adozona.hu
BH 2010.12.345
BH 2010.12.345
Csak az adózó által elvégezhető eljárást jogi képviselője joghatályosan nem teheti meg [2003. évi XCII. tv. 5. §, 7. §, 2004. évi CXL. tv. 78. § 40. §, 1998. évi XI. tv. 23. §, 24. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Megyei Igazgatóságának (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) határozatával szemben előterjesztett fellebbezés folytán eljárt alperes 2006. december 15. napján kelt határozatát az elsőfokú hatóság a felperes képviseletét a közigazgatási eljárásban ellátó ügyvédi irodának 2006. december 19-én 14:00 és 15:00 óra közötti időben személyesen, a székhelyén kísérelte meg kézbesíteni. A jelenlévő ügyvéd arra hivatkozással, hogy felperes az irodának adott meghatalma...
BH 2010.12.345 Csak az adózó által elvégezhető eljárást jogi képviselője joghatályosan nem teheti meg [2003. évi XCII. tv. 5. §, 7. §, 2004. évi CXL. tv. 78. § 40. §, 1998. évi XI. tv. 23. §, 24. §]
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Megyei Igazgatóságának (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) határozatával szemben előterjesztett fellebbezés folytán eljárt alperes 2006. december 15. napján kelt határozatát az elsőfokú hatóság a felperes képviseletét a közigazgatási eljárásban ellátó ügyvédi irodának 2006. december 19-én 14:00 és 15:00 óra közötti időben személyesen, a székhelyén kísérelte meg kézbesíteni. A jelenlévő ügyvéd arra hivatkozással, hogy felperes az irodának adott meghatalmazását visszavonta, a másodfokú határozatot nem vette át. Közölte, hogy a meghatalmazás visszavonását az adóhatóságnak be fogják nyújtani, az iratot az ügyvédi iroda még ugyanazon a napon 15 óra 15 perckor telefax útján meg is küldte az alperesnek.A felperes az adóhatározatok felülvizsgálatára irányuló keresetét 2007. február 7-én terjesztette elő.
Az elsőfokú bíróság végzésével a pert a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 157. §-ának a) pontja, 130. §-ának (1) bekezdés h) pontja alkalmazásával, a keresetindítási határidő elkésettsége okán, megszüntette. Indokolásában megállapította, hogy a másodfokú határozat 2006. december 19-én kézbesítettnek minősült az átvétel megtagadása miatt.
A fellebbezés folytán eljárt ítélőtábla a 17. sorszámú végzést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Indokolása szerint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. §-ának (1), (5) bekezdései, 124. §-ának (2) bekezdése, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 24. §-ának (4) bekezdése, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 37. §-ának (2) bekezdése alapján azt állapította meg, hogy a másodfokú határozat - az átvételének jogszerű megtagadása miatt - 2006. december 19-én kézbesítettnek nem minősült. Az elsőfokú bíróságnak az új eljárás során vizsgálnia kell az alperes határozatának tértivevénnyel igazolt kézbesítését.
Az ítélőtábla 2. sorszámú végzésével szemben az alperes részéről benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság végzésével hivatalból elutasította, mert a Pp. 270. §-ának (2) és (3) bekezdései értelmében a permegszüntető végzést hatályon kívül helyező, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasító másodfokú végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.
A per további tárgyalása során az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a másodfokú határozatot 2007. január 8-án vette át, amely időponthoz képest a keresetlevelét határidőben terjesztette elő, ezért a keresetet ítéletében elbírálta.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú határozat 2006. december 19-ei kézbesítettsége és a keresetlevél elkésettsége okán az Art. 7. §-ának (6) bekezdése, 124. §-ának (2) bekezdése, 139. §-a, az Ütv. 24. §-ának (4) bekezdése alapján az ítélet hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését kérte.
A felperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az Art. 5. §-ának (1) bekezdése alapján adóügyben az Art.-ot kell alkalmazni, illetve akkor, amikor az Art. másként nem rendelkezik, alkalmazandó jogszabály a Ket.
A határozatot közölni kell az ügyféllel. A hatóság döntését közölni lehet postai úton, továbbá a hatóság kézbesítője útján is [Ket. 78. § (1) bekezdés, (5) bekezdés a), f) pontok]. Azonos rendelkezést tartalmaz a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §-ának (5) bekezdése, amely szerint a hatóságok (bíróságok) vagy hivatalok az irataikat a postai kézbesítés mellőzésével saját - munkaviszonyban, köztisztviselői, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban álló - kézbesítő útján is kézbesíthetik, ha azt a sürgősség indokolja vagy egyéb okból szükséges. Az adóhatóság e jogszabályok helytálló alkalmazásával kísérelte meg 2006. december 19-én kézbesítő útján a másodfokú határozat kézbesítését.
Felperes a közigazgatási eljárásban képviseletére az Art. 7. §-ának (1) bekezdése alapján írásban ügyvédi irodát bízott meg. A Ket. 40. §-ának (7) bekezdése akként rendelkezik, hogy az iratokat az ügyfél részére, ha pedig írásban meghatalmazott képviselője van, annak a részére kell kézbesíteni. Jogszerűen járt el az adóhatóság akkor, amikor a másodfokú határozat kézbesítését a felperes képviselőjének kísérelte meg.
