adozona.hu
BH+ 2010.9.423
BH+ 2010.9.423
A forgalmi érték meghatározásának szempontjai haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan tulajdoni illetőségének megszerzése esetén [1990. évi XCIII. tv. 20. §, 21. §, 72. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a 2007. november 27-én megkötött adásvételi szerződéssel megvásárolta a 35174 helyrajzi számon felvett 352 m2 térmértékű lakóház, udvar és gazdasági épület megnevezésű ingatlan 2/8 tulajdoni illetőségét, 2 000 000 forint vételárért. A szerződő felek a szerződés 2. pontjában rögzítették, hogy az adásvétellel érintett tulajdoni hányadra holtig tartó haszonélvezeti jog van bejegyezve Cs. F.-né jogosult javára.
Az eladók kötelezettséget vállaltak arra, hogy az utóbbi haszonélvező özve...
BH+ 2010.9.423 A forgalmi érték meghatározásának szempontjai haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan tulajdoni illetőségének megszerzése esetén [1990. évi XCIII. tv. 20. §, 21. §, 72. §]
A felperes a 2007. november 27-én megkötött adásvételi szerződéssel megvásárolta a 35174 helyrajzi számon felvett 352 m2 térmértékű lakóház, udvar és gazdasági épület megnevezésű ingatlan 2/8 tulajdoni illetőségét, 2 000 000 forint vételárért. A szerződő felek a szerződés 2. pontjában rögzítették, hogy az adásvétellel érintett tulajdoni hányadra holtig tartó haszonélvezeti jog van bejegyezve Cs. F.-né jogosult javára.Az eladók kötelezettséget vállaltak arra, hogy az utóbbi haszonélvező özvegyi jogról lemondó nyilatkozatát 2007. december 7. napjáig beszerzik.
Az elsőfokú hatóság a szerződéses értéket forgalmi értékként elfogadva, fizetési meghagyásával 99 200 forint illeték megfizetésére kötelezte a felperest. Határozata indokolásában rögzítette, hogy a lakástulajdon forgalmi értéke 1 920 000 forint, míg a gazdasági épületé 80.000 forint. A bejelentett vételár alapulvételével az ingatlanrészt terhelő haszonélvezeti jog értékét 800.000 forintban, míg az ingatlan 2/8 részének haszonélvezeti jog nélküli értékét 2 800 000 forintban határozta meg.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozat indokolási részének 3. oldala harmadik bekezdését módosítva a haszonélvezeti jog értékét 1 333 330 forintban, így az ingatlanrész haszonélvezeti jog nélküli jog értékét 3 333 330 forintban határozta meg. Határozata indokolásában idézte az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 20. § (2) bekezdését, 21. § (1) bekezdését, 23. §-át, valamint a 72. § (4) bekezdését azzal, hogy a megvásárolt ingatlanhányad forgalmi értékét a tulajdonjog és a haszonélvezeti jog értékének együttes összege képezi. Rámutatott arra, hogy az elsőfokú hatóság a haszonélvezeti jog értékét tévesen számolta ki, ez azonban az illetékkiszabás jogszerűségét nem érintette.
A felperes keresetében kérte az alperesi határozat felülvizsgálatát, eredményeképpen annak hatályon kívül helyezését arra hivatkozva, hogy a felek a szerződés megkötésekor a vételárat az ingatlant az átruházás után is terhelő haszonélvezeti jogra tekintet nélkül állapították meg. Az adóhatóság a fizetendő illetéket tévesen határozata meg, annak összege helyesen 51 200 forint.
A megyei bíróság a keresetet nem találta alaposnak, azt elutasította. Jogerős ítéletében kiemelte, hogy a szerződésben kikötött vételár a megvásárolt, özvegyi joggal terhelt tulajdoni hányad ellenértéke, amely az illeték alapját is képezi, figyelemmel az Itv. 20. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra.
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felperes kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adást. Álláspontja szerint, az Itv. 20. § (1) és (2) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében és 23. §-ában meghatározott számítási mód helyes értelmezése mellett megszerzett tulajdoni illetőség esetén az illeték alapja a forgalmi érték és haszonélvezet számított értékének különbözete, azaz 1 200 000 forint. Az adásvételi szerződés megkötésekor a felek a vételárat az ingatlant az átruházás után is terhelő haszonélvezeti jogra tekintet nélkül határozták meg. A vételár a terhekkel nem csökkentett forgalmi érték, amely magában foglalja a tulajdonjog és a haszonélvezeti jog értékét is.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
Az Itv. 20. § (2) bekezdése kimondja, ha az ingatlant az átruházását megelőzően már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezettel, használattal terhelten idegenítik el, vagy az elidegenítés az átruházó haszonélvezetének vagy a használat jogának fenntartásával történik, ez esetben a haszonélvezet fennmaradása, illetve a használati jog megszerzése illetékmentes. A tulajdonszerző ilyenkor az (1) bekezdés szerint csökkentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az ingatlan tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg.
Az Itv. 21. § (1) bekezdése értelmében lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a lakástulajdon forgalmi értéke.
A Legfelsőbb Bíróság egyezően a megyei bírósággal - hangsúlyozva a Ptk. 200. § (1) bekezdésében foglaltakat - rámutat arra, hogy a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha a jogszabály az eltérést nem tiltja. Az adásvételi szerződésből egyértelműen következik, hogy a szerződő felek a vételárat az ingatlant terhelő haszonélvezeti jogot értékelve határozták meg csökkentett összegben. Ezt figyelembe véve szükségeltetett az Itv. 72. § (4) bekezdése alkalmazásával, a haszonélvezeti jog értékével megnövelve kiszámítani a forgalmi értéket, amely tehát a tulajdonjog és a haszonélvezeti jog értékének együttes összege. A szerződő felek nem rögzítették a szerződésben, hogy a vételárat a szerződésben a haszonélvezeti jog értékével már megemelten állapították volna meg, az adásvételi szerződés ezzel ellentétes adattartalmú.
A szerződéses értéket az adóhatóság elfogadta, erre alapozottan munkálta ki a 2/8 tulajdoni illetőség forgalmi értékét, amely a tulajdonjog és haszonélvezeti jog értékének összegeként helytállóan 1 333 330 forintban került megállapításra.
Az alperes a fentebb hivatkozott jogszabályi előírásoknak megfelelően számította ki az ingatlan forgalmi értékét és ehhez képest az Itv. 21. § (1) bekezdésének és 23. §-ának alkalmazásával a fizetendő illeték mértékét.
Mindezekből következően a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért a Legfelsőbb Bíróság azt a Pp. 275. § (3) bekezdése mentén hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Kfv.VI.39.101/2009.)