adozona.hu
BH+ 2010.12.556
BH+ 2010.12.556
Családi pótlékra a gyermeket saját háztartásában nevelő szülő jogosult [1998. évi LXXXIV. tv. 4. §, 7. §, 41. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes házasságát a Városi Bíróság 1995. január 27. napján kelt jogerős ítéletével bontotta fel. A szülők egyezsége alapján az 1989. március 31. napján született Karolina és az 1992. szeptember 9. napján született Klaudia nevű gyermekek felperesnél kerültek elhelyezésre. A felperes 1998. március 1-jétől emeltösszegű családi pótlékban részesült.
Az apa 2006. július 18. napján családi pótlék iránti kérelmet terjesztett elő az elsőfokú hatóságnál, arra hivatkozva, hogy Karolina nevű gyermek...
BH+ 2010.12.556 Családi pótlékra a gyermeket saját háztartásában nevelő szülő jogosult [1998. évi LXXXIV. tv. 4. §, 7. §, 41. §]
A felperes házasságát a Városi Bíróság 1995. január 27. napján kelt jogerős ítéletével bontotta fel. A szülők egyezsége alapján az 1989. március 31. napján született Karolina és az 1992. szeptember 9. napján született Klaudia nevű gyermekek felperesnél kerültek elhelyezésre. A felperes 1998. március 1-jétől emeltösszegű családi pótlékban részesült.Az apa 2006. július 18. napján családi pótlék iránti kérelmet terjesztett elő az elsőfokú hatóságnál, arra hivatkozva, hogy Karolina nevű gyermeke 2003. július 1-jétől, Klaudia 2006. február 1-jétől a háztartásában él.
Az elsőfokú hatóság a felperes anyát 2003. augusztus 1-jétől 2006. június 30-ig terjedő időszakra 383 500 forint jogalap nélkül felvett családi pótlék visszafizetésére kötelezte.
A határozat elleni fellebbezést követően az alperes 2008. május 9. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában hangsúlyozta, hogy a felperes az ellátást jogalap nélkül vette igénybe, hiszen nem tartotta háztartásában a gyermekeit, függetlenül attól, hogy a neki kiutalt ellátás összegét rájuk fordította vagy azt átengedte a gyermeket nevelő szülő részére. A változást érintő bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, noha a folyósító szerv erre a családi pótlék igénylésekor kitöltött formanyomtatványon a figyelmét felhívta.
A felperes keresetét a megyei bíróság ítéletével elutasította, megállapítva, hogy a felperes gyermekei 2003. július 1. napján, illetve 2006. február 1. napján édesapjuk otthonába költöztek és tanulmányaikat is ezen a településen folytatták. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 4. § k) pontja, 7. § (1) bekezdés a) pontja és ac) pontja értelmében csak a saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek után jár a szülő részére családi pótlék, márpedig a gyermekek a felperes háztartásából kikerültek. Ezt a hatóság által beszerzett iskolai igazolások is alátámasztják, függetlenül attól, hogy a gyermekek hétvégéiket a felperesnél változatlan körülmények között élhették. Az eset összes körülményeit értékelve kiemelte, a felperes nem ítélhette meg úgy a gyermekei Sz.-ra költözését, hogy azok továbbra is a háztartásában nevelkednek, ezért terhére a felróhatóság megalapozottan került megállapításra. A bejelentés elmulasztása a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésének következményével járt.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését, a kereseti kérelmének helyt adást. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Cst. 3. § (3), 7. § (4) bekezdése a/ pontja és a 41. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakat. A megyei bíróság az alapul szolgáló bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelte, a gyermekek a 2006. április 28-án megkötött egyezségig a felperesnél voltak elhelyezve, a szülői felügyeleti jogot felettük az édesanya gyakorolta. A gyermekek bejelentett lakcíme nem változott, őket a felperes kizárólag abban a tudatban engedte el, hogy nevelésükért továbbra is ő felelős. A gyermekek apja családi pótlékot a gyermekek után nem igényelt. Az elbírálni kért élethelyzet azért különleges, mert a gyermekek tanulmányaik folytatásának idejére a felperes háztartásából a másik szülő háztartásába kerültek, azonban a tényleges státusuk nem változott. A felperes tudomással bírt arról a szabályról, hogy változás esetére bejelentési kötelezettség terheli, azonban a kialakult helyzetet úgy értékelte, hogy a gyermekek továbbra is az ő háztartásában vannak. Álláspontja szerint, gondatlanság sem terhelte, hiszen nincs határozott jogszabályi előírás arra, hogyan kell eljárni, ha a gyermek ideje egy részét az egyik, illetve a másik szülő háztartásában tölti.
A gyermekelhelyezéssel kapcsolatos egyezség megkötését követően a felperes a bejelentési kötelezettségének eleget tett.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. § (2) bekezdése értelmében jogszabálysértésre alapítottan lehet a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérni. Anyagi jogi és eljárási szabályok megsértése egyaránt alapot adhat a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére, azonban, ha olyan eljárási szabálysértés nem történt, amely a ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt, a megtámadott határozatot hatályában fenn kell tartani. Amennyiben a bírósági ítélet tényállása iratellenesen került megállapításra, vagy okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó módon történt a bizonyítékok mérlegelése, akkor az eljárási szabálysértés megállapítható. Nem állapítható meg ugyanakkor jogszabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok szabad mérlegelését támadja.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275. § (1) bekezdése értelmében a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye.
A Legfelsőbb Bíróság a felperes jogi érveit megvizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy a megyei bíróság a Pp. 206. § (1) bekezdése szerinti szabad mérlegelése körében hozta meg döntését, az kirívóan okszerűtlen, logikátlan mérlegelést, értékelést nem tartalmaz. A Pp. 221. § (1) bekezdése szerint ítéletét megindokolta, a Cst. 41. § (3) és (4) bekezdéseinek megsértése nélkül állapította meg, hogy a visszafizetésre kötelezés tárgyában az alperes törvényes határozatot hozott. A családi pótlékra a Cstv. 7. § (1) bekezdés a) pontja alapján az a vérszerinti szülő jogosult, aki saját háztartásában neveli gyermekeit.
A csatolt iratokból, a közigazgatási per során meghallgatott tanúk nyilatkozatából kétségkívül megállapítható - és e tényt felperes sem vitatta, sőt a felülvizsgálati kérelmében is utalt rá -, hogy gyermekei 2003. július 1. illetve 2006. február 1. napjától kezdődően Sz.-ra, az apa háztartásába kerültek. Ezen időponttól kezdődően a felperes jogalap nélkül vette fel az ellátást.
A családi pótlék folyósítása szempontjából nem bír jelentőséggel, hogy e változásra milyen okok vezettek. Mindösszesen az értékelhető, hogy a felperes a gyermekek háztartásából való kikerülését, mint az ellátás folyósíthatóságát érintő alapvető tényt, a hatóság felé nem jelentette be, noha az ellátás igénylésekor e kötelezettségéről tájékoztatták.
A Pp. 221. § (1) bekezdése mentén a megyei bíróság az ítéletét megindokolta, számot adott arról, hogy mely tényekre, körülményekre, bizonyítékokra alapozottan rendelte el a jogosulatlanul felvett ellátás visszafizetését.
A megyei bíróság a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a helyesen megállapított tényállásból jogszerű következtetést vont le, erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Kfv.VI.37.297/2009.)