adozona.hu
BH+ 2010.9.388
BH+ 2010.9.388
Gazdasági társaság (Kft.) tagja a haszonélvezetében lévő ingatlan hasznosításának a jogát nem pénzbeli betétként - egyoldalú nyilatkozattal - a társaság rendelkezésére bocsáthatja. Ennek a társasági szerződésből (apportlistából) ki kell tűnnie [Ptk. 157. §, 1997. évi CXLIV. tv. 123. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A B., B. út 16. III. emelet 5. szám alatti lakásingatlan tulajdonosa F. V., a haszonélvezője pedig a felperes, aki egyben a P. Kft. ügyvezetője volt. A felperes 2000. szeptember 18-án az ingatlan haszonélvezőjeként hozzájárult ahhoz, hogy az ingatlant a P. Kft. használja és hasznosítsa, ennek keretében határozatlan időre bérbe adja. Ezt a nyilatkozatát a Kft. elfogadta, és tudomásul vette, az ingatlan tulajdonosa pedig az elővételi jogáról lemondott.
Ennek alapján a P. Kft. 2000. december 1-...
BH+ 2010.9.388 Gazdasági társaság (Kft.) tagja a haszonélvezetében lévő ingatlan hasznosításának a jogát nem pénzbeli betétként - egyoldalú nyilatkozattal - a társaság rendelkezésére bocsáthatja. Ennek a társasági szerződésből (apportlistából) ki kell tűnnie [Ptk. 157. §, 1997. évi CXLIV. tv. 123. §].
A B., B. út 16. III. emelet 5. szám alatti lakásingatlan tulajdonosa F. V., a haszonélvezője pedig a felperes, aki egyben a P. Kft. ügyvezetője volt. A felperes 2000. szeptember 18-án az ingatlan haszonélvezőjeként hozzájárult ahhoz, hogy az ingatlant a P. Kft. használja és hasznosítsa, ennek keretében határozatlan időre bérbe adja. Ezt a nyilatkozatát a Kft. elfogadta, és tudomásul vette, az ingatlan tulajdonosa pedig az elővételi jogáról lemondott.Ennek alapján a P. Kft. 2000. december 1-jén bérbe adta a lakásingatlant az I. r. alperes Kft. részére, iroda céljára, havi 200 000 forint bérleti díjért határozatlan időre.
A bérleti szerződést a felek 2002. március 21-én - március 31-i hatállyal - megszüntették, és megállapították, hogy a bérlőnek 600 000 forint összegű bérhátraléka van, amelyet 2002. július 31-ig meg kell fizetnie. A bérlő Kft. ügyvezetője - a II. r. alperes jogelődje - készfizető kezességet vállalt a cég tartozásáért. Az I. r. alperes a bérleményt 2002. március 27-én kiürítette, de a tartozását nem fizette meg. A P. Kft. a felperesre engedményezte az I.r. alperessel szembeni követelését.
A felperes keresetében 600 000 forint bérleti díj tartozás és kamata, valamint az irattár helyreállítási költségeként 25 000 forint és kamata megfizetésére kérte az alperesek egyetemleges kötelezését.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték és kifogás útján megtámadták a bérleti, valamint az azt megszüntető szerződést is kényszer, fenyegetés, továbbá feltűnő értékkülönbség jogcímén. Viszontkeresetükben pedig a bérleti szerződést megelőző, a 2000. szeptember 18-án kelt megállapodás semmisségére hivatkoztak és érvénytelenségének megállapítását kérték, mert az volt az álláspontjuk, hogy annak jogosultja és kötelezettje ugyanaz a személy, vagyis a felperes, így ez a szerződés a Ptk. 221. §-ának (3) bekezdésébe ütközik.
A bíróság jogerős ítéletével kötelezte az alpereseket 625 000 forint és kamatainak a felperes részére való megfizetésére. Az alperesek viszontkeresetét elutasította.
Határozatának indokolása szerint a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntető megállapodás tartozást elismerő nyilatkozat, amellyel szemben az alperesek nem bizonyították, hogy a szerződés érvénytelen lenne. A kifogás útján való megtámadásuk nem alapos, a viszontkeresetük pedig azért alaptalan, mert a bérleti szerződés megkötését megelőző nyilatkozatot a felperes kétszer - az ingatlan haszonélvezőjeként, illetőleg a Kft. ügyvezetőjeként -, de nem azonos minőségben írta alá. E körben kiemelte a másodfokú bíróság, hogy a 2000. szeptember 18-án kelt nyilatkozattal a felperes, mint a bérbe adott ingatlan haszonélvezője ahhoz járult hozzá, hogy az ingatlant a P. Kft. - amelynek akkor ügyvezetője volt - hasznosíthassa. Miután a Ptk. 157. §-a szerint a használatra és a hasznok szedésére a felperes haszonélvezeti jogánál fogva a tulajdonost megelőzően is jogosult volt, a bérbeadással történő hasznosításra csak a hozzájárulásával volt lehetőség. Ezt nem kétféle minőségben aláírt szerződéssel, hanem egyoldalú nyilatkozattal tette meg, amely érvényes.
