adozona.hu
BH+ 2010.8.362
BH+ 2010.8.362
Egyszerűsített cégeljárásban nem akadálya a tagok személyében bekövetkezett adatváltozások bejegyzésének, ha a bejegyzési kérelmet előterjesztő jogi képviselő az üzletrészen fennálló vételi jog gyakorlására vonatkozóan nem tesz törvényességi nyilatkozatot [2006. évi V. tv. (Ctv.) 48. § (6) és (7) bek., 65. § (1) és (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
2008. május 15-én V. Z. és a felperes, valamint M. A. szerződést kötöttek. V. Z. és a felperes az alperes korlátolt felelősségű társaságban lévő 250 000-250 000 Ft névértékű üzletrészükre M. A. részére vételi jogot engedtek. A vételi jog gyakorlásának határidejét 2013. május 14. napjában jelölték meg. Rögzítették a megállapodásukban - többek között - azt is, hogy a vételi jog jogosultja egyoldalú írásbeli nyilatkozatával az üzletrészeket névértéken szerzi meg. Az általa kifizetendő, összesen ...
BH+ 2010.8.362 Egyszerűsített cégeljárásban nem akadálya a tagok személyében bekövetkezett adatváltozások bejegyzésének, ha a bejegyzési kérelmet előterjesztő jogi képviselő az üzletrészen fennálló vételi jog gyakorlására vonatkozóan nem tesz törvényességi nyilatkozatot [2006. évi V. tv. (Ctv.) 48. § (6) és (7) bek., 65. § (1) és (3) bek.].
2008. május 15-én V. Z. és a felperes, valamint M. A. szerződést kötöttek. V. Z. és a felperes az alperes korlátolt felelősségű társaságban lévő 250 000-250 000 Ft névértékű üzletrészükre M. A. részére vételi jogot engedtek. A vételi jog gyakorlásának határidejét 2013. május 14. napjában jelölték meg. Rögzítették a megállapodásukban - többek között - azt is, hogy a vételi jog jogosultja egyoldalú írásbeli nyilatkozatával az üzletrészeket névértéken szerzi meg. Az általa kifizetendő, összesen 500 000 Ft vételár az üzletrész tulajdonosait fele-fele arányban illeti meg. A vételi jog kikötésére M. A.-nak az alperessel fennálló elszámolási jogviszonyára tekintettel kerül sor, ezért az üzletrészek vételára a jogosultnak az elszámolási jogviszonyból eredő követelésébe számítandó be.2008. július 21-én az alperes egyszerűsített cégeljárásban adatváltozás bejegyzése iránti kérelmet terjesztett elő a megyei bíróságon mint cégbíróságon. Kérte a cég székhelyében, a képviseletre jogosultak személyében, a képviselet módjában, a cég elektronikus elérhetőségében, a tagok személyében bekövetkezett adatváltozások bejegyzését. Mellékletként csatolta az egyszemélyessé vált alperes társaság alapító okiratát, létesítő okirat módosítását, a társaságban lévő üzletrészek M. A. által történő megszerzését és az ennek következtében szükségessé vált létesítő okirat módosításokat rögzítő jegyzőkönyvet, az új ügyvezető, M. A. aláírás-mintáját, tisztség elfogadó nyilatkozatát, az alperessel létrejött elszámolási jogviszony alapjául készült megállapodást, az alperes fizetési kötelezettségének felszólítását tartalmazó levelet, az annak kézbesítését igazoló feladóvevény fénymásolatát, V. Z. és a felperes, valamint M. A. között létrejött vételi jog kikötéséről szóló szerződést, az új székhely használatának jogszerűségét igazoló tulajdoni lapot, illetve az érintett ingatlan tulajdonosának, valamint haszonélvezőjének székhely használati engedélyét tartalmazó nyilatkozatot, az alperes tagjegyzékét, a cégeljárásra meghatalmazott jogi képviselő ügyvédi meghatalmazását, az illeték és a közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolását.
A jogi képviselő kijelentette azt is a változás bejegyzése iránti kérelem nyomtatványon, hogy az általa csatolt okiratok, illetve az adatváltozások bejegyzéséhez szükséges, de a kérelem mellékletét nem képező okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte.
A cégbíróság a 2008. augusztus 6-án kelt végzésével a bejelentett adatváltozás bejegyzését elrendelte. Ennek során a felperest a tagok sorából törölte.
