adozona.hu
EH 2009.2112
EH 2009.2112
A feltételes illetékmentesség feltételeinek igazolására előírt határidő nem hosszabbítható meg. Fizetési halasztás nem alapozza meg az újabb méltányossági kérelem kedvező elbírálását [1990. évi XCIII. tv. 26. §, 2003. évi XCII. tv. 133. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2001. augusztus 23-án megvásárolta a sz.-i 3959. helyrajzi számú ingatlant. Az adásvételi szerződést másnap illetékkiszabásra bejelentették a földhivatalnál.
A Megyei Illetékhivatal a vagyonszerzés után a 2002. március 27-én kelt fizetési meghagyásával a felperest 4 800 000 forint visszterhes vagyonátruházási illeték és 2000 forint ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték megfizetésére kötelezte.
A felperes 2002. április 1...
EH 2009.2112 A feltételes illetékmentesség feltételeinek igazolására előírt határidő nem hosszabbítható meg. Fizetési halasztás nem alapozza meg az újabb méltányossági kérelem kedvező elbírálását [1990. évi XCIII. tv. 26. §, 2003. évi XCII. tv. 133. §].
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2001. augusztus 23-án megvásárolta a sz.-i 3959. helyrajzi számú ingatlant. Az adásvételi szerződést másnap illetékkiszabásra bejelentették a földhivatalnál.A Megyei Illetékhivatal a vagyonszerzés után a 2002. március 27-én kelt fizetési meghagyásával a felperest 4 800 000 forint visszterhes vagyonátruházási illeték és 2000 forint ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték megfizetésére kötelezte.
A felperes 2002. április 19-én kérte az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt illetékmentesség biztosítását arra tekintettel, hogy lakóház építésére alkalmas telektulajdont vásárolt, amelyre négy éven belül lakóházat kíván építeni.
Az elsőfokú hatóság a 2002. október 11-én kelt határozatával a fizetési meghagyást módosította, a visszterhes vagyonátruházási illeték mértékét 4 702 000 forintban - az ítéletben szereplő összeg helyesen 4 700 200 forintban - állapította meg, amelynek megfizetését a szerződés bemutatásától számított négy éves időtartamra felfüggesztette. A garázs telekrész megszerzése után a felperest egyúttal 99 800 forint visszterhes vagyonátruházási illeték és 2000 forint ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték megfizetésére kötelezte.
A felperes 2004. január 8-án határidő módosítást kért és az elsőfokú hatóság 2004. március 3-án a felperes illetékfizetési kötelezettségét 2005. augusztus 24-éig meghosszabbította.
A Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Építési Iroda az elsőfokú hatóság megkeresésére a 2005. szeptember 2-án kelt átiratában azt a tájékoztatást adta, hogy 2005. augusztus 25-éig, illetve a tájékoztatás kiadásáig az ingatlanra használatbavételi engedélyt nem adtak ki.
A felperes 2005. szeptember 2-án újabb illetékfizetési határidő hosszabbítási kérelmet terjesztett elő arra való hivatkozással, hogy a régészeti feltárások miatt az építkezést határidőben nem tudta befejezni, ezért 2006. augusztus 24-éig kérte a halasztott illetékfizetés határidejének meghosszabbítását.
Az elsőfokú hatóság a 2005. szeptember 19-én kelt határozatával a 4 702 000 forint - az ítéletben írt összeg helyesen 4 700 200 forint - illeték megfizetésére további fizetési halasztást biztosított a felperes részére 2006. augusztus 24-éig, egyúttal tájékoztatta arról, hogy méltányosságból kérheti a visszterhes vagyonátruházás illeték törlését, amennyiben a használatbavételi engedélyt bemutatja.
A felperes 2006. június 17-én a kiszabott visszterhes vagyonátruházási illeték méltányosságból történő eltörlését kérte arra való hivatkozással, hogy beépítési kötelezettségének eleget tett, kérelméhez csatolta az ideiglenes használatbavételi engedélyt adó határozatot.
