adozona.hu
BH+ 2010.10.455
BH+ 2010.10.455
A felszámolás alá került betéti társaság beltagjának mögöttes helytállási kötelezettsége megszűnik az olyan hitelezői igény vonatkozásában, amely a betéti társasággal szemben azért nem érvényesíthető, mert a hitelező az igényét a felszámolónak az egyéves jogvesztő határidőn belül nem jelentette be [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 37. § (1)-(3) bek., 1997. évi CXLIV. tv. (1997. évi Gt.) 101. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek tulajdona az sz.-i 249. hrsz. alatt felvett 1972 m2 alapterületű ingatlan. A beépített telken a 2004. május 29-én a felperesek, illetve Gy. I. és Gy. A. által aláírt, a 2003. december 13-án törölt P. Építőipari Betéti Társaság bélyegzőjével ellátott építési vállalkozási szerződés alapján lakóház építkezés kezdődött. A felperesek 10 250 000 Ft vállalkozói díj megfizetését vállalták a jogerős építési engedély, illetve az építési hatóság által záradékolt terv szerinti területnek 120...
BH+ 2010.10.455 A felszámolás alá került betéti társaság beltagjának mögöttes helytállási kötelezettsége megszűnik az olyan hitelezői igény vonatkozásában, amely a betéti társasággal szemben azért nem érvényesíthető, mert a hitelező az igényét a felszámolónak az egyéves jogvesztő határidőn belül nem jelentette be [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 37. § (1)-(3) bek., 1997. évi CXLIV. tv. (1997. évi Gt.</a>) 101. §].
A felperesek tulajdona az sz.-i 249. hrsz. alatt felvett 1972 m2 alapterületű ingatlan. A beépített telken a 2004. május 29-én a felperesek, illetve Gy. I. és Gy. A. által aláírt, a 2003. december 13-án törölt P. Építőipari Betéti Társaság bélyegzőjével ellátott építési vállalkozási szerződés alapján lakóház építkezés kezdődött. A felperesek 10 250 000 Ft vállalkozói díj megfizetését vállalták a jogerős építési engedély, illetve az építési hatóság által záradékolt terv szerinti területnek 120 napon belüli kivitelezéséért.2005. július 8-án szerződésmódosítás megjelöléssel írásbeli megállapodás készült. A jelen perben, korábban I. r. alperesként részt vett "Gy." Bt, mint vállalkozó kötelezettséget vállalt arra, hogy 2005. augusztus 25-ig a 2004. májusában kötött építési vállalkozási szerződésben megjelölt, és el nem végzett munkálatokat elvégzi. A felperesek ennek fejében 1 000 000 Ft kifizetésére tettek kötelező nyilatkozatot. Jogosultak voltak azonban az általuk elvégzett tereprendezési munkák 40 000 Ft ellenértékét az említett összegből levonni.
Az építkezés befejezésére a szerződésmódosításban foglaltak ellenére nem került sor. 2005. októberében ezért a felperesek az "S." Építőmester Bt.-vel kötöttek megállapodást a hátralévő munkálatok elvégzésére.
A felperesek keresetükben összesen 4 429 027 Ft és ennek 2006. január 1-jétől a kifizetésig járó késedelmi kamatai megfizetésére kérték kötelezni a korábban perben állt I. r. alperest. Arra hivatkoztak, hogy a vele kötött építési vállalkozási szerződéstől - szerződésszegés miatt - elálltak. Az építkezés befejezésével felmerült építési anyag költségekből, illetve vállalkozási munkadíjból álló többlet kiadásaikat kártérítés címén követelték. A jelenleg perben álló alperest, II. r. alperesként, mint az I. r. alperes beltagját terhelő mögöttes helytállásra köteles személyt kérték kötelezni.
A peres eljárás során végelszámolás, majd felszámolási eljárás alá került I. r. alperes a keresetre érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A II. r. alperes a kereset elutasítását kérte. Tagadta, hogy az I. r. alperes és a felperesek között az építkezési munkálatok befejezésére szerződés jött létre. Vitatta a kereset összegét is.
Az elsőfokú bíróság ítéletével 1 957 000 Ft és 1 161 000 Ft után 2006. január 1-jétől a kifizetésig járó késedelmi kamat megfizetésére kötelezte az I. és a II. r. alperest azzal, hogy a II. r. alperessel szemben végrehajtás akkor vezethető, ha az I. r. alperes vagyona a felperesek követelésének kielégítését nem fedezi. Ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította.
A II. r. alperes által benyújtott fellebbezésre indult eljárás utóbb félbeszakadt, mert az I. r. alperes felszámolással megszűnt, és 2008. december 9-vel a cégjegyzékből törlésre került.
A felperesek kérelmére, a félbeszakadást követően megindult eljárásban a másodfokú bíróság a felperesek és az I. r. alperes között a pert megszüntette a felperesek elállására tekintettel. A II. r. alperessel szemben, mint a perben maradt egyetlen alperessel szemben hozott ítéletével pedig az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintette. Fellebbezett rendelkezéseit részben és akként változtatta meg, hogy az alperest 1 147 622 Ft és 2006. január 1-jétől a kifizetésig járó törvényes kamatainak felperes javára történő megfizetésére kötelezte.
A másodfokú bíróság határozatának indokolásában kifejtette: a 2005. július 8-án kelt szerződésmódosításról szóló okiratban foglaltakat a korábban perben állt I. r. alperes betéti társaság tartozásátvállalásának minősítette. Hangsúlyozta, a korábban II. r. alperesként eljárt alperes perbeli nyilatkozata alapján azt állapította meg, hogy az említett okiratot a betéti társaság képviselőjeként ő írta alá. Egyetértett abban az elsőfokú bírósággal, hogy elsődlegesen a betéti társaságnak kell helytállnia a szerződésben vállalt kötelezettség megszegésével a felpereseknek okozott kárért. Ők ugyanis 10 250 000 Ft vállalkozói díj megfizetése mellett, a perbeli lakóház terveknek megfelelő megépítésére tarthattak igényt. A munkálatok elvégzésére azonban nem került sor. A ház a kikötött vállalkozói díjat meghaladó összegű ráfordítással volt csak befejezhető. A felperesek e többletköltségük megtérítését megalapozottan követelték.
