BH+ 2010.9.411

A társaságtól megváló beltag öt évig fennálló mögöttes felelőssége a vele szembeni igényérvényesítés határidejét jelenti [1997. évi CXLIV. tv. (továbbiakban: 1997. évi Gt.) 97. § (1) bek., 101. § (1) és (3) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes és az I. r. alperes - melynek beltagja a II. r. alperes volt - 2001. április 21-én építési szerződést kötöttek. E jogviszonyra alapítottan terjesztette elő 2001. december 22-én a felperes a vállalkozói díj megfizetésére irányuló keresetét az alperesekkel szemben, a II. r. alperes tekintetében annak mögöttes, korlátlan felelősségére hivatkozással. Az I. r. alperes társaságban a II. r. alperes beltagsági viszonya a per alatt, 2003. december 16-án szűnt meg.
Az elsőfokú bíróság ítéle...

BH+ 2010.9.411 A társaságtól megváló beltag öt évig fennálló mögöttes felelőssége a vele szembeni igényérvényesítés határidejét jelenti [1997. évi CXLIV. tv. (továbbiakban: 1997. évi Gt.) 97. § (1) bek., 101. § (1) és (3) bek.].
A felperes és az I. r. alperes - melynek beltagja a II. r. alperes volt - 2001. április 21-én építési szerződést kötöttek. E jogviszonyra alapítottan terjesztette elő 2001. december 22-én a felperes a vállalkozói díj megfizetésére irányuló keresetét az alperesekkel szemben, a II. r. alperes tekintetében annak mögöttes, korlátlan felelősségére hivatkozással. Az I. r. alperes társaságban a II. r. alperes beltagsági viszonya a per alatt, 2003. december 16-án szűnt meg.
Az elsőfokú bíróság ítéletében az I. r. alperest a felperes javára 24 818 587 Ft és kamatai megfizetésére, az állam javára pedig 1 555 992 Ft állam által előlegezett kereseti és viszontkereseti illeték megfizetésére kötelezte azzal, hogy amennyiben az I. r. alperestől a marasztalási összeg behajthatatlan, azért - az államot illető viszontkereseti illeték kivételével - mögöttes felelőssége alapján a II. r. alperesnek kell helytállnia.
A II. r. alperes fellebbezése alapján eljáró másodfokú bíróság 2009. június 17-én meghozott ítéletében az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését helybenhagyta. Az ítélet indokolásában rámutatott, hogy ugyan a II. r. alperes 2003. december 16-án valóban kilépett az I. r. alperes betéti társaságból és azóta már 5 év eltelt, a II. r. alperes ettől függetlenül felelősséggel tartozik az I. r. alperes tartozásaiért. A felperes követelése ugyanis a II. r. alperes tagsági jogviszonyának megszűnése előtt keletkezett, és a felperes az 1997. évi CXLIV. törvény (1997. évi Gt.) 101. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó 97. § (1) bekezdésében megjelölt 5 éves határidő elteltét megelőzően érvényesítette peres úton a II. r. alperessel szembeni követelését. (Egyébként a felperes az I. r. alperes felszámolási eljárása során élt a határidőn belüli hitelezői igénybejelentéssel.)
A 2004. február 27-én felszámolás alá került I. r. alperest a cégbíróság 2009. november 19-i hatállyal törölte a cégjegyzékből.
A II. r. alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a felperes keresetét elutasító új határozat meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Előadása szerint 2003. december 16-án tagsági jogviszonya megszűnt az I. r. alperes betéti társaságban és ez időponttól számított 5 év elteltével a társaság tartozásaiért mögöttes felelőssége is megszűnt. Arra hivatkozott, hogy mind az 1997. évi Gt. 97. §-ának (1) bekezdése, mind a 2006. évi IV. törvény (2006. évi Gt.</a>) 104. § (1) bekezdése szerint a társaságtól megváló tag csak a tagsági jogviszonya megszűnésétől számított 5 évig felel a társaság harmadik személlyel szemben fennálló és tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásaiért. Mindkét törvényi határidő jogvesztő határidőnek minősül - bár ezt csak a 2006. évi Gt.</a> mondja ki egyértelműen - tehát a Ptk. elévüléssel kapcsolatos rendelkezései e határidők számítására nem alkalmazhatók. A másodfokú bíróság viszont erre vonatkozó kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában alkalmazta a Ptk. elévülésre vonatkozó rendelkezéseit, ezért minősül a jogerős ítélet jogszabálysértőnek.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan, a jogerős ítélet az 1997. évi Gt. 97. § (1) bekezdésének helyes alkalmazásán alapul.
Tény, hogy a II. r. alperes a perbeli 2001. április 24-i építési szerződés megkötésekor és azt követően folyamatosan 2003. december 16-áig az I. r. alperes beltagja és képviselője volt. A felperes 2001. december 22-én indított keresetet a 2001. április 24-i építési-szerelési-vállalkozási szerződésre alapítottan az alperesek marasztalása érdekében. A per során két alkalommal hozott a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező és újabb eljárás lefolytatását elrendelő határozatot és az ezt követően lefolytatott megismételt eljárásban került sor a jelen felülvizsgálati eljárás alapját adó első- és másodfokú ítéletek meghozatalára.
A II. r. alperes tagsági jogviszonyának megszűnésekor hatályos 1997. évi Gt. 101. §-ának (1) bekezdése szerint betéti társaság esetében legalább egy beltag felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért, míg a kültagot ilyen felelősség nem terheli, csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles. Az 1997. évi Gt. 101. § (3) bekezdése szerint a betéti társaságra a közkereseti társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a betéti társaságra vonatkozó IX. fejezet másként nem rendelkezik. Erre figyelemmel az 1997. évi Gt. 97. §-ának (1) bekezdését betéti társaság vonatkozásában azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy betéti társaság esetében a társaságtól megváló beltag a többi beltaggal azonos módon felel a társaság harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásaiért, amely tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett, éspedig a tagsági jogviszonya megszűnésétől számított öt évig. A társaságtól megváló beltag öt évig fennálló mögöttes felelőssége a beltaggal, mint mögöttes felelőssel szembeni igényérvényesítés határidejét jelenti. A perbeli esetben a felperes élt a főkötelezett és a mögöttes felelős együttes perlésének lehetőségével, és a 2001. december 22-én indult perben igényét a II. r. alperessel szemben is érvényesítette. Miután a II. r. alperes tagsági jogviszonyának megszűnésére e per folyamatban léte alatt - 2003. december 16-án - került sor, nem merülhet fel az 1997. évi Gt. 97. § (1) bekezdésében írt öt év eltelte miatt a II. r. alperes helytállási kötelezettségének megszűnése. Figyelemmel arra is, hogy az I. r. alperes felperessel szemben fennálló tartozása egyértelműen az I. r. alperes tagsági jogviszonyának megszűnése előtt keletkezett, azt kell megállapítani, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül döntött a II. r. alperes feltételes marasztalásáról.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legf.Bír. Gfv.IX.30.035/2010.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.