adozona.hu
BH+ 2011.1.47
BH+ 2011.1.47
Mezőgazdasági és állattenyésztési tevékenységet folytató adózó jövedéki adó-visszaigénylése tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata [216/1997. (XII. 1.) Korm. r. 2. §, 8. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2002-2006. években mezőgazdasági és állattenyésztési tevékenységet folytatott, amely során 2002. évben 12, 2003-ban 10, 2004-2006. években pedig 8-8 esetben nyújtott be adóbevallást, amelyben jövedéki adót igényelt vissza.
Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél jövedéki adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett.
A revízió eredményeként hozott elsőfokú határozatban a hatóság a felperes terhére 2 225 000 Ft jövedéki adóhiánynak minősülő adókülönbözetet á...
BH+ 2011.1.47 Mezőgazdasági és állattenyésztési tevékenységet folytató adózó jövedéki adó-visszaigénylése tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata [216/1997. (XII. 1.) Korm. r. 2. §, 6. §]
A felperes 2002-2006. években mezőgazdasági és állattenyésztési tevékenységet folytatott, amely során 2002. évben 12, 2003-ban 10, 2004-2006. években pedig 8-8 esetben nyújtott be adóbevallást, amelyben jövedéki adót igényelt vissza.Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél jövedéki adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett.
A revízió eredményeként hozott elsőfokú határozatban a hatóság a felperes terhére 2 225 000 Ft jövedéki adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, kötelezte 1 112 500 Ft adóbírság, 826 491 Ft késedelmi pótlék, és 50 000 Ft mulasztási bírság megfizetésére.
Határozatában megállapította, hogy a felperes a vizsgált időszakban több esetben is túllépte a növénytermesztési munkafázisonként figyelembe vehető gázolaj mennyiséget, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) igazolásában foglaltaktól eltérő földterület nagyság után igényelt vissza gázolajat. Rögzítette azt is, hogy a felperes a szarvasmarhatartás munkaműveletnél éves szinten 17 680 liter gázolaj után igényelt vissza jövedéki adót, ami 208 db éves átlaglétszámnak felel meg, ezzel szemben a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Állattenyésztési Igazgatósága (MSZHKÁI) által kiadott igazolás alapján számított kronologikus átlaglétszám 206 db, így a felperes esetében a túligénylés 2 db.
Az alperes határozatában az elsőfokú határozatot akként változtatta meg, hogy a felperes által fizetendő adóbírság összegét 1 107 000 Ft-ra leszállította, egyebekben helybenhagyta.
Alperes érdemi döntését az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 87. § (1) bekezdés a) pontjára, 165. § (2) és (3) bekezdésére, 170. § (1) és (2) bekezdésére, 172. § (6) bekezdésére, 178. § 2) pontjára, és a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj visszatérítést szabályozó 216/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 6. § (2) bekezdésére, 2. § (2) bekezdésére és a szarvasmarhafajok egyedeinek jelöléséről, valamint egységes nyilvántartási és azonosítási rendszeréről szóló 12/2004. (I. 31.) FVM rendelet alapján kiadott ENAR számokra, és egyedeket nyilvántartó szakhatósági adatbázisra alapította.
Határozatát azzal indokolta, hogy az adóév naptári év, és nincs lehetőség arra, hogy az egyik adóévben fel nem használt adó-visszatérítési lehetőségét az adózó egy másik adóévben figyelembe vegye, sőt egyes adóéven belül sem lehetséges, az egyes munkafázisokra megállapított normát meghaladó mértékű adó visszatérítése.
A felperes eljárása nem felelt meg a jogszabályi rendelkezéseknek, mivel az egyes munkaműveleteknél a normákat meghaladóan igényelte vissza a gázolaj jövedéki adóját, és a szarvasmarha-tartásnál is túllépte a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló d=10135 ssz=2846>2003. évi CXXVII. törvény 129. § (1) bekezdés a) pontjának 6. alpontjában meghatározott mennyiséget, ezért visszaigénylései jogosulatlannak minősülnek.
Az alperes a jövedéki adóbírságot 11 560 Ft jövedéki adó tekintetében, kivételes méltánylást érdemlő körülményekre figyelemmel teljes egészében elengedte a 2004. évi szarvasmarha tartás vonatkozásában megállapított túligénylés kapcsán, és e körben a késedelmi pótlékfizetés kezdő napjaként határozata kézhezvételének 15. napját írta elő.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését, vagy ezek teljes egészében javára történő megváltoztatását kérte. Azzal érvelt, hogy nem valósított meg túligénylést, a visszaigénylést minden esetben az MVH által előzetesen jóváhagyott terület nagyságon és az R. 1. számú mellékletében foglalt normák és ténylegesen elvégzett mezőgazdasági munkák alapján nyújtotta be. Kifejtette, hogy a termelési ciklus nem naptári évfüggő, az egyes munkafolyamatok az éppen termesztett növény biológiai igényeihez igazodnak. Vitatta a szarvasmarha létszám megállapításának jogszerűségét is azzal, hogy az igazolás kiadására álláspontja szerint az Állattenyésztési Felügyelőség (ÁF) volt jogosult.
A megyei bíróság felperes keresetét elutasította. Ítéletében megállapította, hogy az alperes érdemi döntése megalapozott és jogszerű, megfelel az R. 2. § (2) bekezdésében, (9) bekezdésében, 6. § (2) bekezdésében és 1. számú mellékletében foglaltaknak.