Az elsőfokú bíróság által kirendelt szakértő véleménye alapján a másodfokú bíróság arra következtetett, hogy a felpereseknek ténylegesen 1 160 883 Ft kiadása merült fel az ítéletének meghozatala napjáig, míg a terv szerinti állapot eléréséhez további 795 789 Ft értékű munka elvégzésére van még szükség. Az összértéket 1 965 665 Ft-ban határozta meg. Számításba vette azonban azt, hogy a felperesek a 10 250 000 Ft vállalkozói díjból 9 400 957 Ft-ot fizettek csak meg. A fennmaradó 849 043 Ft különbözetből leszámította, a reájuk eső 40 000 Ft tereprendezési költséget. Az említett, a ház építésének befejezéséhez szükséges 1 965 665 Ft-ból 809 043 Ft-ot levont. Az így fennmaradó 1 147 622 Ft-ot tekintette olyan többletkiadásnak, amely a felpereseknél az I.r. alperes szerződésszegése folytán felmerült.
A másodfokú bíróság az ennek megfizetésére elsődlegesen köteles betéti társaság megszűnése miatt, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 101. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a korábban II. r. alperesként eljárt, I. r. alperesi betéti társasági beltagot, a jelenlegi alperest marasztalta.
Az alperes a jogerős ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelmében kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperesek keresetének elutasítását. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 3. § (3) bekezdését, 164. § (1) bekezdését, 215. §-át, a a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991.évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27. § (helyesen: 37. §) (1)-(3), valamint a Gt. 101. § (1) bekezdését, továbbá a Ptk. 220. § (1)-(2) bekezdését. Állította, hogy a másodfokú bíróság a felperesek kereseti kérelmén túlterjeszkedett, megsértve a Pp. 215. §-át. A felperesek ugyanis az alperes marasztalása iránt keresetet nem terjesztettek elő. Kérelmük kizárólag arra irányult: ha az I. r. alperesként perben állt betéti társaság vagyona a követelésük kielégítésére nem nyújt fedezetet, a végrehajtás legyen folytatható az alperessel szemben.
Az alperes hivatkozott arra is, hogy a Cstv. 27. § (helyesen: 37. §) (1) és (2) bekezdésében előírt hitelezői igény bejelentésére nyitva álló határidők elmulasztása miatt, a (3) bekezdés szerint, a felperesek igénye a betéti társasággal szemben elenyészett. A betéti társasággal szembeni igényérvényesítés megszűnése miatt az alperes Gt. 101. § (1) bekezdése szerinti mögöttes helytállási kötelezettsége is megszűnt.
Az alperes előadta azt is, hogy a Pp. 3. § (3) bekezdése alapján - arra vonatkozó tájékoztatás hiányában - nem róható terhére annak esetleges bizonyítatlansága, hogy a 2005. július 8-án kelt vállalkozási szerződés módosítását nem ő írta alá. Álláspontja az volt, hogy vele szemben a Pp. 164. § (1) bekezdése alkalmazásának sem volt helye a bíróság tájékoztatási kötelezettségének elmulasztása miatt.
Az alperes kifejtette azt is, hogy Gy. I., valamint Gy. A. sem volt jogosult jognyilatkozatokat tenni a "Gy." Bt. nevében. A Ptk. 220. §-ában írt jogszabályi feltételek hiányában nem állapítható meg nyilatkozatuk alapján a felperesek és a korábban I. r. alperesként perben állt betéti társaság közötti, az építkezés befejezésével kapcsolatos szerződés létrejötte.
A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján. Megállapította, hogy a támadott határozat az alábbiakra tekintettel jogszabálysértő.
A peres iratokból megállapítható, hogy 2007. június 14-én a betéti társaság végelszámolója bejelentette, hogy a korábban perben állt I. r. alperes betéti társaság felszámolási eljárás alá került. A 2007. április 5-én közzétett felszámolási eljárás megindulását a 2007. október 18-án benyújtott, a megyei bíróság mint cégbíróság által hozott adatváltozás bejegyzését elrendelő végzés és a felszámoló 2007. november 22-én előterjesztett nyilatkozata is igazolta a peres eljárás során.
A felperesek, ennek ellenére a perben érvényesíteni kívánt hitelezői igényüket a felszámolás közzétételétől számított egy éven belül, a Cstv. 37. § (1) bekezdésben írtak szerint, a felszámolónak, nyilvántartásba vétel végett nem jelentették be. A peres felek jogviszonyára irányadó Cstv. 37. § (3) bekezdése értelmében, az egy éves, jogvesztő határidő 2008. április 5-i lejárta miatt, a főkötelezett betéti társasággal szembeni hitelezői igény elenyészett. A főkötelezettet terhelő fizetési kötelezettség hiányában, a jelenleg perben álló alperes Gt. 101. § (1) bekezdésében írt mögöttes helytállási kötelezettsége is megszűnt, ezért a felperesek perbeli igénye tekintetében. A kifejtettek alapján az alperes a felülvizsgálati kérelmében helytállóan hivatkozott arra, hogy a marasztalása jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróság ezért - a további, állított jogszabálysértések vizsgálatát szükségtelennek tartva, azt mellőzve - a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a felperesek keresetét elutasította, a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával. (Legf.Bír. Gfv.X.30.362/2009.)