adozona.hu
ÍH 2010.182
ÍH 2010.182
HIÁNYPÓTLÁS A CÉGELJÁRÁSBAN - HIÁNYPÓTLÁS HATÁRIDEJE - KÉRELEM ELUTASÍTÁSA HIBÁS HIÁNYPÓTLÁS MIATT I. A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemnek a hibásan teljesített hiánypótlásra alapított elutasítása csak akkor jogszerű, ha a hiánypótlásra kötelező végzés megfogalmazása pontos volt, abból egyértelműen megállapítható volt, hogy a kérelem teljesítésének melyek voltak az akadályai, és azok milyen módon voltak elháríthatóak. II. A hiánypótlásra megfelelő határidőt kell biztosítani, azonban ez akkor sem leh
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A CS. Nevelési Szolgáltató Közhasznú Társaság 2009. június 30-án változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a Cégbíróságnál. Kérte nonprofit kft.-vé történő "átalakulásának" bejegyzését a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (Gt.) 365. § (3) bekezdésének első fordulatában foglaltakra figyelemmel.
Az elsőfokú bíróság 2009. július 7-én kelt 3. számú végzésével - elutasítás terhe mellett - hiánypótlásra hívta fel a céget, mert a jogelőd Kht. kiemelten közhasznú minősítésű volt, a jo...
ÍH 2010.182 HIÁNYPÓTLÁS A CÉGELJÁRÁSBAN - HIÁNYPÓTLÁS HATÁRIDEJE - KÉRELEM ELUTASÍTÁSA HIBÁS HIÁNYPÓTLÁS MIATT
I. A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemnek a hibásan teljesített hiánypótlásra alapított elutasítása csak akkor jogszerű, ha a hiánypótlásra kötelező végzés megfogalmazása pontos volt, abból egyértelműen megállapítható volt, hogy a kérelem teljesítésének melyek voltak az akadályai, és azok milyen módon voltak elháríthatóak.
II. A hiánypótlásra megfelelő határidőt kell biztosítani, azonban ez akkor sem lehet hosszabb 45 napnál, ha a fogyatékosság megszüntetése ennél több időt igényelne [Ctv. 46. § (4) bek.].
A CS. Nevelési Szolgáltató Közhasznú Társaság 2009. június 30-án változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a Cégbíróságnál. Kérte nonprofit kft.-vé történő "átalakulásának" bejegyzését a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (Gt.) 365. § (3) bekezdésének első fordulatában foglaltakra figyelemmel.
Az elsőfokú bíróság 2009. július 7-én kelt 3. számú végzésével - elutasítás terhe mellett - hiánypótlásra hívta fel a céget, mert a jogelőd Kht. kiemelten közhasznú minősítésű volt, a jogutód Kft. a társasági szerződés tartalma szerint közhasznú minősítéssel nem rendelkező kft.-ként kívánt működni. A hiánypótlásra felhívó végzés szövege szerint "Az 1997. évi CLVI. tv. 18. § (1) bekezdése, valamint a 4. § (1) bekezdés c) pontra figyelemmel vagy kérjék továbbra is a kiemelten közhasznú minősítés bejegyzését a cégjegyzékbe - és ezért csatoljanak be az 1997. évi CLVI. tv. 4. §, 5. § és 7. §-nak megfelelő tartalmú társasági szerződést -, vagy pedig csatoljanak be átalakulási vagyonmérleget, könyvvizsgálóval ellenőrzött módon a jogutód kft.-be bevitt vagyonról. Amennyiben nem kérik a kiemelten közhasznú minősítést, egészítsék ki a társasági szerződést a Gt. 4. § (3) bekezdés és (6) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel. Csatoljanak be új cégbejegyzése iránti kérelem nyomtatványt."
A társaság 4. sorszámú beadványában bejelentette, hogy a jövőben közhasznú minősítésű társaságként kíván működni, és csatolta a Gt. 4. § (3) és (6) bekezdései szerint kiegészített társasági szerződést, valamint a cég bejegyzése iránti kérelem nyomtatványt.