A felperes a földhasználati lapokkal illetve az FVM kimutatással szemben nem bizonyította az állított földterület használatot. A peres eljárás során beszerzett okiratból is megállapíthatóan a felperes tévesen hivatkozott arra, hogy az általa becsatolt kimutatást kellene a szarvasmarha létszám tekintetében hiteles adatszolgáltatásnak tekinteni.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát.
Azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg az R. 2. § (2) bekezdésében foglaltaknak. Az alperes "önkényesen munkafázisonként, külön-külön vizsgálta a figyelembe vehető gázolaj mennyiséget". Hivatkozott arra is, hogy az ÁF. volt jogosult az adó visszatérítéshez szükséges igazolás kiadására, ennek megfelelően járt el, "felróhatóság és normaszegés hiányában" a határozatok jogellenesek.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (1) bekezdése alapján eljárva megállapította, hogy az alperes a szarvasmarha létszám megállapítása során az MSZHKÁI által kiadott igazolás alapján járt el. A megyei bíróság eljárása során az alperes és a felperesi álláspont között e körben mutatkozó ellentét tisztázása érdekében megkereste e hatóságot, amely azt a tájékoztatást adta, hogy ő jogosult hiteles adatok szolgáltatására (7. sorszám alatti 4.2. 1/T-199/2008.). E tájékoztatás megfelel a szarvasmarha fajok egyedeinek jelöléséről, valamint egységes nyilvántartási és azonosítási rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet 13. § (1) és (2) bekezdésében, 14. § c) pontjában, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. r.-ben foglalt előírásoknak. Az alperes és a megyei bíróság ezért megalapozottan és jogszerűen helyezkedett arra az álláspontra, hogy nem a felperes által becsatolt ÁF igazolásban foglaltak, hanem az alperes határozatában megjelölt hiteles adatok az irányadók.
A R. 2. § (2) bekezdése értelmében a mezőgazdasági termelő a jövedéki adó visszatérítést munkafázisonként külön-külön, vagy együttesen is igényelheti. A munkafázisonkénti igényléseknél legfeljebb az 1. számú mellékletben foglalt mértékek vehetők figyelembe.
A jövedéki adó visszatérítés a munkafázisokra együttesen az esetben igényelhető, ha a mezőgazdasági termelő által művelt földterület nagysága évközben nem változik.
Az R. 1. számú melléklete az egyes növénytermesztési munkafázisoknál figyelembe vehető gázolaj mennyiséget fázisonként, liter/ha/év-ben adja meg, amely szántó művelési ágban a következőképpen alakul: talaj-előkészítés 49, vetés, ültetés, palántázás 8, növényápolás, növényvédelem 9, talajerő-pótlás, tápanyagellátás 3, betakarítás 22, betakarításhoz kapcsolódó közvetlen szállítás 4, azaz összesen 95.
A. R. 2. § (9) bekezdése kimondja, hogy a jogosultat jövedéki adó visszatérítés évente legfeljebb a törvényben meghatározott mértékű gázolaj mennyisége után illeti meg, amelyet csökkenteni kell a külön rendelet szerint igénybe vett biodiesel mennyiségével. A jövedéki adó visszaigénylésre az R.a>-ben nem szabályozott esetekben az Art. rendelkezései az irányadók.
Az előzőekben ismertetett jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel osztja a Legfelsőbb Bíróság az alperes és a megyei bíróság jogi álláspontját a tekintetben, hogy az R.a> lehetővé teszi a munkafázisonkénti igénylést, az azonban az 1. számú mellékletben meghatározott mértéket munkafázisonként éves szinten nem haladhatja meg.
Az adó-visszatérítés naptári évenként a megművelt területek nagysága után munkafázisonként csak egyszer vehető figyelembe. Az adó-visszatérítés a felperes érvelésével ellentétben nem a növények biológiai ciklusához, hanem az adóévhez igazodik, az adóév pedig a naptári év [Art. 178. § (2) bekezdés]. Az a tény, hogy a mellékletben meghatározásra kerül éves viszonylatban művelési áganként, hektáronként a felhasználható gázolaj összmennyisége is, nem jelenti azt, hogy valamennyi esetben a teljes mennyiség utáni összeg visszaigényelhető lenne. Csak naptári évenként és munkaműveletenként van lehetőség az. R. 2. § (2) bekezdése alapján az 1. számú mellékletben szereplő egyes munkafázisokra megállapított adó visszatérítésére. Az adótérítés alapját pedig munkafázisonként kellett a vizsgált időszakra nézve meghatározni, és nem a felperes által megjelölt módon, a megművelt területek nagyságát pedig munkafázisonként csak egyszer lehetett figyelembe venni.
Az alperes a felperes javára figyelembe vehető kivételes méltánylást érdemlő körülményeket a bírság mellőzésénél illetve a késedelmi pótlék fizetés kezdő időpontjának megállapításánál figyelembe vette. A "felróhatóság hiánya" - az előzőekben ismertetett rendelkezésekre figyelemmel - nem vehető figyelembe a visszaigénylés jogszerűségének illetve összegszerűségének vizsgálatánál.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben nem jogszabálysértő, ezért azt a Pp. 275. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír.Kfv.V.35.156/2009.)