adozona.hu
BH 2019.7.212
BH 2019.7.212
A szabályszerű postai kézbesítés folyamatát nem szakítja meg, ha az adózó a meghatalmazottja képviseleti jogát megszünteti [2003. évi XCII. tv. (Art.) 2. § (1) bek., 7. § (1), (5) bek., 139. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Adóigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2009. évre személyi jövedelemadó (szja) adónemben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésének eredményeként a 2015. augusztus 26. napján kelt határozatával a felperest 2 295 975 Ft adókülönbözet, 1 721 981 Ft adóbírság és 820 876 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.
[2] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2015. december 3. napján kelt határozatával...
BH 2019.7.212 A szabályszerű postai kézbesítés folyamatát nem szakítja meg, ha az adózó a meghatalmazottja képviseleti jogát megszünteti [2003. évi XCII. tv. (Art.) 2. § (1) bek., 7. § (1), (5) bek., 139. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Adóigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2009. évre személyi jövedelemadó (szja) adónemben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésének eredményeként a 2015. augusztus 26. napján kelt határozatával a felperest 2 295 975 Ft adókülönbözet, 1 721 981 Ft adóbírság és 820 876 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.[2] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2015. december 3. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
[3] Az elsőfokú adóhatóság a másodfokú határozatot 2015. december 7-én postára adta, a felperes meghatalmazottja részére a postahivatali alkalmazott 2015. december 9-én és 15-én megkísérelte a küldeményt kézbesíteni.
[4] A felperes meghatalmazottja az adóhatósághoz 2015. december 15-én érkezett beadványában bejelentette a meghatalmazása visszavonását, majd 2015. december 18-án a másodfokú határozatot átvette.
[5] A felperes a másodfokú határozatot személyesen 2016. január 15. napján vette át, a keresetlevelét 2015. december 21-én nyújtotta be.
A kereseti kérelem
[6] A felperes közigazgatási pert kezdeményezett az adóhatározatok bíróság általi felülvizsgálata iránt. Keresetlevelét a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) 10.K.27.688/2016. számon lajstromozta.[7] Álláspontja szerint a határozatok sértik az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 164. § (1) bekezdésében foglaltakat. A másodfokú határozat 2016. január 15-én, a részéről történt személyes átvétel alapján vált jogerőssé, és mivel az adó megállapításához való jog 2015. december 31-e után elévült, a döntések az elévülés okán jogsértők.
[8] Az elsőfokú bíróság a 2016. augusztus 17. napján kelt 10.K.27.688/2016/10-II. számú végzésével a pert megszüntette. Döntését a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130. § (1) bekezdés h) pontja, 157. § a) pontja, 330. § (2) bekezdése, az Art. 2. § (1) bekezdése, 7. § (5) bekezdése, 139. §-a, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 40. § (7) bekezdése alapján hozta meg. Indokolása szerint a felperes a törvényes határidőn túl terjesztette elő a keresetlevelét, az elkésettnek minősül.
[9] A fellebbezés folytán eljárt Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2017. április 28. napján kelt 2.Kpkf.22.549/2016/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság 10.K.27.688/2016/10. számú végzését hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte.
[10] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság 9.K.27.540/2017. számon folytatta az eljárást, és a 4. sorszámú végzésével a pert ismét megszüntette. Indokolása szerint a másodfokú határozat a felperes meghatalmazottja részére 2015. december 18. napján szabályszerűen kézbesítésre került. A kereset benyújtására nyitva álló határidő 2016. január 8. napján lejárt, így a 2016. január 21. napján benyújtott keresetlevél elkésett.
[11] A fellebbezés folytán eljárt Szegedi Törvényszék (a továbbiakban: másodfokú bíróság) a 2017. október 25. napján kelt 2.Kpkf.21.486/2017/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság 9.K.27.540/2017/4. számú végzését hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot a per érdemi tárgyalására kötelezte.
[12] Indokolása szerint az elsőfokú bíróság megismételt eljárásban hozott végzése jogszabálysértő, mert ugyanazon kérdésben és a másodfokú bíróság jogerős döntését felülbírálva, azzal ellentétes döntést hozott. A törvényszék a 2.Kpkf.22.549/2016/2. számú végzésében a permegszüntetési okot már érdemben elbírálta, megállapítva, hogy a másodfokú adóhatósági határozat kézbesítése 2016. január 15-én történt meg, e körben tehát ismételt felülbírálatra az elsőfokú bíróságnak nem volt lehetősége.
