adozona.hu
BH+ 2011.1.33
BH+ 2011.1.33
Vízitársulat legfőbb szerve által hozott határozat hatályon kívül helyezésére okot adó körülmény, ha a legfőbb szerv ülését szabálytalanul hívták össze [1995. évi LVII. tv. (továbbiakban: Vtv.) 38. § (1) és (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az alperes vízitársulat tagja.
Az alperes 2008. április 6-án kelt meghívóval, 2008. április 27-én 10 órára közgyűlés hívott össze azzal, hogy ha az eredeti időpontban a közgyűlés határozatképtelen, az ugyanezen napon 10,30 órakor megtartandó második közgyűlés, a meghívóban szereplő napirendi pontokkal, a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
Az alperes intéző bizottságának elnöke 274 meghívót postai levélként, a vízitársulat tagjainak elküldött. A felperes részére s...
BH+ 2011.1.33 Vízitársulat legfőbb szerve által hozott határozat hatályon kívül helyezésére okot adó körülmény, ha a legfőbb szerv ülését szabálytalanul hívták össze [1995. évi LVII. tv. (továbbiakban: Vtv.) 38. § (1) és (4) bek.].
A felperes az alperes vízitársulat tagja.Az alperes 2008. április 6-án kelt meghívóval, 2008. április 27-én 10 órára közgyűlés hívott össze azzal, hogy ha az eredeti időpontban a közgyűlés határozatképtelen, az ugyanezen napon 10,30 órakor megtartandó második közgyűlés, a meghívóban szereplő napirendi pontokkal, a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
Az alperes intéző bizottságának elnöke 274 meghívót postai levélként, a vízitársulat tagjainak elküldött. A felperes részére szóló meghívót ajánlott küldeményként adta postára.
A 2008. április 27-én 10,30 órakor - az eredeti közgyűlés határozatképtelensége miatt - megtartott második közgyűlésen a jegyzőkönyvhöz mellékelt jelenléti íven feltüntetett 331 tag helyett, 49 tag jelent meg személyesen, illetve képviselője útján. E közgyűlésen hét határozat született.
A felperes a 2008. május 27-én benyújtott keresetében kérte az 5000 Ft-os évi működési költség hozzájárulás megfizetésére kötelező 5/2008. (04. 27.) számú, illetve a működési költséget nem fizető tagoknak a vízszolgáltatásból való ideiglenes kizárásáról szóló 7/2008. (04. 27.) számú közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezését. Előadta, hogy az alperes a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 38. § (4) bekezdését, illetve az alapszabálynak a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályait megsértve hívta össze a perbeli közgyűlést. A meghívókat nem küldte meg minden tagnak. A meghívók elküldése és a közgyűlés időpontja között előírt 15 napos időközt nem tartotta be. Az 5/2008. (04. 27.) számú határozatot támadta azért is, mert álláspontja szerint a megállapított működési költség eltúlzottan magas. A 7/2008. (04. 27.) számú határozat tekintetében azt adta elő, hogy sem jogszabály, sem az alperes alapszabálya nem ad lehetőséget a tagnak a vízszolgáltatásból való ideiglenes kizárására. Sérelmezte továbbá, hogy a perbeli közgyűlésen készült jegyzőkönyv tartalma hiányos, és helytelenül rögzíti a leadott szavazatok megoszlásának számát.
A felperes a 2008. szeptember 25-én tartott tárgyaláson a keresetét módosítva, valamennyi közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt terjesztett elő kérelmet.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Tagadta, hogy a perbeli közgyűlés szabálytalanul került összehívásra. Postai átadó könyvével igazolta, hogy 275 tag részére, 2008. április 9-én, a közgyűlési meghívókat elküldte. Hivatkozott arra is, hogy a helyben lakóknál személyesen adták át a meghívókat. Azt kizárólag a közgyűlés időpontját meghatározó intéző bizottsági tagok részére nem kézbesítették. Az alperes előadta azt is, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesen tanúsítja a közgyűlési eseményeket, a valóságnak megfelelően rögzíti a szavazatok arányát. A felperes ezért alaptalanul támadta a többségi szavazattal hozott, a működési költség hozzájárulás összegéről határozó 5. sorszámú és a működési költséget nem fizető tagok vízszolgáltatásból való ideiglenes kizárását elrendelő 7. sorszámú határozatot. Az alperes utalt arra, hogy az alapszabály lehetőséget ad a tag vízszolgáltatásból való végleges kizárására. Nem volt ezért akadálya az ideiglenes kizárásról való döntésnek sem.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, és kötelezte, hogy az alperesnek 165 100 Ft perköltséget fizessen meg.
