BH 2011.1.27

Az Szja. tv. 67. § (9) bekezdés a) pontjának ak) alpontjában az illeték kiszabása alapjául szolgáló érték az Itv.-ben meghatározott forgalmi érték [1995. évi CXVII. tv. 65. §, 67. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes a 2006. november 25. napján elhunyt testvérétől a hagyatékátadó végzés alapján megörökölte a III.B.1/1/A/20 hrsz.-ú ingatlannak, az OTP és Kereskedelmi Bank Nyrt.-nél (a továbbiakban: OTP Bank) az örökhagyó nevén vezetett lakossági folyószámlán levő 8243 Ft-nak, és kamatainak, továbbá az OTP Banknál az örökhagyó nevén vezetett értékpapír számla 700 000 Ft-os egyenlegének és kamatainak a 3/6 részét.
A felperes az örökölt értékpapírt 2007. március 5. napján beváltotta, az OTP Bank i...

BH 2011.1.27 Az Szja. tv. 67. § (9) bekezdés a) pontjának ak) alpontjában az illeték kiszabása alapjául szolgáló érték az Itv.-ben meghatározott forgalmi érték [1995. évi CXVII. tv. 65. §, 67. §].
A felperes a 2006. november 25. napján elhunyt testvérétől a hagyatékátadó végzés alapján megörökölte a III.B.1/1/A/20 hrsz.-ú ingatlannak, az OTP és Kereskedelmi Bank Nyrt.-nél (a továbbiakban: OTP Bank) az örökhagyó nevén vezetett lakossági folyószámlán levő 8243 Ft-nak, és kamatainak, továbbá az OTP Banknál az örökhagyó nevén vezetett értékpapír számla 700 000 Ft-os egyenlegének és kamatainak a 3/6 részét.
A felperes az örökölt értékpapírt 2007. március 5. napján beváltotta, az OTP Bank igazolása szerint az árfolyamérték 357 107 Ft volt, amelyből a levont kamatadó összege 71 421 Ft.
Felperes a 2007. évi szja. bevallásában 357 107 Ft tőzsdei ügyletből származó jövedelem után 71 421 Ft szja. fizetési kötelezettséget vallott. E bevallását 2008. július 28-án akként módosította, hogy tőzsdei ügyletből származó jövedelemként bevallásában 7107 Ft jövedelem után 1421 Ft fizetési kötelezettséget vallott, és így 70 000 Ft személyi jövedelemadót igényelt vissza.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2007. évre vonatkozóan szja. adónemben bevallások utólagos ellenőrzésének eredményeként a 2009. február 6. napján kelt határozatával a felperes terhére 119 956 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyből 49 956 Ft adóhiánynak, és 70 000 Ft jogosulatlan visszaigénylésnek minősült. Kötelezte a felperest az adókülönbözet összege, továbbá 4995 Ft adóbírság és 4217 Ft késedelmi pótlék megfizetésére.
Az elsőfokú hatóság az önellenőrzés alapján megállapította, hogy felperesnek a vizsgált évben tőzsdei ügyletből jövedelme nem származott, azonban az értékpapírral kapcsolatosan kamatjövedelmet szerzett, amelyet bevallásában nem tüntetett fel.
A felperes bevétele 357 107 Ft volt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 65. §-ának (1) bekezdés bb) pontja szerint. Ezen összeggel szemben az elszámolható kiadás összegének egyik eleme az Szja. tv. 67. § (9) bekezdés a) pontjának ak) alpontja alapján az olyan értékpapír esetében, amely után a magánszemély illetéket fizetett, az illeték kiszabása alapjául szolgáló érték, növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt értékkel.