[13] A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes meghatalmazott képviselője nem gyakorolta visszaélésszerűen a meghatalmazás visszavonásáról szóló bejelentését. A másodfokú határozat szabályszerű kézbesítése a felperesnek történt 2016. január 15-én, a 2016. január 21-én benyújtott keresetlevele így nem késett el. Az elsőfokú bíróságnak a kereseti kérelmet ezért az elévülés körében érdemben el kell bírálnia.
[14] Az elsőfokú bíróság a pert 9.K.27.842/2017. számon folytatta.
Az elsőfokú ítélet
[15] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte.[16] Indokolásában megállapította, hogy az adóhatóságnak a 2009. adóévre vonatkozó adómegállapítási joga 2015. december 31. napján elévült. A határozat közlésének napja - a másodfokú bíróság által meghatározottan - 2016. január 15-e volt. A Ket. 73/A. § (3) bekezdésének második tagmondata értelmében a másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé, a másodfokú határozat 2016. január 15-én, a közlésével emelkedett jogerőre, így az elévülés mint jogi tény következtében jogszabálysértővé vált.
A felülvizsgálati kérelem
[17] Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését kérte.[18] Előadta, hogy a felperesi meghatalmazott a másodfokú határozatnak a részére 2015. december 9. és 15. napján a posta által történt kézbesítési kísérletét követően 2015. december 15-én a képviseleti jogának megszűnéséről nyújtott be iratot az adóhatósághoz, majd 2015. december 18-án postai úton átvette a küldeményt. A képviselő meghatalmazása a másodfokú határozatnak a hatóság általi feladása időpontjában érvényben volt, és miután a kézbesítés egy egységes folyamat, a meghatalmazás az alperesi döntés átvétele időpontjában: 2015. december 18-án is még érvényes volt, a szabályszerűen megcímzett küldemény átvételére a felperesi képviselőt jogosultnak kellett tekinteni. Nincs jelentősége, hogy azt követően mit csinált a meghatalmazott a küldeménnyel. A másodfokú határozatnak a 2015. december 18. napján történt átvételét követően 30 napon túl, 2016. január 21-én történt a keresetlevél benyújtása, így az elkésett, ezért a per megszüntetésének van helye.
[19] Adózó részéről a meghatalmazás visszavonása visszaélésszerűen történt, mivel a másodfokú határozatban foglalt megállapítások tekintetében az adó megállapításához való jog 2015. december 31-én elévült volna.
A Kúria döntése és jogi indokolása
[20] A felülvizsgálati kérelem alapos.[21] Azt Art. 143. § (1) bekezdése alapján az adóhatóság másodfokú jogerős határozatának felülvizsgálata kérhető a bíróságtól. A keresetlevelet [Pp. 330. § (2) bekezdés] jogszabálysértésre hivatkozással az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni.
[22] E törvényhelyek alapján ahhoz, hogy dönteni lehessen abban a kérdésben, a felperes részéről 2016. január 21-én benyújtott keresetlevél határidőben előterjesztette-e avagy sem, szükséges annak megállapítása, mikor történt a másodfokú határozat közlése. A felek által nem vitatottan a felperesi képviselő 2015. december 18-án, a felperes 2016. január 15-én vette át a másodfokú határozatot.
[23] A Ket. 78. § (1) bekezdése alapján a határozatot közölni kell az ügyféllel. Az Art. 139. §-a szerint a fellebbezési eljárás során hozott határozatot (végzést) a fellebbezővel és mindazokkal, akikkel az elsőfokú határozatot (végzést) közölték, az első fokon eljárt adóhatóság útján írásban kell közölni. A Ket. 40. § (7) bekezdése értelmében, ha az ügyfélnek képviselője van, az iratokat a hatóság a képviselő részére küldi meg. A Ket 73/A. § (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy a másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé.
[24] A felperest a közigazgatási eljárásban meghatalmazott [Art. 7. § (1) bekezdés] képviselte, akinek meghatalmazása visszavonását az adóhatóságnak 2015. december 15-én jelentették be.
[25] Az Art. 7. § (5) bekezdése alapján a képviseleti jog megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos.