Az Ütv. 23. §-ának (2) bekezdése értelmében a megbízást írásba kell foglalni. A megbízó a megbízást írásban bármikor korlátozhatja, vagy azonnali hatállyal felmondhatja [Ütv. 24. § (2) bekezdés]. Az Ütv. tehát az ügyvédi iroda megbízását és a megbízás azonnali hatályú felmondását írásbeli alakhoz köti.
Az Art. 7. §-ának (6) bekezdése akként rendelkezik, hogy az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz. A képviseleti jog megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos.
A Ket. 40. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ügyfél képviselője csak akkor járhat el, ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását. Az Art. 2006. december 19-én hatályos 7. §-ának (6) bekezdése szerint az adóhatósághoz az adózó köteles a meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását bejelenteni.
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 443. §-a 2008. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte az Art. 7. §-ának (6) bekezdését, és a 175. §-a az Art. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezést léptette: "Az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az adóhatóságnál. A képviseleti jog megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos."
Az adóhatóság felé a képviseleti jog megszűnése bejelentését az Art. 2008. január 1-jétől engedélyezte a megbízottnak, meghatalmazottnak, mely időpontot megelőzően, így 2006. december 19-én az Art. az ügyfél-adózó személyes eljárását írta elő a meghatalmazás, megbízás visszavonása, felmondása bejelentésére. A felperes 2006. december 19-én az adóhatóságnak nem jelentette be az ügyvédi irodának adott megbízása felmondását, és nem nyújtotta be a felmondását írásos formában. Meg nem történt bejelentés pedig nem hatályos bejelentés, az ügyvédi iroda 2006. december 19-én tehát a perbeli adóügyben az adóhatóság előtt a felperes képviselője volt.
A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 16. §-ának (1) bekezdése meghatározást tartalmaz a küldemény kézbesítésére, amely történik a küldemény levélszekrénybe történő elhelyezésével, vagy a címzettnek, illetve az egyéb jogosult átvevőnek történő átadással. A perben az adóhatóság kézbesítő útján kísérelte meg a másodfokú határozat kézbesítését, azonban a kézbesítés e módja nem változtat a postáról szóló törvény idézett jogszabályhelyében foglalt, és a kézbesítő útján történő kézbesítésre is alkalmazandó azon szabályon, hogy a címzettnek, illetve az egyéb jogosult átvevőnek történő kézbesítés elhelyezéssel vagy átadással történik. Az átadás pedig időben rövid eljárási cselekmény, amelyből következően a kézbesítéshez szükséges minden feltételnek (pl.: a kézbesítés alanyainak a jelenléte, a küldemény átvételéhez esetlegesen szükséges meghatalmazás megléte) az átadáskor kell teljesülnie.
A feltételek teljesültsége esetén a kézbesítés megtörténhet, a feltételek hiányában a kézbesítés csak más időpontban valósulhat meg.
Az adóhatóság az ügyvédi irodában 14:00 és 15:00 óra között kísérelte meg a másodfokú határozat kézbesítését, amely átadással megvalósuló eljáráshoz utóbb, annak befejeződését követően az ügyvédi iroda telefaxon feltételt - jogszabályi lehetőség hiányában - nem teljesíthet.
Az Art. 124. §-ának (2) bekezdése értelmében az adóhatósági iratot akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Figyelemmel arra, hogy a perbeli adóügyben az ügyvédi iroda 2006. december 19-én az adóhatóság előtt a felperes képviselője volt, és az adóhatóság jogszerű eljárással a másodfokú határozatot kézbesítő útján a felperes képviselőjének megkísérelte kézbesíteni, továbbá, hogy a felperes képviselője az átvételt megtagadta, a másodfokú határozatot 2006. december 19-én kézbesítettnek kell tekinteni.
A Pp.</a> a közigazgatási eljárás ügyfele részére közigazgatási per keretében, a közigazgatási határozat bíróság általi felülvizsgálatára jogorvoslatot biztosít, azonban a jogorvoslatnak törvényes feltételei vannak. A Ket. 109. §-ának (1) bekezdése, a Pp. 330. §-ának (2) bekezdése alapján a keresetlevelet a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított 30 napon belül kell benyújtani. A felperes e határidőt elmulasztotta, a másodfokú határozat 2006. december 19-ei kézbesítését követően keresetlevelét csak 2007. február 7-én terjesztette elő, így az elkésettnek minősült.
A bíróságnak a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítania, vagy a pert hivatalból meg kell szüntetnie, ha a keresetindításra előírt határidőt a felperes elmulasztja [Pp. 130. § (1) bekezdés h) pont, 157. § a) pont], a bírói út ugyanis csak a törvények által meghatározottak teljesítettsége esetén vehető igénybe.
Mindezek folytán a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróságnak hivatalból kellett rendelkeznie a per megszüntetéséről, és a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 251. §-ának (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel hatályon kellett helyeznie.
(Legf. Bír. Kvk. V. 35.316/2009.)