adozona.hu
AVI 2010.2.21
AVI 2010.2.21
A bírság nem mérsékelhető arra figyelemmel, hogy annak megfizetése a fél gazdasági ellehetetlenülését eredményezi [89/1988. (XII. 25.) MT r. 19. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes által üzemeltetett tehergépkocsival és pótkocsival a cég alkalmazottja kilépésre jelentkezett 2005. június 30-án a l.-i határállomáson. A gépkocsivezető a fuvarozás végzéséhez szükséges Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítványt (továbbiakban: NIVB) nem tudta bemutatni. Az elsőfokú vámhivatal határozatával 400 000 Ft közigazgatási bírságot szabott ki, melyet az alperes határozatával helybenhagyott.
A felperes keresetében a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kér...
AVI 2010.2.21 A bírság nem mérsékelhető arra figyelemmel, hogy annak megfizetése a fél gazdasági ellehetetlenülését eredményezi [89/1988. (XII. 25.) MT r. 19. §]
A felperes által üzemeltetett tehergépkocsival és pótkocsival a cég alkalmazottja kilépésre jelentkezett 2005. június 30-án a l.-i határállomáson. A gépkocsivezető a fuvarozás végzéséhez szükséges Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítványt (továbbiakban: NIVB) nem tudta bemutatni. Az elsőfokú vámhivatal határozatával 400 000 Ft közigazgatási bírságot szabott ki, melyet az alperes határozatával helybenhagyott.A felperes keresetében a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy rendelkezett az alperes által hiányolt NIVB-el.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítéletében hivatkozott a közúti közlekedési szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban: Ktv.) 20. § (1) és (2) bekezdésére, a nemzetközi közúti áru- és személyszállítás végzésének egyes feltételeiről szóló 101/2003. (XII. 23.) GKM rendelet (továbbiakban: GKM r.) szabályaira, valamint a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 25.) MT rendelet (továbbiakban: R.) 24. §-ára. A jogszabályok alapján megállapította, hogy a NIVB nem olyan irat, amelyet a jármű vezetőjének magánál kellene tartania, így annak szankcionálása sem volt jogszerű.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását, mivel az figyelmen kívül hagyta, illetve nem megfelelően értelmezte és alkalmazta az R. 19. § (1) bekezdését és 24. §-át, illetve a Ktv. 20. §-át. Megsértette a Pp. 206. § (1) bekezdését, 215. §-át, mivel döntése során túlterjeszkedett a felperes kereseti kérelmén. Kifogásolta a bíróság által megállapított perköltség mértékét is.
A felperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 6. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
A Legfelsőbb Bíróság a NIVB jogi minősítése körében már több eseti döntésében (Kfv. I. 35.039/2006/6., Kfv. I. 35.290/2006/4., Kfv. I. 35.258/2006/4.) elvi éllel fejtette ki, hogy a NIVB elnevezésétől függetlenül engedélynek minősül. Jelen ítélkező tanács e jogi minősítéssel mindenben egyetért, ezért jogegységi eljárás lefolytatását nem kezdeményezte.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a Ktv. 20. § (1) bekezdésében foglalt engedély kifejezést nem lehet azonosítani és leegyszerűsíteni a hatósági engedély fogalmára, és az NIVB-t sem lehet leegyszerűsítve az Áe. 50. §-ában meghatározott hatósági bizonyítvánnyal azonosítani. A nemzetközi árufuvarozás ennél sokkal összetettebb jogviszony.
Az R. 19. § (1) bekezdése és a GKM r. 2. §-ának egybevetéséből megállapítható, hogy az NIVB megléte nélkül nemzetközi közúti áru- és személyszállítás nem végezhető. Ez tehát nem tekinthető egyszerű bizonyítványnak, a nemzetközi fuvarozásban való részvétel jogi feltétele, így gyakorlatilag ez jogosítja fel az üzemben tartót, hogy nemzetközi áruszállítást végezzen, hatása az engedéllyel ér fel. Nemcsak rögzíti az adott gépjármű műszaki adatait és megfelelőségi bizonyítványát, hanem ennek hiányában nemzetközi közúti áru- és személyszállítást nem is végezhető.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint az NIVB olyan jellegű okmány, amely elnevezésétől függetlenül kötelezően szükséges a nemzetközi közúti áru- és személyszállítás végzéséhez, így az R. 19. § (1) bekezdése, a Ktv. 20. § (1) bekezdése alapján az erre vonatkozó rendelkezések megsértői kötelesek bírságot fizetni.
A perbeli esetben a NIVB az ellenőrzéskor nem volt a gépjárművezetőnél, vagyis az ellenőrző vámhatóság nem tudott meggyőződni arról, hogy jogszerűen végzi-e a szállítást.
A bírság mértékét jogszabály állapítja meg, az a bíróság által nem mérsékelhető azon felperesi hivatkozásra figyelemmel, hogy annak összege gazdasági ellehetetlenülését eredményezné.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.029/2007.)