[26] A másodfokú határozatnak a felperes által történt átvétele (2016. január 15-én) a perben bizonyított tény. Vitatott volt azonban, hogy miként értékelendő az alperesi döntésnek a felperesi képviselő részéről történt átvétele (2015. december 18-án) akkor, amikor a határozat postára adásának időpontjában (2015. december 7-én) a felperesi képviselő a felperes meghatalmazottja volt, és a kézbesítés folyamán, a küldemény első megkísérlését (2015. december 9-ét) követően történt a meghatalmazása megszüntetésének az adóhatóság felé való bejelentése.
[27] E kérdésben a Kúria már döntött. A Kfv.I.35.042/2016/7. számú kúriai végzés szerint: ([12]-[13] pont) "A postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet 27-32. §-ainak megfelelő szabályszerű kézbesítés egyetlen, egységes folyamat, amelynek egyetlen rendeltetése a hivatalos iratnak a címzett részére való átadása. Az adózóknak az Art. 2. § (1) bekezdése értelmében az adójogviszonyokban jogaikat rendeltetésszerűen kell gyakorolniuk, amely értelemszerűen vonatkozik a meghatalmazott képviseleti jogához kapcsolódó jogok érvényesítésére is. Az adó megállapítására nyitva álló időszak vége felé kézbesítendő alperesi határozatok esetében a határozat kézbesítési eljárásának megindulásáról való tudomásszerzést követően bejelentett képviseleti jog megszűnés nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak. A jogkövetkezmény a jogi képviselő, vagy bármely más érintett eljárásának jó-, vagy rosszhiszeműségétől függetlenül a felperes terhén marad."
[28] A Kúria továbbá a Kfv.I.35.532/2015/5. számú végzésében megállapította, hogy ha: "a szabályszerű kézbesítési folyamat megindult, és arról a felperes jogi képviselőjének a postai értesítés következtében tudomása volt, a folyamat megszakítására a jogi képviselet megszűnésének bejelentése nem alkalmas. A jogkövetkezmény a jogi képviselő eljárásának jó-, vagy rosszhiszeműségétől függetlenül a felperes terhén marad."
[29] A Kúria teljeskörűen egyet ért a Kfv.I.35.042/2016/7. és a Kfv.I.35.532/2015/5. számú kúriai döntésekben foglaltakkal, azoktól eltérni nem kíván. Figyelemmel tehát arra egyrészről, hogy az adóhatóság a reá vonatkozó kézbesítési szabályok megtartásával a felperes meghatalmazottjának jogszerűen kézbesítette a másodfokú határozatot, a kézbesítési folyamatot szabályszerűen megindította, azaz a küldemény feladója részéről a kézbesítés körében jogsértés nem történt, és a kézbesítésre a továbbiakban ráhatása nem volt, továbbá másrészről a perben nincsen adat arra vonatkozóan, hogy a posta a reá vonatkozó kézbesítési szabályokat megsértette volna, így a felperes meghatalmazottjának a postai értesítés alapján az adóhatósági küldeményről tudomása volt, eredményezik azt együttesen, hogy a jogszerű kézbesítési folyamat megszakítására a jogi képviselet megszűnésének bejelentése nem alkalmas, így a felperes részére - a meghatalmazottja útján és által történt átvétellel - a másodfokú határozat 2015. december 18-án szabályszerűen kézbesítettnek minősült.
[30] A felperes arra való hivatkozása, hogy a meghatalmazottja több adóhatósági iratot is kaphat egy napon, nem releváns, mert ekkora időintervallumban az adóhatósághoz is érkezhet az ügyfelektől több irat, továbbá minden ügyben a konkrét adatoknak és nem az általános hivatkozásoknak van bizonyító erejük. A felperesi meghatalmazott részére történt kézbesítés során pedig a felperes jogsértést a kézbesítés körülményeiben nem állított és nem bizonyított.
[31] A másodfokú határozat 2015. december 18-ai kézbesítését követően a felperes részéről a keresetlevele 2016. január 21. napján történt benyújtása a 30 napos perindítási határidőn túli, így az elkésettnek minősül.
[32] Mindezek folytán a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a pert a Pp. 157. § a) pontja alkalmazásával megszüntette.
