adozona.hu
EH 2009.2075
EH 2009.2075
A közalkalmazottat a jogviszonyának jogállásváltozás folytán megvalósult megszűnésekor emelt szintű végkielégítés nem illeti meg [Kjt. 25/A. §, 37. § (7) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesnek a Megyei Önkormányzat Idősek Otthona és Értelmi Fogyatékosok Rehabilitációs Intézeténél 1993. december 6-ától kezdődően fennálló közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. 25/A. §-a szerint 2008. február 29-én megszűnt. A munkáltató a felperes részére a Kjt. 37. § (2), (4)-(6) bekezdései alapján 5 havi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítést megfizette. A felperes keresetében további 4 havi végkielégítés megfizetését kérte a Kjt. 37. § (7) bekezdésére alapítottan arra hivatkozással, ho...
EH 2009.2075 A közalkalmazottat a jogviszonyának jogállásváltozás folytán megvalósult megszűnésekor emelt szintű végkielégítés nem illeti meg [Kjt. 25/A. §, 37. § (7) bekezdés].
A felperesnek a Megyei Önkormányzat Idősek Otthona és Értelmi Fogyatékosok Rehabilitációs Intézeténél 1993. december 6-ától kezdődően fennálló közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. 25/A. §-a szerint 2008. február 29-én megszűnt. A munkáltató a felperes részére a Kjt. 37. § (2), (4)-(6) bekezdései alapján 5 havi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítést megfizette. A felperes keresetében további 4 havi végkielégítés megfizetését kérte a Kjt. 37. § (7) bekezdésére alapítottan arra hivatkozással, hogy közalkalmazotti jogviszonya 58 éves korában, az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző 5 éven belül szűnt meg.A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a felperes közalkalmazotti jogviszonya megszűnésének módja (Kjt. 25/A. §) nem szerepel a Kjt. 37. § (1) bekezdésében a végkielégítésre jogosultságot megalapozó közalkalmazotti jogviszony megszűnési jogcímek között. A Kjt. 37. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt munkáltató jogutód nélküli megszűnése jogcím [Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pont] nem egyezik meg a Kjt. 25. § (1) bekezdés d) pontjában nevesített, Kjt. 25/A. § (1) bekezdés szerinti megszűnési jogcímmel (munkáltató jogállásváltozása). Ez utóbbi megszűnési módot a végkielégítésről általánosan rendelkező 37. § (1) bekezdés nem említi, ugyanakkor a Kjt. 25/A. § (6) bekezdése e megszűnési módhoz igazítva speciális végkielégítési szabályokat tartalmaz a Kjt. 37. § (2), (4)-(6) bekezdésének alkalmazását előírva. Ezen speciális szabályozás az általános rendelkezésekhez képest szűkíti a végkielégítési jogosultságot, és a Kjt. 37. § (7) bekezdése, azaz az öregségi nyugdíj korhatár betöltését megelőzően 5 évvel történő közalkalmazotti jogviszony megszűnéskor az emelt összegű végkielégítésre vonatkozó szabályokat nem rendeli alkalmazni.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokai alapján a Pp. 253. § (2) bekezdésre, és 254. § (3) bekezdésre tekintettel helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, a munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatására, és a kereseti kérelemnek történő helytadásra irányult, az alperest további 520 000 forint végkielégítés megfizetésére kérte kötelezni.
Álláspontja szerint a Kjt. 37. § (7) bekezdése nem speciális közalkalmazotti jogviszony megszűnési esetet jelöl, hanem a közalkalmazotti jogviszony megszűnési módtól függetlenül a közalkalmazott személyes körülményeit veszi figyelembe, és állapít meg további végkielégítést a közalkalmazott életkorából adódóan. Az Mt. 5. § (1) bekezdésében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközne, ha nem ezt - az életkorból adódó személyes körülményt -, hanem a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módját kellene irányadónak tekinteni.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A bíróságok a felperesi kereseti kérelem elbírálásakor helytállóan értelmezték az irányadó Kjt. 37. § és 25/A. § rendelkezéseit. Helyesen indultak ki abból, hogy elsődlegesen a végkielégítésre vonatkozó általános jogszabályi rendelkezések alapján kell megállapítani, hogy az itt szabályozott, Kjt. 37. § (7) bekezdésen foglalt többlet-végkielégítésre a felperes jogosult-e. A Kjt. 37. § (7) bekezdés alapján ugyanis - összevetve az (1) bekezdés rendelkezéseivel - a közalkalmazott akkor jogosult az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belüli közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor a további 4 havi átlagkeresetre, ha a jogviszony megszűnési módja szerepel az (1) bekezdésben felsorolt megszűnési módok között.
Helyes az a megállapítás, mely szerint a Kjt. 25/A. §-ban foglalt munkáltatói jogállásváltozás miatti közalkalmazotti jogviszony megszűnés nem azonos a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, tekintettel arra, hogy az előbbit a Kjt. 25. § (1) bekezdés d) pontja, míg utóbbit a c) pontja határozza meg.
A Kjt. 25/A. §-ban szabályozott megszűnési módhoz a végkielégítés-fizetési kötelezettséget a Kjt. 25/A. § (6) bekezdése rendeli ius speciálisként a Kjt. 37. § (2), (4)-(6) bekezdés alkalmazását előírva. Mivel ezen speciális rendelkezések között a felperesi kereseti kérelem jogalapjaként megjelölt 37. § (7) bekezdés nem szerepel, ezért a keresetet elutasító elsőfokú ítéletet helybenhagyó másodfokú ítélet nem jogszabálysértő.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.268/2009.)