adozona.hu
BH 2011.1.18
BH 2011.1.18
Nincs jogi akadálya annak, hogy a takarékszövetkezet a közgyűlésre szóló meghívóban, a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlést ugyanazon napra, de későbbi időpontra hívja össze, ezért a megismételt közgyűlésen hozott határozat ez okból nem törvénysértő [2006. évi X. tv. 21. §, 24. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint az alperesnél - alapszabálya szerint - küldöttgyűlés, valamint 11 körzetben részközgyűlés működött. Az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjainak mandátuma 2008. május 9-én járt le, ezért az igazgatóság az alapszabály 6.5. pontja szerint 2008. április 9-e és 25-e közötti időpontokra mind a 11 körzetben részközgyűlést hívott össze. A meghívó tartalmazta a részközgyűlések idejét, helyét, napirendi pontjait - közöttük a küldötte...
BH 2011.1.18 Nincs jogi akadálya annak, hogy a takarékszövetkezet a közgyűlésre szóló meghívóban, a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlést ugyanazon napra, de későbbi időpontra hívja össze, ezért a megismételt közgyűlésen hozott határozat ez okból nem törvénysértő [2006. évi X. tv. 21. §, 24. §].
A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint az alperesnél - alapszabálya szerint - küldöttgyűlés, valamint 11 körzetben részközgyűlés működött. Az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjainak mandátuma 2008. május 9-én járt le, ezért az igazgatóság az alapszabály 6.5. pontja szerint 2008. április 9-e és 25-e közötti időpontokra mind a 11 körzetben részközgyűlést hívott össze. A meghívó tartalmazta a részközgyűlések idejét, helyét, napirendi pontjait - közöttük a küldöttek megválasztását - valamint a határozatképességre vonatkozó szabályokat, végül arra az esetre, ha a részközgyűlés nem határozatképes a megismételt részközgyűlés időpontját, amelyet az eredeti részközgyűlés napjának egy órával későbbi időpontjában jelölt meg. Hét körzetben az eredeti részközgyűlés határozatképtelen volt, az ugyanazon a napon egy órával későbbre összehívott megismételt részközgyűlés határozatképes volt, ott a küldötteket megválasztották. Az alperes 2008. május 16-án küldöttgyűlést tartott, ahol is a küldöttek megválasztották az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjait. Az adatváltozást a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte.A felperes a 2008. június 9-én benyújtott keresetében az alperes 2008. április 9-e és 25-e között megtartott, megismételt részközgyűlései, valamint a 2008. május 16-ai küldöttgyűlés határozatainak hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 21. §-a (3) bekezdésének e) pontja, a 24. §-ának (3) bekezdése, valamint az alperes alapszabályának rendelkezése szerint a részközgyűlésre szóló meghívóban az eredeti időpontra összehívott részközgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt részközgyűlésnek az eredeti időpontot követő 8 napon belüli összehívására van lehetőség. A Ptké. 3. §-ának (1) bekezdése szerint a napokban megállapított határidőbe a kezdő napot nem kell beszámítani, ezért a megismételt részközgyűlést az eredeti részközgyűléssel azonos napon összehívni és megtartani nem lehet. Az alperes megismételt részközgyűléseit jogsértően a határozatképtelen részközgyűlésekkel azonos napra hívta össze az igazgatóság, így a küldöttek megválasztása tárgyában nem születhetett érvényes határozat. Ennek következtében a 2008. május 16-ai küldöttgyűlés határozatai is érvénytelenek.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Jogi álláspontja szerint a Ptké. 3. §-ának (1) bekezdése nem zárja ki a megismételt részközgyűlésnek az eredeti részközgyűléssel azonos napra történő összehívását.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a kerestet elutasította. A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kifejtette, hogy a megismételt közgyűlés összehívására a jogszabály 8 napon belüli időpontra biztosít lehetőséget, anélkül, hogy meghatározná a megismételt közgyűlés megtartásának a meghiúsult közgyűlést követő legkorábbi időpontját. A jogszabály a folytonosságot kívánja biztosítani, elkerülendő, hogy az eredeti és az újabb közgyűlés időpontja között túlságosan hosszú idő teljen el. A Ptk. rendelkezései az Sztv. 3. §-a szerint mögöttes jogszabályként alkalmazhatók, de csak az Sztv. által nem szabályozott kérdésekben. Az Sztv. a közgyűlés összehívását, annak határidejét egyértelműen szabályozza, ezért az Sztv. 24. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a közgyűlés határozatképtelen az ugyanazon a napon belüli, de későbbi időpontra összehívott újabb közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A 8 napon belüli megjelölés azt jelenti, hogy a kezdő időpont megjelölése hiányában az eredeti közgyűléssel azonos napra is jogosult az igazgatóság a megismételt közgyűlést összehívni. A fellebbezéssel támadott határozatokat a fellebbezésben írt okból nem találta jogsértőnek, ezért a keresetet elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezést helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben - tartalma szerint - annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a kereset teljesítését kérte. Kérte továbbá, hogy a Legfelsőbb Bíróság eljáró tanácsa kezdeményezzen jogegységi eljárást és annak befejezéséig az ügy elbírálását függessze fel.
A másodfokú bíróság által elkövetett jogszabálysértést a Ptké. 3. §-ának (1) bekezdésében, az Sztv. 21. §-a (3) bekezdésének e) pontjában, valamint a 24. §-ának (3) bekezdésében foglaltak megsértésében jelölte meg. Előadta, hogy a Ptké. 3. §-ának (1) bekezdése a "civilisztika egész területére" kiterjedően, általános jelleggel rendezi a határidő számítás szabályait, miszerint a napokban megállapított határidőbe a kezdő napot nem kell beszámítani. A fenti határidő-számítási szabály alkalmazását kizáró rendelkezést sem az Sztv., sem az alperes alapszabálya nem tartalmaz, ezért a megismételt közgyűlésnek a meghiúsult közgyűléssel azonos napra történő összehívására az alperesnek nem volt törvényes lehetősége.
Az elsőfokú bíróság nem tért ki arra, hogy a Ptké. alkalmazására miért nem kerülhetett sor, és annak alkalmazhatóságát a másodfokú bíróság sem vizsgálta. Az Sztv. 24. §-ának (3) bekezdése a 8 napos határidő számításának módjára semmiféle rendelkezést nem tartalmaz, ezért a felperes álláspontja szerint a Ptké. 3. §-ának (1) bekezdése az irányadó. E szabályozás korlátozás nélkül érvényesülhet, és általa valósul meg a "civilisztika" egységes határidő számítási szabálya. Állította, hogy a másodfokú bíróság részéről kifejtett azt a kívánalmat, miszerint "nehogy túlságosan hosszú idő teljen el az eredeti és a megismételt közgyűlés között", jogszabály nem támasztja alá, és ilyen gyakorlat sem alakult ki.
Előadta, hogy a társasházi törvénnyel kapcsolatos és az egyesülési jog területén egyértelmű és következetes a bírói gyakorlat, miszerint az eredeti közgyűléssel azonos napon nem lehet a megismételt közgyűlést megtartani. A másodfokú bíróságnak etekintetben az volt a jogi álláspontja, hogy a társasházi és az egyesületi törvény szélesebb körben megengedi a Ptk. szabályainak alkalmazását, az Sztv. inkább korlátozza azt. Az Sztv.-hez a Gt.</a> áll közelebb. A határidő számítására vonatkozó szabályokat nem a Ptk., hanem az attól elkülönülten megalkotott más jogszabály, nevezetesen a Ptké. tartalmazza, amely a szövetkezeti jog területén is alkalmazható. A határidő számítás problémája általános, ezért a Pp. 274. §-ának (5) bekezdése szerinti jogegységi eljárás lefolytatását kérte.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt nem találta jogszabálysértőnek.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a jelen ügyben nem azt kellett vizsgálni, hogy a "civilisztika" különböző területein milyen szabályok vannak érvényben és azokat a bíróságok hogyan értelmezik a megismételt közgyűlés időpontjával összefüggésben, hanem azt, hogy az Sztv. alapján működő alperes a perbeli részközgyűlések összehívása során betartotta-e a megismételt részközgyűlés időpontjának meghatározása tekintetében az Sztv., illetőleg az alperes alapszabályában foglaltakat.