(Kúria Kfv.V.35.145/2018.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
Az ügy száma: Kfv.V.35.145/2018/7.A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke
Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró
Dr. Stefancsik Márta bíró
A felperes:
Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága
Az alperes képviselője: dr. Korcsog Zita jogtanácsos
A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2018. január 09. napján kelt 9.K.27.842/2017/3. számú ítélete
Rendelkező rész
A Kúria a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.842/2017/3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a pert megszünteti.Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 20.000 (azaz húszezer) forint elsőfokú és 10.000 (azaz tízezer) forint felülvizsgálati eljárási perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 13.780 (azaz tizenháromezer-hétszáznyolcvan) forint mérsékelt kereseti illetéket.
A végzés ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Adóigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2009. évre személyi jövedelemadó (szja) adónemben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésének eredményeként a 2015. augusztus 26. napján kelt határozatával a felperest 2.295.975 Ft adókülönbözet, 1.721.981 Ft adóbírság és 820.876 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.[2] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2015. december 3. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
[3] Az elsőfokú adóhatóság a másodfokú határozatot 2015. december 07-én postára adta, felperes meghatalmazottja részére a postahivatali alkalmazott 2015. december 09-én és 15-én megkísérelte a küldeményt kézbesíteni.
[4] A felperes meghatalmazottja az adóhatósághoz 2015. december 15-én érkezett beadványában bejelentette a meghatalmazása visszavonását, majd 2015. december 18-án a másodfokú határozatot átvette.
[5] A felperes a másodfokú határozatot személyesen 2016. január 15. napján vette át, a keresetlevelét 2015. december 21-én nyújtotta be.
A kereseti kérelem
[6] A felperes közigazgatási pert kezdeményezett az adóhatározatok bíróság általi felülvizsgálata iránt. Keresetlevelét a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) 10.K.27.688/2016. számon lajstromozta.[7] Álláspontja szerint a határozatok sértik az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 164.§ (1) bekezdésében foglaltakat. A másodfokú határozat 2016. január 15-én, a részéről történt személyes átvétel alapján vált jogerőssé, és mivel az adó megállapításához való jog 2015. december 31-e után elévült, a döntések az elévülés okán jogsértők.
[8] Az elsőfokú bíróság a 2016. augusztus 17. napján kelt 10.K.27.688/2016/10-II. számú végzésével a pert megszüntette. Döntését a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130.§ (1) bekezdés h) pontja, 157.§ a) pontja, 330.§ (2) bekezdése, az Art. 2.§ (1) bekezdése, 7.§ (5) bekezdése, 139.§-a, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 40.§ (7) bekezdése alapján hozta meg. Indokolása szerint felperes a törvényes határidőn túl terjesztette elő a keresetlevelét, az elkésettnek minősül.
[9] A fellebbezés folytán eljárt Szegedi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a 2017. április 28. napján kelt 2.Kpkf.22.549/2016/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság 10.K.27.688/2016/10. számú végzését hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte.
[10] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság 9.K.27.540/2017. számon folytatta az eljárást, és a 4. sorszámú végzésével a pert ismét megszüntette. Indokolása szerint a másodfokú határozat a felperes meghatalmazottja részére 2015. december 18. napján szabályszerűen kézbesítésre került. A kereset benyújtására nyitva álló határidő 2016. január 8. napján lejárt, így a 2016. január 21. napján benyújtott keresetlevél elkésett.
[11] A fellebbezés folytán eljárt Szegedi Törvényszék (a továbbiakban: másodfokú bíróság) a 2017. október 25. napján kelt 2.Kpkf.21.486/2017/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság 9.K.27.540/2017/4. számú végzését hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot a per érdemi tárgyalására kötelezte.
[12] Indokolása szerint az elsőfokú bíróság megismételt eljárásban hozott végzése jogszabálysértő, mert ugyanazon kérdésben és a másodfokú bíróság jogerős döntését felülbírálva, azzal ellentétes döntést hozott. A törvényszék a 2.Kpkf.22.549/2016/2. számú végzésében a permegszüntetési okot már érdemben elbírálta, megállapítva, hogy a másodfokú adóhatósági határozat kézbesítése 2016. január 15-én történt meg, e körben tehát ismételt felülbírálatra az elsőfokú bíróságnak nem volt lehetősége.
[13] A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes meghatalmazott képviselője nem gyakorolta visszaélés szerűen a meghatalmazás visszavonásáról szóló bejelentését. A másodfokú határozat szabályszerű kézbesítése a felperesnek történt 2016. január 15-én, a 2016. január 21-én benyújtott keresetlevele így nem késett el. Az elsőfokú bíróságnak a kereseti kérelmet ezért az elévülés körében érdemben el kell bírálnia.