A Cégbíróság 2009. szeptember 1. napján kelt 5., illetve 27. számú végzésével a 2009. június 30-án benyújtott változás bejegyzése iránti kérelmet elutasította. Végzése indokolásában kifejtette, hogy a hiánypótlási felhívást követően becsatolt társasági szerződés nem felel meg a Ksztv. 4. és 7. §-ok által a közhasznú minősítéshez megkívánt tartalmi feltételeknek, mert nem tartalmazza a 4. § (1) bekezdés a) és d) pontjaiban, a 7. § (2) bekezdés b) és d) pontjaiban, valamint a 7. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat. Ezért a társasági szerződés olyan jelentős tartalmi hiányosságokban szenved, amelyek alapján nem felel meg a közhasznú minősítés feltételeinek; a jogelőd Kht. kiemelten közhasznú minősítésű, a jogutód Kft. pedig a közhasznú minősítési fokozatot sem éri el a társasági szerződésben foglaltakra figyelemmel. A társaság továbbá nem tett eleget annak a vagylagos felhívásnak sem, hogy könyvvizsgáló által ellenőrzött átalakulási vagyonmérlegeket csatoljon be. A kérelmező tehát a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, ezért a bíróság a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (továbbiakban: Ctv.) 46. § (6) bekezdése alapján a változás bejegyzését elutasította.
A végzések ellen a társaság fellebbezést terjesztett elő, amelyben az elsőfokú bíróság végzéseinek a megváltoztatását, és a változás bejegyzését kérte. Hivatkozott arra, hogy a Gt. 365. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül kérte a közhasznú társaságnak nonprofit kft.-ként történő továbbműködésével kapcsolatos változások bejegyzését. Vitatta, hogy könyvvizsgáló által ellenőrzött vagyonmérleg-tervezetet kellene csatolnia, miután nem átalakulást hajtott végre, ezért jogszabálysértő a cégbíróság hiánypótlási felhívása. Álláspontja szerint a nonprofit gazdasági társaságokra irányadó, a Gt. 4. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően módosította a társasági szerződését, mivel nem kérte közhasznú minősítés bejegyzését. A cégbíróság hiánypótlási felhívását okszerűtlennek tartotta, melyre jogszerű elutasító végzést nem alapíthatott volna. Sérelmezte a hiánypótlásra biztosított 45 napos időtartamot is, mert az álláspontja szerint az átalakulási eljárás lefolytatására - különös tekintettel a hirdetményi eljárásra - nem elégséges.
A fellebbezés az alábbiak szerint részben alapos.
A változásbejegyzési kérelem benyújtásakor hatályos Ctv. 46. § (1) bekezdése értelmében a cégbíróság a kérelem érkezését követően, legkésőbb nyolc munkanapon belül megvizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja (24-25. § és 27-29. §), illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1-2. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek.
A (3) bekezdés szerint, ha a bejegyzést kérő nem csatolta a 2. számú mellékletben, illetve a 45. § (3) bekezdése esetén az 1. számú mellékletben felsorolt szükséges iratokat, illetve ha a cégbejegyzési kérelem, valamint mellékletei nem felelnek meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki. A hiánypótlásra felhívó végzést legkésőbb a bejegyzési kérelem érkezésétől számított nyolcadik munkanapon ki kell adni.
A (4) bekezdés akként rendelkezik, hogy a hiánypótlásra felhívó végzés kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor, és abban a bejegyzési kérelem valamennyi hiányosságát (hibáját) meg kell jelölni. A hiánypótlásra megfelelő határidőt kell biztosítani, amely azonban legfeljebb negyvenöt nap lehet.
A (6) bekezdés szerint, ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő, a cégbíróság a cég bejegyzési kérelmét végzéssel elutasítja. A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolási kérelemnek nincs helye. A cég a hiánypótlásra felhívó végzésben feltüntetett hiányokat a fellebbezési eljárásban sem pótolhatja joghatályosan.
A Ctv. 50. § (1) bekezdése fenti, a cégbejegyzési eljárásra irányadó szabályokat a változásbejegyzési eljárásra is megfelelően alkalmazni rendeli.