A jogerős ítélet ellen az alperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a kereset elutasítását és a viszontkeresetüknek megfelelő határozat meghozatalát kérték, mert az volt az álláspontjuk, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 221. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat. A felperes ugyanis a Kft. képviselőjeként aláírta azt a hasznosítási szerződést, amelyben haszonélvezőként a szerződő fél ő maga volt. Ez a szerződés tehát semmis, amelyből következően a P. Kft.-nek nem volt olyan joga, amelynek alapján bérleti szerződést köthetett. Ez a szerződés semmis és a feleknek el kell számolniuk, ami nem történt meg.
A felperes ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását kérte, arra hivatkozással, hogy a pertárgy értéke nem éri el az 1 millió forintot, így a jogerős ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. A jogerős ítéletet egyébként érdemben is helytállónak tartotta, és előadta, hogy a hasznosítási szerződést a társaság mindkét tagja aláírta, így az a taggyűlés által jóváhagyottnak tekintendő, és érvényes.
A Legfelsőbb Bíróság a 2008. február 27-én kelt végzésével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A végzés meghozatalát követően az I. r. alperes bejelentette, hogy dr. B. Z.-né II. r. alperes 2007. december 15-én meghalt, és ezt halotti anyakönyvi kivonattal igazolta. Ennek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a végzésével megállapította, hogy az eljárás dr. B. Z.-né II. r. alperes halála folytán 2007. december 15-én félbeszakadt, és a 2008. február 27-én kelt végzése hatálytalan. Egyben megállapította, hogy a II. r. alperes jogutódja B. B. M., akit a felperes perbevont.
Miután a felülvizsgálati kérelem a kereset elutasítására és a viszontkeresetnek megfelelő határozat meghozatalára irányult, az abban vitatott érték meghaladja az 1 millió forintot, ezért a Pp. 271. §-ának (2) bekezdésében foglaltak hiányában a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának a Pp. 273. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján nincs helye.
A Pp. 270. §-ának (2) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő-e.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A perbeli lakásingatlan haszonélvezője a felperes, tehát a Ptk. 157. §-ának (1) bekezdése szerint ő volt jogosult annak használatára és a hasznainak szedésére. Ebből következően nem volt akadálya annak, hogy a Kft. tagjaként a vagyoni hozzájárulásának (törzsbetét) nem pénzbeli betétből álló részét úgy teljesítse, hogy az ingatlan használatának, hasznosításának jogát a társaságba apportálja. Ezt egyoldalú nyilatkozattal megtehette, és ha a nem pénzbeli betétből álló vagyon a társaság törzstőkéjévé vált, azzal szabadon rendelkezhetett, a haszonélvezettel terhelt ingatlant bérbe adhatta. A felperes nyilatkozatának megtételekor - 2000. szeptember 18-án - a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) volt hatályban, amelynek 123. §-a (1) bekezdésének a) pontja - egyebek mellett - rendelkezett arról, hogy a társasági szerződésben meg kell határozni a törzstőke, és az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét. A másodfokú bíróság azonban amellett, hogy a felperes "hasznosítási engedélyről" szóló nyilatkozatát egyoldalú nyilatkozatnak tekintette, nem vizsgálta a társasági szerződés (apportlista) tartalmát - a szerződés nincs is az iratok között - így nem állapítható meg, hogy a felperes apportálta-e az ingatlan használatának, hasznosításának a jogát [Gt. 124. § (3) bek.], és ennek folytán a Kft. megköthette-e arra a bérleti szerződést. A társasági szerződés beszerzése ezért szükséges.
Ha a társasági szerződésből az állapítható meg, hogy a felperes nem bocsátotta a Kft. vagyonába nem pénzbeli betétként az ingatlan használatának, hasznosításának a jogát, akkor a Kft. csak a felperessel kötött polgári jogi szerződés alapján rendelkezhetett az ingatlan bérbeadásáról. Ebben az esetben vizsgálandó, hogy az ingatlan használatára szóló megállapodás érvényes-e abból az okból, hogy azt az ingatlan haszonélvezőjeként a felperes maga, míg a Kft. képviseletében ugyancsak ő maga írta alá [Ptk. 221. § (3) bek.]. Ha ez a szerződés semmis [Ptk. 200. § (2) bek.], akkor az annak alapján létesített bérleti szerződés és a megszüntetésről szóló megállapodás is érvénytelen. Az I. r. alperes a bérleményt visszabocsátotta, de a szerződést kötő felek között az elszámolás kérdésében további eljárás szükséges [Ptk. 237. § (1) bek.].
A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott határozatával a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az ügyben eljárt másodfokú bíróságot utasította új eljárásra és új határozat hozatalára. (Legf.Bír.Pfv.III.20.452/2009.)