adozona.hu
BH+ 2010.10.464
BH+ 2010.10.464
A köztisztviselőt a törvény 2004. február 1-jétől hatályos módosítását követően csak egyhavi külön juttatás (13. havi illetmény) illette meg, a törvénytől való eltérés nem megengedett [Ktv. 49. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1991. augusztus 1-jétől állt az alperessel közszolgálati jogviszonyban, 1993. végétől csoportvezetőként, így a polgármesteri hivatal köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 44/2001. (XI. 12.) Önk. rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontja alapján az osztályvezetővel azonos szintű vezetőnek minősült. A felperes közszolgálati jogviszonya 2008. december 20-án felmentéssel szűnt meg.
A felperes módosított keresetében az önkormányzat említett helyi rendeletének ...
BH+ 2010.10.464 A köztisztviselőt a törvény 2004. február 1-jétől hatályos módosítását követően csak egyhavi külön juttatás (13. havi illetmény) illette meg, a törvénytől való eltérés nem megengedett [Ktv. 49. §].
A felperes 1991. augusztus 1-jétől állt az alperessel közszolgálati jogviszonyban, 1993. végétől csoportvezetőként, így a polgármesteri hivatal köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 44/2001. (XI. 12.) Önk. rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontja alapján az osztályvezetővel azonos szintű vezetőnek minősült. A felperes közszolgálati jogviszonya 2008. december 20-án felmentéssel szűnt meg.A felperes módosított keresetében az önkormányzat említett helyi rendeletének 3. §-ára hivatkozva elmaradt külön juttatás címén a 2005-től 2008-ig tartó időszakra külön juttatásként évi 2 havi illetmény megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság ítéletével 2005. és 2008. között évi 2-2 havi illetménynek megfelelő külön juttatás és azok kamata megfizetésére kötelezte az alperest.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a hivatkozott 44/2001. (XI. 12.) Önk. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a köztisztviselő minden naptári évben - a Ktv. 49. §-a alapján - a 13. havi illetményen túl egyhavi, míg - a (2) bekezdés szerint - a vezető beosztásúak (polgármester, alpolgármester, jegyző) további három , illetve kéthavi (aljegyző, vezető megbízású köztisztviselő) illetményre voltak jogosultak. A jogviszony év közbeni megszűnése vagy határozott idejű jogviszony esetén a külön juttatás időarányosan járt [3. § (3) bekezdés].
Az alperes a felperes részére a 2005-2008. évekre a 44/2001. (XI. 12.) Önk. rendelet alapján további külön juttatást nem fizetett.
A perben becsatolt okiratok - elsősorban az önkormányzat hivatalos lapjának tartalma - alapján a munkaügyi bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 17/2002. (V. 2.) Kgy. rendeletének 1. §-a - az alperes állításával ellentétben - a 44/2001. (XI. 12.) Önk. rendelet 3. §-ának nem a (2), hanem a (3) bekezdését helyezte hatályon kívül, mivel a közgyűlés ezzel a tartalommal fogadta el a módosító rendeletet, továbbá így jelent meg az önkormányzat hivatalos lapjában, azaz így került kihirdetésre. Ezért a csupán az időarányosításra vonatkozó szabály hatályon kívül helyezése miatt a felperes külön juttatás címén évente további kéthavi illetményre volt jogosult.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, fellebbezett részét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság a fellebbezéssel kapcsolatban azt fejtette ki, hogy az alperes által az önkormányzati rendelet 3. § (1) és (2) bekezdésének a Ktv. 49. §-ába ütközésére vonatkozó hivatkozása nem minősül a Pp. 235. § (1) bekezdése szerinti új ténynek, hanem az alperesi védekezés jogalapja megváltoztatásának, ami az önkormányzati rendelet hivatkozott rendelkezése Mt. 8. § (1) bekezdése szerinti semmisségét jelenti, amelyet hivatalból kell figyelembe venni.