A felperes az értékpapírt örökségként szerezte, így az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) alapján illetékfizetési kötelezettsége keletkezett. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság Illeték Főosztályának 2008. június 27. napján kelt határozata szerint az értékpapír értéke 700 000 Ft, a reá eső teher 79 000 Ft, így a tiszta érték: 621 000 Ft, amelyből a felperesre eső illeték alapja: 310 500 Ft. Az Itv. 16. §-ának (1) bekezdés b) pontja alapján mentes az öröklési illeték alól az egy örökösnek jutó ingó örökség 300 000 Ft forgalmi értéket meg nem haladó része. E § alapján a felperes illetékfizetési kötelezettsége 10 500 Ft után áll fenn, és az illeték összege 15%-os illeték-kulccsal számolva 1575 Ft.
A revízió megszerzésre fordított értékként 10 500 Ft-ot, járulékos költségként 1575 Ft illetékösszeget vett figyelembe, így a jövedelem összegét 357 107 Ft - 10 500 Ft - 1575 Ft = 345 032 Ft összegben állapította meg, amely összeg után a kamatadó összege 69 006 Ft.
Mindezek mellett az elsőfokú hatóság korrigálta az örökölt ingatlan értékesítésével kapcsolatosan bevallott szja adófizetési kötelezettség összegét is.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2009. május 12. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a felperes terhére összesen 67 585 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyet jogosulatlan visszaigénylésnek minősített. A 67 585 Ft jogosulatlan visszaigénylés után az adóbírság kiszabását mellőzte, késedelmi pótlékot nem számított fel. Az alperes a kamatjövedelemmel kapcsolatos felperesi fellebbezésben kifejtett állásponttal nem értett egyet, az ingatlan-értékesítéssel kapcsolatos érvelését azonban elfogadta, ezért változtatta meg az elsőfokú határozatot.
A felperes keresetében a másodfokú határozat megváltoztatását kérte akként, hogy a bevallásában feltüntetett 70 000 Ft szja. visszaigénylésére jogosult. Álláspontja szerint az Szja. tv. 67. § (9) bekezdés a) pontjának ak) alpontját az adóhatóság tévesen értelmezte, ugyanis az értékpapír megszerzésére fordított érték az illeték kiszabása alapjául szolgáló értékkel egyenlő. Az Itv. 13. §-a szerint az öröklési illeték alapjának megállapítása során a forgalmi értékből kell kiindulni, amelyet az Itv. 102. §-ának (1) bekezdés e) pontja szabályoz, és amely értéket - az örökség tiszta értékének megállapításához - az Itv. 13. § (2) bekezdésében foglalt tételekkel lehet csökkenteni. Az értékpapír forgalmi értéke 350 000 Ft volt, amelyből a terhek levonása után 310 500 Ft maradt, az adóhatóság tehát a 350 000 Ft-os forgalmi értéket lett volna köteles figyelembe venni, vagy legrosszabb esetben a 310 500 Ft-ot. Az illeték alapjától teljesen független az a kérdés, hogy annak egy része az Itv. alapján mentesség, vagy kedvezmény hatálya alá esik-e, mint ahogy történt az általa örökölt értékpapír első 300 000 Ft összege esetében is.
Az adóhatóság szűkítően értelmezte a kiszabás fogalmát. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 125. §-ának (3) bekezdése értelmében ugyanis a vagyonszerzési illetéket, továbbá az Itv. szerint kiszabás alapján fizetendő eljárási illetéket az állami adóhatóság állapítja meg, azaz a kiszabás része az illeték alapjának a megállapítása, amely esetében 350 000 Ft forgalmi értéket jelent.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint a perbeli jogvita tárgya kizárólag az, hogy az Szja. tv. 67. § (9) bekezdés a) pontjának ak) alpontja alapján milyen összeg minősül az értékpapír megszerzésére fordított értéknek. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes helytelen jogértelmezéssel jutott arra az álláspontra, hogy a felperest árfolyam-nyereség utáni adófizetési kötelezettség terheli a megszerzett értékpapír rész után, és jogosulatlan volt az adó-visszaigénylése iránti kérelme. Az alperes a kiszabás fogalmát szűkítően értelmezte, és csupán azt az összeget vette figyelembe, amelyre tényleges illetékfizetési kötelezettséget állapítottak meg.
