adozona.hu
EH 2009.2078
EH 2009.2078
Ha a település önkormányzata jogszabály kijelölése alapján körzetközponti feladatokat lát el, a lakosság számától függetlenül olyan településnek minősül, ahol a polgármester illetményét a köztisztviselői illetményalap 12,5-13,5 között meghatározott szorzószámmal számított összegben kell megállapítani [1994. évi LXIV. törvény 3. § (2) bekezdés, 256/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 15. pont 8. alpont, 1992. évi XXIII. törvény 43. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2002. október 20. és 2006. október 1-je között M. település polgármestere volt.
Keresetében a felperes 3.019.000 forint és kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mivel illetményét nem az 1994. évi LXIV. törvény 3. § (2) bekezdésében meghatározott 12,5-szeres szorzóval állapította meg.
Az alperes a kereset elutasítását arra hivatkozva kérte, hogy az alperesi önkormányzat esetében a település lélekszáma 3000 fő alatt van, ezért függetlenül attól, hogy a településen okmán...
EH 2009.2078 Ha a település önkormányzata jogszabály kijelölése alapján körzetközponti feladatokat lát el, a lakosság számától függetlenül olyan településnek minősül, ahol a polgármester illetményét a köztisztviselői illetményalap 12,5-13,5 között meghatározott szorzószámmal számított összegben kell megállapítani [1994. évi LXIV. törvény 3. § (2) bekezdés, 256/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 15. pont 8. alpont, 1992. évi XXIII. törvény 43. § (1) bekezdés].
A felperes 2002. október 20. és 2006. október 1-je között M. település polgármestere volt.Keresetében a felperes 3.019.000 forint és kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mivel illetményét nem az 1994. évi LXIV. törvény 3. § (2) bekezdésében meghatározott 12,5-szeres szorzóval állapította meg.
Az alperes a kereset elutasítását arra hivatkozva kérte, hogy az alperesi önkormányzat esetében a település lélekszáma 3000 fő alatt van, ezért függetlenül attól, hogy a településen okmányiroda működik, a felperest a 12,5-szeres szorzó alkalmazásával megállapított köztisztviselői alapilletmény nem illeti meg.
A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest 3 019 000 forint és annak 2005. április 1-jétől járó kamata megfizetésére.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes önkormányzat képviselő-testülete határozatával 2002. október 20-ától 214 500 forintban, 2004. január 1-jétől 363 000 forintban, 2006. április 1-jétől 404 800 forintban állapította meg a felperes illetményét. Az Sz. Megyei Közigazgatási Hivatal Törvényességi Ellenőrzési Főosztálya levelében tájékoztatta az alperes jegyzőjét, hogy az 1994. évi LXIV. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében a 10 000-nél több lakosú településen, valamint a körzetközponti feladatokat ellátó önkormányzatnál 12,5-13,5 között meghatározott szorzószám szorzataként a köztisztviselői illetményalap figyelembevételével kell a polgármester illetményét megállapítani. Az alperesi hivatal jegyzője - felperes kérelme alapján - 2007. január 19-én előterjesztést készített az eszerint számított illetménykülönbözet megfizetésére, az önkormányzat képviselő-testülete azonban határozatával a kérelmet elutasította.
A munkaügyi bíróság hivatkozott a 256/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 15. pontjára, annak 8. alpontjára, amely az alperes jegyzőjét okmányiroda létesítésére jelölte ki, ezért megállapította, hogy M. település Önkormányzata körzetközpontú feladatokat is ellát, ily módon a felperes illetményét 2003. július 1-jétől minimum a köztisztviselői illetményalap 12,5-szeres szorzataként kellett volna megállapítani. Miután számítása szerint a felperest 2003-ban és 2004-ben 412 500 forint, 2005-ben és 2006. március 30-áig 437 500 forint, 2006. április 1-jétől 460 000 forint havi illetmény illette volna meg, a keresettel egyezően marasztalta az alperest, a kamatfizetési kötelezettséget középarányos időtől állapította meg.