Az elsőfokú hatóság jogutóda, az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága a 2007. augusztus 2-án (helyesen 23-án) kelt határozatával a felperesnek a kiszabott illeték törlésére irányuló kérelmét az ingatlan 5666/10 000 tulajdoni hányada tekintetében elutasította, míg a 4334/10 000 tulajdoni hányad tekintetében a megállapított, de megfizetésében felfüggesztett illeték törlését rendelte el, egyúttal kötelezte a felperest 2 719 680 forint visszterhes vagyonátruházási illeték és ennek az összegnek 2007. április 23-ától számított késedelmi kamata megfizetésére. A határozat indokolása szerint a felperes a beépítési kötelezettségének csak az ideiglenes használatbavételi engedély szerinti tulajdoni hányad tekintetében tett eleget.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2007. november 5-én kelt határozattal az elsőfokú határozatot megváltoztatta és a felperesnek a 313442-01-2001. számú tételen előírt, de megfizetésében felfüggesztett illeték törlése iránti kérelmét elutasította. Határozata indokolása szerint az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított négy éves határidő nem hosszabbítható meg, az Itv. 26. § (2) bekezdésében meghatározott, a beépítés igazolására nyitva álló határidő objektív határidő, a késedelmet igazolási kérelemmel sem lehet kimenteni. A felperes részére a négy éves határidőnek a meghosszabbítását nem engedélyezték, csak a megfizetésében felfüggesztett illeték tényleges megfizetésére kapott fizetési halasztást.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyet az elsőfokú bíróság elutasított. Ítélete indokolása szerint a felperesnek az Itv. 26. § (2) bekezdésében írt határidőn belül kellett volna a beépítési kötelezettség teljesítését használatbavételi engedéllyel igazolnia. Az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a beépítési kötelezettség teljesítésére előírt határidő objektív határidő, amelynek meghosszabbítására jogszabályi lehetőség nincs, a határidő elmulasztása esetén a késedelem igazolási kérelemmel nem menthető ki. A felperes a beépítési kötelezettségét az adásvételi szerződés bemutatásától számított négy éven belül nem teljesítette és a határidő leteltét követő 15 napon belül a beépítési kötelezettség teljesítését sem igazolta. A felperes két ízben kért az illeték megfizetésére fizetési halasztást, azonban a fizetési halasztás engedélyezése nem jelentette a beépítési kötelezettségre vonatkozó határidő meghosszabbítását is.
Mindezek alapján a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy az alperes a méltányossági kérelem elutasításakor figyelmen kívül hagyta a beépítési kötelezettség meghosszabbításáról szóló határozatot, mert ilyen tartalmú határozat meghozatalára nem került sor. Az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy az alperes megalapozott határozatot hozott, amikor a felperesnek az illeték törlésére vonatkozó méltányossági kérelmét elutasította.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet és az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, valamint kérte a fizetési meghagyást módosító határozat és a fizetési halasztást engedélyező határozat hatályban tartását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 133. § (1) bekezdés a) pontját, (7) bekezdését, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 2. § (1) bekezdését, 71. § (2) bekezdés c) pontját, 42. § (2) bekezdését. A fizetési halasztás engedélyezése jogszerű volt, ezért a határidő meghosszabbítása tárgyában hozott határozat is jogszerű volt, a beépítési kötelezettségének 2006. augusztus 24-éig kellett eleget tennie. A halasztást engedélyező határozat jogerőre emelkedett, az utóbb nem változtatható meg és az ahhoz fűződő jogkövetkezményeket a bíróság nem hagyhatta volna figyelmen kívül. Mivel a beépítési kötelezettségének a meghosszabbított határidő alatt eleget tett, ezért a törlési kérelmét jogsértően utasították el.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Hangsúlyozta, hogy a hatóság a felperes számára fizetési halasztást engedélyezett és nem határidő hosszabbítást.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást annyiban pontosítja, hogy az elsőfokú hatóság 2004. március 3-án a beépítésre előírt határidő meghosszabbításáról határozatot nem hozott, hanem csak arról tájékoztatta a felperest, hogy az illetékfizetési kötelezettségét 2005. augusztus 24-éig - azaz az eredeti, a fizetési meghagyásban már közölt határidőig - teljesítenie kell, mert az Itv. nem teszi lehetővé a határidő meghosszabbítását. A felperes 2005. szeptember 2-án ezért nem egy újabb illetékfizetési határidő hosszabbítás iránti kérelmet nyújtott be, hanem ekkor fordult először ilyen kérelemmel a hatóság felé és kérte a halasztott illetékfizetés határidejének meghosszabbítását 2006. augusztus 24-éig. Az elsőfokú hatóság a 2005. szeptember 19-én meghozott határozatával az illeték megfizetésére fizetési halasztást engedélyezett 2006. augusztus 24. napjáig.