Határozatának indokolásában kifejtette: a Vgtv. 43. § (2) bekezdése értelmében - amely szerint a jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet a határozat kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül kell benyújtani - a módosított kereset alapján, a közgyűlésen hozott valamennyi határozat felülvizsgálatára nem volt mód. Kizárólag az eredeti kereseti kérelemmel, jogvesztő határidőn belül támadott, az 5. és a 7. sorszámú határozatok jelenthették az eljárás tárgyát. A meghallgatott tanúk vallomása alapján azonban azt állapította meg, hogy a felperes kétséget kizáróan nem bizonyította a közgyűlés szabálytalan összehívását. Mindössze egyetlen tanú állította, hogy hallomásból arról szerzett tudomást, hogy egyesek nem kaptak közgyűlési meghívót.
Az elsőfokú bíróság szerint a szabályszerűen összehívottnak tekintendő eredeti közgyűlés határozatképtelensége miatt, a szabályszerűen megismételt közgyűlésen, a jelenlévők számára tekintet nélkül, az eredeti napirendi pontokra vonatkozóan nem volt akadálya az érvényes határozathozatalnak.
A sérelmezett 5. sorszámú határozat tekintetében kifejtette azt is, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv és a tanúk vallomása alapján kétséget kizáróan megállapítható volt: a határozathozatalra többségi szavazattal került sor. A felperes maga is csak a működési költség megállapított éves összegét sérelmezte. A 7. sorszámú határozat tekintetében a bíróság álláspontja az volt, hogy az alapszabály 9. pontjában foglaltak alapján, miszerint a vízszolgáltatásból történő végleges kizárásra is mód van, nem volt akadálya a felperesre nézve kevésbé sérelmes többségi szavazattal elfogadott, a vízszolgáltatásból ideiglenesen történő kizárásról szóló határozat meghozatalának.
Az elsőfokú bíróság a Vgtv. 34. § (2) bekezdése folytán mögöttes jogszabályként alkalmazandó, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 45. és 46. §-ai alapján, a keresettel támadott, és a bírói felülvizsgálat tárgyát képező 5. és 7. sorszámú határozatok hatályon kívül helyezésére okot adó körülményeket, mindezekre tekintettel nem észlelt.
A Pp. 78. § (1) bekezdése, illetve a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (továbbiakban: IM rendelet) 2. § (1) bekezdése alapján, az alperes jogi képviselője által, ügyvédi megbízási szerződéssel igazolt, áfával növelt munkadíj: 130 000 Ft + áfa, és az alperes által bejelentett 9100 Ft készkiadás elszámolásával kötelezte a pervesztes felperest az alperes perköltségének megtérítésére.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét, a perköltségre is kiterjedően, részben megváltoztatta, és az alperes 5/2008. (04. 27.), valamint 7/2008. (04. 27.) számú közgyűlési határozatait hatályon kívül helyezte. A módosított keresettel támadott határozatok hatályon kívül helyezése iránti kérelmet elutasító részében helyben hagyta. A másodfokú bíróság kimondta továbbá, hogy a peres felek az eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik.
Határozatának indokolása szerint: a jogvita eldöntése során irányadó Vgtv. 38. § (2) bekezdése értelmében az alperes legfőbb szerve a közgyűlés. Ez a tagsági jogok gyakorlásának legjelentősebb fóruma. A tagsági jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a Vgtv. 38. § (4) bekezdése szigorú szabályokat ír elő a közgyűlés összehívására vonatkozóan. Alapvető fontosságú ugyanis a tagokat kellő időben tájékoztatni arról, hogy a legfőbb szerv megtartására mikor és hol, milyen napirendi pontokkal kerül sor. Az előírt szabályok megsértése, a napirendet is tartalmazó írásbeli meghívónak, a közgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal történő kiküldése, és a helyben szokásos módon való közzététele hiányában a legfőbb szerv összehívása nem szabályszerű. A jogellenesen összehívott ülésen jogszerű határozathozatalra sem kerülhet sor, függetlenül attól, hogy az ülés az eredeti időpontban, vagy határozatképtelenség miatt, megismételten került-e megtartásra. A másodfokú bíróság kifejtette: az alperes által sem vitatottan, mindössze az nyert bizonyítást, hogy a 300 főt meghaladó tagságból 275 tagnak postai úton küldték meg a perbeli legfőbb szervi ülésre szóló meghívót. A többi tag szabályszerű meghívása igazolást nem nyert. Az alperes a legfőbb szerv összehívására vonatkozó Vgtv, illetve alapszabályi rendelkezéseket megsértette. A jogvesztő határidőn belül megtámadott, és a perben ezáltal felülbírálható 5/2008. (04. 27.) és 7/2008. (04. 27.) számú közgyűlési határozatok meghozatalára jogszabálysértően került sor. Tévesen utasította el emiatt az elsőfokú bíróság a felperes említett határozattal szembeni keresetét.