A másodfokú bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A magyar nyelv értelmező szótára magyarázatára utalva kifejtette, hogy a "valamint" szó a toldásszerűen kapcsolt mondatrész bevezetésére szolgál "azon kívül, úgyszintén; és" értelmezésben. Emiatt az 1994. évi LXIV. törvény 3. §-a nem értelmezhető úgy, hogy a település - jogszabály által megkívánt - lakosságszámának hiányában csupán a körzetközponti feladatok ellátása alapot adna a polgármester illetményének megállapításánál a 12,5-től 13,5-szeres szorzó alkalmazására, hiszen a jogszabályi rendelkezés felsorolást tartalmaz arra nézve, hogy mely feltételek esetén alkalmazható a hivatkozott szorzó.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A 2003. évi LXV. törvény 38. § (2) bekezdésével módosított, 2003. július 1-jétől hatályos 1994. évi LXIV. törvény 3. § (2) bekezdésének és a Pp. 206. § (1) bekezdésének a megsértésére hivatkozott. Az 1994. évi LXIV. törvény 3. § (2) bekezdését értelmezve kifejtette, hogy olyan település esetén, ahol körzetközponti feladatokat ellátnak, a minimum szorzószámot nem lehet 12,5-nél kisebb mértékben megállapítani még akkor sem, ha a lakosság száma a 10 000 főt nem éri el. Arra hivatkozott, hogy a "valamint" szó jelentése a magyar értelmező kéziszótár 1458. oldala szerint "továbbá, azon kívül", a bíróságnak azonban az egész mondatot kellett volna vizsgálni, következésképpen a jogszabályi szövegkörnyezetet értelmezve az elsőfokú bíróság jogi álláspontja a helytálló. A felperes más települések hasonló gyakorlatára, valamint a Közigazgatási Hivatal jogi álláspontjára is utalt.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Megismételte a fellebbezési eljárásban előadott azt a hivatkozását, miszerint a törvény 3-5. §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint a megoldandó polgármesteri feladatok nagysága, összetettsége alapvetően összefügg a település lakosságszámával. Önmagában a körzetközponti feladat ellátása azért sem lehet elegendő a magasabb szorzó megállapításához, mert az 1994. évi LXIV. törvény 7. §-a szerint ezek a feladatok nem a polgármester, hanem a jegyző feladatkörét növelik. A jogszabály szövegét értelmezve kifejtette, hogy a "valamint" szó a jogszabály szövegében a toldásszerűen kapcsolt mondatrész bevezetésére szolgál, következésképpen a "valamint" szó előtt és utáni rész együttes, konjunktív feltételt fogalmaz meg. A két feltételnek tehát együtt kell teljesülnie ahhoz, hogy a táblázatban hozzárendelt szorzó alkalmazható legyen. A felperes esetében a 12,5-től 13,5-es szorzó akkor lenne alkalmazható, ha M. lélekszáma elérné a 10 000 főt, és emellett látna el körzetközponti feladatot.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A perben nem volt vitás, hogy M. település lakosságszáma 3000 fő alatt van és az sem, hogy az alperesi önkormányzat okmányirodát működtet, ennek folytán körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnak minősül.
A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 3. § (2) bekezdése értelmében a képviselő-testület a polgármester illetményét a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdése szerint megállapított illetményalap és az alábbi keretek között meghatározott szorzószám szorzataként, összegszerűen állapítja meg: 10 000-nél több lakosú település, valamint körzetközponti feladatot ellátó önkormányzat esetén 12,5-13,5 szorzószám között.
A perben azt a jogkérdést kellett elbírálni, hogy a jogszabály rendelkezése szerint az előbb idézett feltételeknek együttesen kell fennállniuk, vagy az egyik feltétel fennállása megalapozza a magasabb szorzószám alkalmazását.
A jogszabály értelmezését illetően a Legfelsőbb Bíróság osztja az elsőfokú bíróság álláspontját. Az 1994. évi LXIV. törvény (Ptv.) miniszteri indokolását idézve az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a polgármesteri feladatok nagysága, összetettsége alapvetően összefügg a település lakosságszámával, jelen esetben azonban a jogszabály a magasabb szorzószám alkalmazásához a lakosság száma mellett egyéb körülményre, a körzetközpontúságra is tekintettel van. Ebből következően a jogszabály - a "valamint" szó alkalmazásával - felsorolásszerűen tartalmazza a jogosultságot biztosító feltételeket, amelyek nem jelentenek konjunktív feltételeket. Így 10 000-nél több lakosú település esetén, és körzetközponti feladatot ellátó önkormányzat esetén is 12,5-13,5-ig terjedő szorzószám alapulvételével kell a polgármester illetményét megállapítani.
Az alperes az elsőfokú ítélettel szembeni fellebbezésében a követelés összegszerűségét nem, csak a jogalapját támadta, ezért - függetlenül attól, hogy a felülvizsgálati ellenkérelem a keresetet teljes egészében elutasító jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta - a Legfelsőbb Bíróság az összegszerűséget nem vizsgálva az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
(Legf. Bír. Mfv. II. 10.255/2008.)