A pontosított tényállás alapján megállapítható, hogy a felperes részére az ingatlan beépítésére 2005. augusztus 24-éig fennálló határidő meghosszabbítására nem került sor, a hatóság jogszerűen tájékoztatta arról a felperest, hogy az Itv. nem teszi lehetővé ennek a határidőnek a meghosszabbítását. A felperes kérelme a megállapított, de megfizetésében felfüggesztett illeték megfizetése tekintetében fizetési halasztás engedélyezésére irányult. A hatóság erről a kérelemről döntött a 2005. szeptember 19-én meghozott határozatával, amikor az illeték megfizetésére 2006. augusztus 24-éig biztosított határidőt, azaz fizetési halasztást engedélyezett. Mindebből következően a felperes terhére a megfizetésében felfüggesztett illeték - helyes összegben - 4 700 200 forint volt, a felperes 2006. június 17-én ennek az illetéknek a méltányosságból történő eltörlését kérte.
A közigazgatási per tárgya a méltányossági kérelemre hozott másodfokú határozat felülvizsgálata volt, így a bíróság nem vizsgálhatta ezt a kérelmet megelőzően hozott határozatok jogszerűségét, ezen határozatoknak, az adott tájékoztatásoknak csak a tartalmát rögzíthette a tényállás körében. A felperes a felülvizsgálati kérelmében ezzel összefüggésben alaptalanul kérte a fizetési meghagyást módosító határozat és a fizetési halasztást engedélyező határozat hatályban tartását, mert ezek a határozatok nem voltak a peres eljárás tárgyai, azokat a Legfelsőbb Bíróság nem vizsgálhatta felül, azokról nem dönthetett.
A per eldöntése szempontjából lényeges tény, hogy a felperes részére az elsőfokú hatóság a 2005. szeptember 19-én kelt határozattal a 4 700 200 forint összegű illeték megfizetésére 2006. augusztus 24-éig fizetési halasztást biztosított. E határozat alapján a felperes csak az illeték megfizetésére kapott halasztást, ez a határozat nem érintette az Itv. 26. § (2) bekezdésében foglalt, a beépítés teljesítésére előírt határidőt és nem rendelkezett annak meghosszabbításáról sem. A felperesnek a beépítési kötelezettségét 2005. augusztus 24-éig kellett teljesítenie, és a beépítési kötelezettsége teljesítését ennek a határidőnek az elteltét követő 15 napon belül igazolhatta az elsőfokú hatóságnál. A felperes - nem vitásan - eddig az időpontig a beépítési kötelezettségének nem tett eleget, ezért az elsőfokú bíróság a felperes alaptalan keresetét törvényesen utasította el, mert az alperes törvényesen döntött a felperes méltányossági kérelmének elutasításáról.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján, a tényállás pontosítása mellett, hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. VI. 35.544/2008.)