A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a keresetben állított, e két határozatra vonatkozóan előadott tartalmi jogszabálysértéseket szükségtelennek tartotta vizsgálni. A jogvesztő határidőn túl módosított kereset alapján, ugyanakkor a legfőbb szervi ülésen hozott többi határozat bírósági felülbírálatára nem volt mód, az azokkal szembeni kereset elutasítása helytálló.
A jogerős ítélettel szemben az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte az 5/2008. (04. 27.), illetve a 7/2008. (04. 27.) számú közgyűlési határozatokra vonatkozó, illetve a perköltségről szóló döntés tekintetében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedően, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását. Előadta, hogy a jogerős ítélet a Pp. 3. § (3) bekezdését sérti, mert nem észlelte, hogy az első fokon eljárt bíróság az alperest nem tájékoztatta a bizonyítandó tényekről, a bizonyítási teherről. Állította ezért nem volt módja igazolni, hogy a perbeli legfőbb szervi ülés szabályszerűen került összehívásra. Az alperes hivatkozott arra is, hogy az általa támadott jogerős ítélet a Pp. 81. § (1) bekezdését is sérti. A felperes ugyanis a módosított keresetével hét határozat hatályon kívül helyezését kérte. Fellebbezésében is a módosított keresetének való helytadás iránt terjesztett elő kérelmet. A másodfokú bíróság azonban csak két határozat tekintetében tartotta alaposnak a keresetet. A pervesztesség, pernyertesség arányát figyelmen kívül hagyva rendelkezett ennek ellenére a felmerült költségek viseléséről.
A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság az alperes által támadott határozatot a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján. Megállapította, hogy a jogerős ítélet kizárólag az elsőfokú perköltség viseléséről szóló részében jogszabálysértő.
A Pp. 275. § (3) bekezdése azt tartalmazza: a felülvizsgálni kért határozat hatályában fenntartásának van helye, ha az eljárási szabálysértés az ügy érdemi elbírálására lényegesen nem hatott ki.
A felperes keresetére, illetve fellebbezésére adott alperesi ellenkérelmekből egyértelműen kitűnik: az alperes tudatában volt annak, őt terhelte annak bizonyítása, hogy a perbeli legfőbb szervi ülés, - amelyet az alapszabály közgyűlésként, a Vgtv. 38. § (1) bekezdés a) pontja taggyűlésként jelöl, - a Vgtv. 38. § (4) bekezdése, illetve az alapszabály III/11. pontja alapján, a napirendet tartalmazó és a tervezett időpontot megelőzően legalább 15 nappal valamennyi tagnak kiküldött, írásbeli meghívóval került összehívásra. Ezért csatolta be a 2008. szeptember 15-én előterjesztett ellenkérelmének mellékleteként, a 2008. április 9-i postai küldemények feladó könyvéről készült fénymásolatot. Ez utóbbiból megállapítható, hogy a felperes részére ajánlott küldeményként, 274 további vízitársulati tag részére, egyszerű postai levélként kerültek kiküldésre a meghívók. Utóbb észlelve, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvhöz tartozó jelenléti ív 331 társulati tagot tüntetett fel igyekezett azt bizonyítani elnökének, s intézőbizottsági tagjának vallomásával, hogy többek részére a meghívó személyesen került kézbesítésre. Tudomással bírt arról is, hogy ezt az állítást M. L.-né tanú vallomása gyengíti. Az említett tanú ugyanis azt adta elő, hogy hallomásból szerzett ismeretek alapján úgy tudja több társulati tag csak az ismerősöktől és a szomszédoktól értesült a közgyűlés összehívásáról.
A jogi képviselővel eljárt alperes a bíróságnak a Pp. 3. § (3) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettségének elmulasztása ellenére, tehát nem volt elzárva attól, hogy bizonyítsa, vagy legalábbis bizonyítási indítványt terjesszen elő a legfőbb szerv szabályszerű összehívásának igazolására. Az ügy érdemi elbírálására ezért az általa megjelölt eljárási szabálysértés nem hatott ki. A rendelkezésre álló bizonyítékokat okszerűen mérlegelve állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a perbeli legfőbb szervi ülés jogszabály, illetve alapszabály rendelkezéseinek megsértésével került összehívásra. Az azon hozott, a Vgtv. 43. § (1) bek., illetve (2) bekezdése alapján megtámadott 5/2008. (04. 27.) és 7/2008. (04. 27.) számú közgyűlési határozatok ezért jogszabályba, illetve alapszabályba ütköznek. A másodfokú bíróság helytállóan változtatta meg e határozatokra vonatkozó részében az elsőfokú bíróság ítéletét. E jogszabályoknak megfelelő döntést a per főtárgya tekintetében a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Gfv.X.30.012/2010.)