A Ctv. 46. § (4) bekezdésében foglaltak és az állandó bírói gyakorlat szerint a cégbíróságnak hiánypótlásra kötelező végzését úgy kell megfogalmaznia, hogy abból egyértelműen megállapíthatóak legyenek a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem fogyatékosságai, és e fogyatékosságok megszüntetésének módja is. Nem alkalmazhatóak a Ctv. 46. § (6) bekezdésében írt jogkövetkezmények olyan indokok alapján, melyekre a hiánypótlási felhívás - noha e hibák, hiányosságok a kérelem benyújtásakor fennálltak - nem tért ki.
Az elsőfokú bíróság hiánypótlási felhívása és az arra alapított elutasító végzései azonban a fenti kritériumoknak nem feleltek meg az alábbiak szerint:
A Gt. 365. § (3) bekezdése értelmében a közhasznú társaságok 2007. július 1-jét követő két éven belül társasági szerződésük módosításával nonprofit kft.-ként működhettek tovább, más nonprofit gazdasági társasággá alakulhattak át, vagy jogutód nélküli megszűnésüket határozhatták el. A közhasznú társaság cégformájában történő működésre 2009. június 30-ig volt lehetőség. A közhasznú társaságok a fenti időpont előtt és azt követően sem folytathatták tevékenységüket profitorientált társasági formában, ezt mind a Ptk. időközben hatályon kívül helyezett rendelkezései, mind a Gt. 365. § (3) bekezdésének átmeneti szabálya kizárta.
Minderre figyelemmel megalapozottan rendelt el hiánypótlást az elsőfokú bíróság a CS. Nevelési Szolgáltató Kht. 2009. június 30-i kérelme alapján, mivel az eredetileg kiemelten közhasznú kht. társasági szerződésének nonprofit kft.-vé alakulását célzó módosítása a fenti előírásokkal nem volt összhangban.
A beterjesztett iratokból megállapítható, hogy a bejegyzés iránti kérelemhez csatolt társasági szerződés nem tartalmazta, hogy a nonprofit kft. milyen közhasznú tevékenységet folytat [Ksztv. 4. § (1) bekezdés a) pont], továbbá azt sem, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem végez, a szervezet pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt [Ksztv. 4. § (1) bekezdés d) pont]. A közhasznú szervezeti minőséggel kapcsolatban a cég létesítő okirata nem tartalmazott rendelkezést a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére [Ksztv. 7. § (2) bekezdés b) pont], valamint az éves beszámoló jóváhagyásának módjára [Ksztv. 7. § (2) bekezdés d) pont]. A társaság által becsatolt módosított társasági szerződés a jogszabály által megkövetelt belső működés szabályairól sem rendelkezett [Ksztv. 7. § (3) bekezdés].
A hiánypótlási felhívásban azonban az elsőfokú bíróság a változásbejegyzési kérelem hiányosságait, hibáit és a fogyatékosságok megszüntetésének módját nem határozta meg világosan és helytállóan.
A Cg. 01-09-921682/3. számú végzés kizárólag a kiemelten közhasznú minősítéssel rendelkező társaság létesítő okiratának kritériumait taglalta, ezeknek megfelelő társasági szerződésmódosítás elkészítésére hívta fel a társaságot, alternatívaként pedig az átalakulási eljárás lefolytatásának szükségességére utaló felhívást tett.