[14] Az elsőfokú bíróság a pert 9.K.27.842/2017. számon folytatta.
Az elsőfokú ítélet
[15] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte.[16] Indokolásában megállapította, hogy az adóhatóságnak a 2009. adóévre vonatkozó adómegállapítási joga 2015. december 31. napján elévült. A határozat közlésének napja - a másodfokú bíróság által meghatározottan - 2016. január 15-e volt. A Ket. 73/A.§ (3) bekezdésének második tagmondata értelmében a másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé, a másodfokú határozat 2016. január 15-én, a közlésével emelkedett jogerőre, így az elévülés, mint jogi tény következtében jogszabálysértővé vált.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[17] Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését kérte.[18] Előadta, hogy a felperesi meghatalmazott a másodfokú határozatnak a részére 2015. december 9. és 15. napján a posta által történt kézbesítési kísérletét követően 2015. december 15-én a képviseleti jogának megszűnéséről nyújtott be iratot az adóhatósághoz, majd 2015. december 18-án postai úton átvette a küldeményt. A képviselő meghatalmazása a másodfokú határozatnak a hatóság általi feladása időpontjában érvényben volt, és miután a kézbesítés egy egységes folyamat, a meghatalmazás az alperesi döntés átvétele időpontjában: 2015. december 18-án is még érvényes volt, a szabályszerűen megcímzett küldemény átvételére a felperesi képviselőt jogosultnak kellett tekinteni. Nincs jelentősége, hogy azt követően mit csinált a meghatalmazott a küldeménnyel. A másodfokú határozatnak a 2015. december 18. napján történt átvételét követően 30 napon túl, 2016. január 21-én történt a keresetlevél benyújtása, így az elkésett, ezért a per megszüntetésének van helye.
[19] Adózó részéről a meghatalmazás visszavonása visszaélésszerűen történt, mivel a másodfokú határozatban foglalt megállapítások tekintetében az adó megállapításához való jog 2015. december 31-én elévült volna.
A Kúria döntése és jogi indokolása
[20] A felülvizsgálati kérelem alapos.[21] Azt Art. 143.§ (1) bekezdése alapján az adóhatóság másodfokú jogerős határozatának felülvizsgálata kérhető a bíróságtól. A keresetlevelet [Pp. 330.§ (2) bekezdés] jogszabálysértésre hivatkozással az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni.
[22] E törvényhelyek alapján ahhoz, hogy dönteni lehessen abban a kérdésben, a felperes részéről 2016. január 21-én benyújtott keresetlevél határidőben előterjesztette-e avagy sem, szükséges annak megállapítása, mikor történt a másodfokú határozat közlése. A felek által nem vitatottan a felperesi képviselő 2015. december 18-án, a felperes 2016. január 15-én vette át a másodfokú határozatot.
[23] A Ket. 78.§ (1) bekezdése alapján a határozatot közölni kell az ügyféllel. Az Art. 139.§-a szerint a fellebbezési eljárás során hozott határozatot (végzést) a fellebbezővel és mindazokkal, akikkel az elsőfokú határozatot (végzést) közölték, az első fokon eljárt adóhatóság útján írásban kell közölni. A Ket. 40.§ (7) bekezdése értelmében, ha az ügyfélnek képviselője van, az iratokat a hatóság a képviselő részére küldi meg. A Ket 73/A.§ (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy a másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé.
[24] A felperest a közigazgatási eljárásban meghatalmazott [Art. 7.§ (1) bekezdés] képviselte, akinek meghatalmazása visszavonását az adóhatóságnak 2015. december 15-én jelentették be.
[25] Az Art. 7.§ (5) bekezdése alapján a képviseleti jog megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos.
[26] A másodfokú határozatnak a felperes által történt átvétele (2016. január 15-én) a perben bizonyított tény. Vitatott volt azonban, hogy miként értékelendő az alperesi döntésnek a felperesi képviselő részéről történt átvétele (2015. december 18-án) akkor, amikor a határozat postára adásának időpontjában (2015. december 07-én) a felperesi képviselő a felperes meghatalmazottja volt, és a kézbesítés folyamán, a küldemény első megkísérlését (2015. december 09-ét) követően történt a meghatalmazása megszüntetésének az adóhatóság felé való bejelentése.