Az elsőfokú bíróság egyet értett a felperessel abban, hogy az illeték kiszabása alapjául szolgáló érték a felperesre eső illetékalap, amely 310 500 Ft volt. Idézte is az illetékhatóságként eljáró adóhatóság határozatának 3. oldal második bekezdés 2. mondatát, amely szerint "ebből K. J.-néra - a felperesre - eső illeték alapja 310 500 Ft".
Kifejtette továbbá, hogy az Itv. 16. § (1) bekezdés d) pontjában biztosított illetékmentesség nem jelenti azt, hogy az illeték alapjául szolgáló érték nem 310 500 Ft lett volna.
Az új eljárás során az adóhatóságnak a fentiek figyelembevételével kell elbírálnia a felperes önrevízióval módosított szja. bevallását, és rendelkeznie kell a visszaigényelt adóról.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az Szja. tv. alkalmazott jogszabályait, közöttük a 67. § (9) bekezdés a) pontjának ak) alpontját tévesen értelmezte. Lényegében fenntartotta a határozatában foglaltakat.
A felperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A peres felek között nem volt vitatott az alkalmazott jogszabályok köre.
Az Szja. tv. XII. fejezetében szabályozottak a tőkejövedelmek, közöttük a kamatjövedelem és az árfolyamnyereségből származó jövedelem. Az Szja. tv. 65. §-ának (1) bekezdés bb) pontja alapján kamatjövedelemnek minősül a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a beváltáskor, a visszaváltáskor, az átruházáskor elért bevételből az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész.
Az árfolyamnyereségre vonatkozó rendelkezéseket az Szja. tv. 67. §-a tartalmazza. Az (1) bekezdés szerint árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A (9) bekezdés a) pontjának ak) alpontja pedig meghatározza, hogy az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az értékpapír megszerzésére fordított érték: olyan értékpapír megszerzése esetében, amely után a magánszemély illetéket fizetett, az illeték kiszabása alapjául szolgáló érték, növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel.
A peres felek között vitatott volt, hogy mi minősül "az illeték kiszabása alapjául szolgáló értéknek", a felperes álláspontja szerint az Itv.-ben meghatározott forgalmi érték, az adóhatóság szerint az az érték, amellyel az illetékhatóság az illeték összegének meghatározásakor ténylegesen számolt, így figyelemmel kell lenni az alkalmazott kedvezményre is.
A Legfelsőbb Bíróság rögzíti, hogy az Szja. tv. 67. § (9) bekezdés a) pontjának ak) alpontját módosította az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 10. §-ának (2) bekezdése, a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 169. § 21. pontja, és a felülvizsgálati kérelem elbírálásakor hatályos törvényszöveg szerint az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az értékpapír megszerzésére fordított érték olyan értékpapír esetében, amelynek megszerzését az illetékügyi hatóságnál be kell jelenteni - akkor is, ha az illeték kiszabása az átruházásig még nem történt meg vagy az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket -, az illetékekről szóló törvényben meghatározott forgalmi érték, növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében részletes és pontos tényállást rögzített, precízen idézte alkalmazott jogszabályt, és jogértelmezése helytálló.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az értékpapír megszerzésére fordított értéknek az adóhatóság jogértelmezése szerinti meghatározása jogszabályi alapot nélkülöz, és - a Szja. tv. 67. § (9) bekezdés a) pontjának ak) alpontja időközbeni módosítására figyelemmel - téves, továbbá akkor, amikor a jogszabályhely értelmezése jogalkotói hiányosság miatt nem egyértelmű, az ügyfélre hátrányos megoldás nem alkalmazható. Helytállóan állapította tehát meg az elsőfokú bíróság, hogy a perbeli ügyben a Szja. tv. 67. § (9) bekezdés a) pontjának ak) alpontjában az illeték kiszabása alapjául szolgáló érték az Itv.-ben meghatározott forgalmi érték. Az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, ezért az annak keretei között [Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. § (2) bekezdés] vizsgált elsőfokú ítélet a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint jogszerű.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. V. 35.546/2009.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.