Nem adott egyértelmű eligazítást a fél teendőiről a hiánypótlási felhívás azon mondata sem, amely a kiemelten közhasznú minősítés mellőzése esetére a társasági szerződésnek a Gt. 4. § (3) és (6) bekezdésében foglaltak szerinti kiegészítését írta elő. A hiánypótlási felhívás nem tartalmazott pontos felhívást arra nézve, hogy milyen létesítő okiratra van szükség abban az esetben, ha a társaság nem kiemelten közhasznú kft., illetve egyszerű nonprofit kft. formájában kívánja folytatni tevékenységét, hanem közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit kft.-ként kéri bejegyzését. A változásbejegyzési kérelmet elutasító végzés ugyanakkor az elutasítás indokaként az utóbbi, a hiánypótlási felhívásban nem részletezett esetkörrel kapcsolatos társasági szerződési fogyatékosságokat, továbbá - vagylagosan - az átalakulási kellékek benyújtásának hiányát jelölte meg.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemnek a hibásan teljesített hiánypótlásra alapított elutasítására csak akkor van törvényes lehetőség, ha a hiánypótlásra kötelező végzés megfogalmazása pontos volt, ha abból egyértelműen megállapítható volt, hogy a kérelem teljesítésének melyek voltak az akadályai, és ezek milyen módon voltak elháríthatóak. Az elsőfokú bíróság hiánypótlási felhívása ezen kritériumoknak nem felelt meg. Az elsőfokú iratokból megállapíthatóan a változásbejegyzési kérelemben nem volt utalás arra, hogy a társaság nonprofit kft. helyett más nonprofit társasági formát kívánt volna választani. Ezért érthetetlen és következetlen az elsőfokú bíróságnak az átalakulási dokumentumok alternatív csatolására kötelező hiánypótlási felhívása és az elutasító végzés erre vonatkozó megállapítása is. A hiányos, téves hiánypótlási felhívás nem alapozhatja meg a kérelem jogszerű elutasítását. Amennyiben az elsőfokú bíróság pontatlan, hiányos, ellentmondásos felhívása következtében a társaság a változás bejegyzésének akadályát - megfelelő iránymutatás hiányában - helytelenül küszöbölte ki, megalapozatlan a kérelem elutasítása, és az eljárás megismétlése szükséges.
Nem osztja ugyanakkor a másodfokú bíróság azt a fellebbezési állítást, amely szerint az elsőfokú bíróság méltánytalanul rövid időt szabott a változásbejegyzési kérelem hiányainak pótlására.
A Ctv. 46. § (4) bekezdése értelmében a hiánypótlásra megfelelő határidőt kell biztosítani, amely azonban legfeljebb negyvenöt nap lehet. Az elsőfokú bíróság hiánypótlási felhívásában ezt a törvényi maximumot határozta meg, ez pedig a bíróság által biztosítható hiánypótlási időtartam felső határa, és így méltánytalanul rövidnek nem tekinthető.
Kétségtelen, hogy abban az esetben, ha helye lett volna az átalakulási eljárás lefolytatására kötelezésnek, ez a hiánypótlási idő az átalakulási cselekmények elvégzésére nem lett volna elegendő. Ennek ellenére a bíróság a törvényi maximumként meghatározott negyvenöt napot méltányosságból sem lépheti túl, figyelemmel a Ctv. 46. § (4) bekezdésének kógens megfogalmazására. A bíróságnak a hiánypótlás természetéhez igazodóan, az ahhoz szükséges, ésszerű időtartam mérlegelésével valóban megfelelő hiánypótlási időt kell biztosítania, a hiánypótlási idő felső határát azonban ilyenkor is be kell tartania. A változásbejegyzési kérelem jellege folytán átalakulási teendőket egyébként is tévesen írt elő az elsőfokú bíróság.
Figyelemmel azonban a hiánypótlási eljárás egyéb, fentiekben részletezett fogyatékosságaira, a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzéseit a Ctv. 32. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 259. § és a Pp. 252. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban a hiánypótlásra felhívó végzést a jogszabályi követelményeknek megfelelően, világosan, egyértelműen kell megfogalmazni a jogszabályi hivatkozások megjelölésével, kitérve arra is, hogy a közhasznú szervezetként működő nonprofit kft. létesítő okiratában milyen kötelező tartalmi elemeket kell szerepeltetni, mellőzni kell viszont az átalakulási mellékletek benyújtására felhívást, miután a kérelem átalakulással kapcsolatos petitumot nem tartalmaz. Az így lefolytatott hiánypótlási eljárás eredményeképpen lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy érdemben helyes döntést hozhasson.
(Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgf. 44.528/2009/2.)