[27] E kérdésben a Kúria már döntött. A Kfv.I.35.042/2016/7. számú kúriai végzés szerint: ([12. pont] - [13. pont] "A postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet 27.§-32.§-ainak megfelelő szabályszerű kézbesítés egyetlen, egységes folyamat, amelynek egyetlen rendeltetése a hivatalos iratnak a címzett részére való átadása. Az adózóknak az Art. 2.§ (1) bekezdése értelmében az adójogviszonyokban jogaikat rendeltetésszerűen kell gyakorolniuk, amely értelemszerűen vonatkozik a meghatalmazott képviseleti jogához kapcsolódó jogok érvényesítésére is. Az adó megállapítására nyitva álló időszak vége felé kézbesítendő alperesi határozatok esetében a határozat kézbesítési eljárásának megindulásáról való tudomás szerzést követően bejelentett képviseleti jog megszűnés nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak. A jogkövetkezmény a jogi képviselő, vagy bármely más érintett eljárásának jó-, vagy rosszhiszeműségétől függetlenül a felperes terhén marad."
[28] A Kúria továbbá a Kfv.I.35.532/2015/5. számú végzésében megállapította, hogy ha: "a szabályszerű kézbesítési folyamat megindult, és arról a felperes jogi képviselőjének a postai értesítés következtében tudomása volt, a folyamat megszakítására a jogi képviselet megszűnésének bejelentése nem alkalmas. A jogkövetkezmény a jogi képviselő eljárásának jó-, vagy rosszhiszeműségétől függetlenül a felperes terhén marad."
[29] A Kúria teljes körűen egyet ért a Kfv.I.35.042/2016/7. és a Kfv.I.35.532/2015/5. számú kúriai döntésekben foglaltakkal, azoktól eltérni nem kíván. Figyelemmel tehát arra egyrészről, hogy az adóhatóság a reá vonatkozó kézbesítési szabályok megtartásával a felperes meghatalmazottjának jogszerűen kézbesítette a másodfokú határozatot, a kézbesítési folyamatot szabályszerűen megindította, azaz a küldemény feladója részéről a kézbesítés körében jogsértés nem történt, és a kézbesítésre a továbbiakban ráhatása nem volt, továbbá másrészről a perben nincsen adat arra vonatkozóan, hogy a posta a reá vonatkozó kézbesítési szabályokat megsértette volna, így a felperes meghatalmazottjának a postai értesítés alapján az adóhatósági küldeményről tudomása volt, - eredményezik azt együttesen, hogy a jogszerű kézbesítési folyamat megszakítására a jogi képviselet megszűnésének bejelentése nem alkalmas, így a felperes részére - a meghatalmazottja útján és által történt átvétellel - a másodfokú határozat 2015. december 18-án szabályszerűen kézbesítettnek minősült.
[30] A felperes arra való hivatkozása, hogy a meghatalmazottja több adóhatósági iratot is kaphat egy napon, nem releváns, mert ekkora időintervallumban az adóhatósághoz is érkezhet az ügyfelektől több irat, továbbá minden ügyben a konkrét adatoknak és nem az általános hivatkozásoknak van bizonyító erejük. A felperesi meghatalmazott részére történt kézbesítés során pedig a felperes jogsértést a kézbesítés körülményeiben nem állított és nem bizonyított.
[31] A másodfokú határozat 2015. december 18-ai kézbesítését követően felperes részéről a keresetlevele 2016. január 21. napján történt benyújtása a 30 napos perindítási határidőn túli, így az elkésettnek minősül.
[32] Mindezek folytán a Kúria a Pp. 275.§ (4) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a pert a Pp. 157.§ a) pontja alkalmazásával megszüntette.
Záró rész
[33] A Kúria a felperest a Pp. 270.§-ának (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes elsőfokú és felülvizsgálati perköltsége megfizetésére.[34] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti eljárási illeték viseléséről és mértékéről a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39.§ (1)-(2) bekezdései, 43.§ (3) bekezdése, 58.§-ának (1) bekezdés f) pontja, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§-ának (2) bekezdése alapján rendelkezett.
Budapest, 2018. november 08.
Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Stefancsik Márta sk. bíró
(Kúria Kfv.V.35.145/2018.)
Lábjegyzet
Az ebben a határozatban foglaltakat a Wolters Kluwer Kft. (korábban CompLex Kiadó Kft.) 2019.81 számon, külön szerkesztett formában is közölte a Közigazgatási-Gazdasági Döntések Tárában.