A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint ugyan 2004. február 1-jétől a Ktv. 49. §-ának szövegezése megváltozott, a módosított szöveg tartalmából sem vezethető le azonban az a következtetés, hogy a Ktv.-ben meghatározott egyhavi külön illetményen felül a köztisztviselő további külön juttatásra ne lenne jogosult, erre nézve a törvény tiltó rendelkezést nem tartalmaz. Az önkormányzat 2008. október 4-i hatállyal csak a jövőre nézve helyezte hatályon kívül a rendelet ekörbeni rendelkezését, ezért a perbeli időszakra a felperes követelése megalapozott volt.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte a Ktv. 4. §-ának, 49. §-ának és a 44/2001. (XI. 12.) Önk. rendelet 3. §-ának megsértésére hivatkozva. Ellentmondásosnak tartotta a jogerős ítéletet, mivel egyfelől megállapította, hogy a köztisztviselőnek a perbeli időben hatályos Ktv. 49. §-a alapján csak egyhavi illetmény jár, ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a felperes a 13. havi illetményen felül kéthavi külön juttatásra is jogosult volt az önkormányzat rendelete alapján. Arra hivatkozott, hogy a köztisztviselőt 2004. január 31-ig megillette a 13. havi illetményen felüli juttatás, 2004. február 1-jétől azonban a Ktv. 49. §-a módosult, ettől kezdve a köztisztviselő nem legalább egyhavi, hanem csak egyhavi illetményre volt jogosult külön juttatásként. A Ktv. 4. §-ára utalva arra is hivatkozott, hogy a 2001. július 1-je előtt hatályos szabályozás alapján az önkormányzat képviselő-testülete a törvényben foglaltakhoz képest kedvezőbb juttatást is megállapíthatott, 2001. július 1-je után azonban erre már nincs felhatalmazása. Mivel a Ktv. 4. §-a szabályozza, hogy milyen típusú juttatásokra van lehetősége az önkormányzatnak, de azokra is csak a törvény keretei között, ebből következik, hogy a Ktv. már tiltja a további juttatások megállapításának lehetőségét.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Értelmezése szerint az önkormányzati rendelet 3. §-a a Ktv. 49. §-ára ugyan hivatkozott, de nem azt jelöli meg a külön juttatások alapjául, hanem csupán azt rögzíti, hogy a köztisztviselőnek a Ktv. 49. §-a szerinti 13. havi illetményen túl jár a rendeletben meghatározott külön juttatás, amit a két jogszabály eltérő szóhasználata igazol. Arra is hivatkozott, hogy az alperes más perekben egyezséget kötött a 2008. évre esedékes külön juttatás kifizetésére.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak miatt alapos.
A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint az alperesi önkormányzatnak a polgármesteri hivatal köztisztviselői közszolgálati jogviszonya egyes kérdéseiről szóló 44/2001. (XI. 12.) Önk. rendelete 3. §-a a perbeli időszakban a köztisztviselők részére további, a felperes mint vezető részére 2 havi külön juttatást állapított meg. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében alaptalanul vitatta a juttatásnak a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 49. §-ával való összefüggését, mivel az önkormányzati rendelet hivatkozott szabályának szövegezése ("a Ktv. 49. §-a alapján") ezt egyértelműen alátámasztja.
A Ktv. a köztisztviselők jogállására vonatkozóan alapvetően kogens szabályokat tartalmaz. A Ktv.-ben megállapított szabályoktól csak bizonyos esetekben és akkor is csak a törvény által meghatározott keretek között lehetséges eltérés.
Mindezek alapján a felperes keresetét az irányadó törvényi feltételek alapján kellett elbírálni, amellyel kapcsolatban az alperes megalapozottan sérelmezte az eljárt bíróságok jogszabálysértő döntését.
A jelen felülvizsgálati eljárásban azt kellett vizsgálni, hogy a felperest a Ktv. hatályos 49. §-a alapján külön juttatásként megkapott egyhavi illetményén (13. havi illetményén) felül illeti-e további kéthavi illetmény.
A Ktv. 2004. január 31-éig hatályos 49. §-a arról rendelkezett, hogy a köztisztviselő minden naptári évben legalább egyhavi illetményre (13. havi juttatásra) jogosult. A jogszabályt a 2003. évi XCV. törvény 29. §-a 2004. február 1-jei hatállyal módosította, a módosítás a jogszabály szövegből a "legalább" kifejezést kihagyta, így a Ktv. ekkortól hatályos, a perbeli igény tekintetében alkalmazandó 49. §-a azt tartalmazza, hogy a köztisztviselőt minden naptári évben egyhavi külön juttatás illeti meg. A módosításból megállapítható - amint arra alperes helytállóan hivatkozott -, hogy az egyhavi külön juttatáson kívül e jogszabályon alapulóan a köztisztviselőnek nem jár további külön juttatás. Eszerint a Ktv. 49. §-a 2004. február 1-jétől nemcsak szövegezésében, hanem tartalmában is megváltozott, a szabályozás eltérést nem enged.
A felperes igénye a Ktv. 49. §-án alapult, a perbeli évekre a törvény szerint járó egyhavi külön juttatásban részesült, következésképpen további igényének nincs jogszabályi alapja.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - a munkaügyi bíróság ítéletére kiterjedően - a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. (Legf.Bír. Mfv.II.10.511/2009.)