmazható, annak 61. § (1) és (3) bekezdése, amely azonban egy éven túl nem teszi lehetővé a határozat módosítását vagy visszavonását.
Így alapvetően jogszabályi akadálya volt annak, hogy a vámszervek a kiviteli határozatok módosításával érdemben foglalkozhattak volna. Az a körülmény, hogy erre a jogszabályi lehetőség hiányára az elsőfokú közigazgatási határozatok kifejezetten nem hivatkoztak, még nem tette jogszabálysértővé a vámhatóság határozatait különös tekintettel arra a körülményre, hogy az alperes jogerős határozata indokolásában már kifejezetten megállapítja, hogy a Vtv. 147. § (4) bekezdése nem terjed ki a kiviteli határozatok módosítására.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.072/2007.)