Az Sztv. 24. §-ának (3) bekezdése kizárólag azt írja elő, hogy a megismételt közgyűlést (ideértve a részközgyűlést is) - figyelemmel az Sztv. 27. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra - 8 napon belüli időpontra kell összehívni. Az alperes alapszabályának a 6.10.6. pontja ezt a törvényi rendelkezést a részközgyűlések tekintetében megismétli azzal, hogy - többek között - a megismételt részközgyűlés időpontját a részközgyűlési hirdetménynek tartalmaznia kell. Az Sztv. a megismételt közgyűlés megtartásának legközelebbi időpontját nem jelöli meg, és nem tiltja, hogy az igazgatóság a határozatképtelen közgyűléssel azonos napra, de későbbi időpontra összehívja a megismételt közgyűlést. A megismételt közgyűlés időpontjára vonatkozóan az alperes alapszabálya sem tartalmaz speciális, az Sztv. szabályait pontosító rendelkezést, így az Sztv., illetőleg az alapszabály eltérő, tiltó rendelkezésének hiányában nem volt annak jogi akadálya, hogy a határozatképtelen közgyűlést követően ugyanazon a napon megtartott megismételt közgyűlés érvényes határozatot hozzon. Amennyiben a jogalkotó ezt a lehetőséget ki kívánta volna zárni, meghatározhatta volna, - hogy minimálisan mennyi időnek kell eltelnie a közgyűlés (részközgyűlés) és a megismételt közgyűlés (részközgyűlés) között, ahogy azt megtette pl. két másik cégforma, a kft. és az rt. tekintetében a 2006. évi IV. törvényben. Az Sztv. ezzel szemben csak azt határozza meg, hogy mennyi az a maximális időtartam, amelynél hosszabb idő a közgyűlés (részközgyűlés) és a megismételt közgyűlés között nem telhet el.
A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a Ptké. 3. §-ának (1) bekezdése sem tartalmaz arra rendelkezést, hogy melyik az a legközelebbi időpont, amikor a jogalany valamely jogcselekményt teljesíthet, kizárólag arról rendelkezik, hogy milyen módon kell a határidőket számítani, tehát a Ptké. 3. §-a (1) bekezdésének alkalmazásával kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a megismételt közgyűlést a törvényben meghatározott 8 napon belüli időpontra hívták-e össze, de a megismételt közgyűlés megtartásának kezdő időpontjára nem ad szabályozást.
A felperes jogegységi eljárás lefolytatását is kezdeményezte. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint jogegységi eljárás kezdeményezésének nem álltak fenn a törvényi feltételei. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 29. §-ának (1) bekezdése szerint jogegységi eljárásnak van helye, ha a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala szükséges; illetőleg a Legfelsőbb Bíróság valamely tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Legfelsőbb Bíróság másik ítélkező tanácsának határozatától. A perbeli esetben a megismételt szövetkezeti közgyűlés (részközgyűlés) megtarthatóságának időpontjával kapcsolatosan a perben hozott első, illetve másodfokú ítéletben kifejtettektől eltérő gyakorlatról, Legfelsőbb Bírósági gyakorlatról a Legfelsőbb Bíróság eljáró tanácsának nincs tudomása, ilyenre a felperes sem hivatkozott felülvizsgálati kérelmében, ezért a Legfelsőbb Bíróság nem tartotta indokoltnak jogegységi eljárás kezdeményezését.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése szerint hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Gfv. IX. 30.247/2009.)