A felperes a 2008. szeptember 2-án benyújtott keresetében az ismertetett adatváltozás bejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes újonnan bejegyzett tagja a vételi jogát jogellenesen gyakorolta, nyilatkozatát a felperes részére nem küldte meg. A felperes előadta azt is, hogy a vételi jog gyakorlásáról történő tudomás szerzést követően élt az őt, a társaság másik tagjának üzletrészén megillető törvényes elővásárlási jogával. A másik tag is gyakorolta a felperes üzletrészén fennálló elővásárlási jogát. A cégbíróságnak észlelnie kellett volna, hogy az alperes jogi képviselője a változás bejegyzési eljárásban a keresetben megjelölt elővásárlási jog, illetve vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatok törvényességi vizsgálatára nézve nyilatkozatot, a Ctv. 3. számú mellékletének II/14. pontjában, valamint 2. számú mellékletének I/1/aa. és ad. pontjában foglaltak ellenére nem tett. A felperesnek az volt az álláspontja, hogy e nyilatkozat hiányában az adatváltozások bejegyzésének jogszabályi feltételei nem álltak fenn.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a cégbíróság eljárására a 2008. július 21-én előterjesztett kérelem időpontjában hatályos Ctv. szabályai voltak irányadók. A Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján előterjesztett keresetet a Ctv. 65. § (3) bekezdésében foglalt szabályok keretei között kellett elbírálnia. Azt kellett vizsgálnia, hogy a felperes olyan jogszabálysértésre hivatkozik-e, amelyet a cégbíróságnak a változás bejegyzési eljárásban észlelnie kellett volna. Az elsőfokú bíróság álláspontja az volt, hogy a cégbíróság az egyszerűsített cégbejegyzési eljárásra irányadó 48. § rendelkezéseinek megtartásával hozta meg a keresettel támadott végzését. Nem volt jogosult sem a perbeli üzletrészeken fennálló vételi jog gyakorlása módjának jogszerűségét, illetve az alperes volt üzletrész tulajdonosainak elővásárlási joga megsértését, sem annak érvényesítését vizsgálni. Az előterjesztett iratokból a vételi jog gyakorlásával kapcsolatos jogellenesség nem tűnhetett ki, mert a Ctv. 3. számú mellékletének I. pontjában felsorolt iratok egyikének sem szükséges tartalmi eleme a vételi jog gyakorlására, az elővásárlási jog megsértésének hiányára utaló körülmények feltüntetése. A Ctv. 3. számú melléklet II. pontjában megjelölt okiratok szükséges tartalma sem terjed ki ezekre a körülményekre. A Ctv. 2. számú melléklet II/1/aa. pontja az adatváltozás bejegyzése iránti kérelem előterjesztésének időpontjában már hatályon kívül helyezésre került. Az ad. pontban feltüntetett elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozat nem szükségszerűen része az adatváltozások bejegyzése alapjául szolgáló okiratoknak. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 123. § (3) bekezdése alapján ugyanis, ha a tag a vele közölt vételi ajánlat bejelentésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az elővásárlási jogával nem kívánt élni. Ez azt jelenti, hogy az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozóan nem keletkezik szükségszerűen okirat. Ha a jogi képviselő a változás bejegyzési kérelmében, illetve annak mellékletében az elővásárlási jog gyakorlásának törvényességi vizsgálatára nézve nem nyilatkozik, a cégbíróságnak arra kell következtetnie, hogy az arra jogosultak elővásárlási joguk gyakorlására nyilatkozatot nem tettek.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az elsőfokú ítéleti tényállást helytállónak, az abból levont jogi következtetést helyesnek tartotta. A másodfokú bíróság azt hangsúlyozta ítéletében, hogy a 2007. szeptember 1-jétől hatályos, az egyszerűsített cégeljárásra vonatkozó szabályok igen szűk körben határozták meg a cégbejegyzéshez szükséges, a bejegyzés iránti kérelem mellékletét képező okiratok körét. A Ctv. 48. § (6), illetve (7) bekezdésében foglaltak alapján a cégbíróság vizsgálati jogköre is leszűkült. Kizárólag a bejegyzést kérő jogi képviselője meghatalmazásának, a bejegyzési kérelem kitöltésének, a bejegyzési kérelembe foglalt, az okiratok törvényességi vizsgálatára vonatkozó nyilatkozatának jogszabályszerűségét, a 3. számú melléklet I. részében felsorolt okiratok csatolását, ha a bejegyzést kérő nem élt névfoglalás lehetőségével, a cég választott nevének jogszerűségét vizsgálhatja. A másodfokú bíróság szerint, a felperes állításával ellentétben, a bejegyzési kérelmet előterjesztő, alperes ügyvezetője által meghatalmazott jogi képviselő bejegyzési kérelembe foglalt, az okiratok törvényességi vizsgálatára vonatkozó nyilatkozata a jogszabályoknak megfelelt. A másodfokú bíróság egyetértett abban a felperessel, hogy a Ptk. 375. § (4) bekezdése és 374. § (5) bekezdése alapján a vételi jogra az elővásárlási jog szabályait kell alkalmazni. A jogalkotó ugyanis mindazokban a kérdésekben, amelyekben a Ptk. a vételi jogra külön rendelkezéseket nem tartalmaz, a visszavásárlási jogra, illetve az elővásárlási jogra vonatkozó szabályokat irányadónak tekinti. Kifejtette azonban a másodfokú bíróság: ebből az anyagi jogi szabályozásból azonban nem következik, hogy a Ctv. II. számú melléklet II/1/ad pontjában írt, az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozatokra vonatkozó rendelkezés a vételi jog gyakorlására is alkalmazandó, a vételi nyilatkozatot magába foglaló okiratot szükségszerűen be kell csatolni, illetve egyszerűsített cégeljárásban a cégbejegyzést kérő jogi képviselőnek arra nézve törvényességi szempontú nyilatkozatot kell tenni. A Ctv. előírása ugyanis nem értelmezhető kiterjesztően. Az kizárólag a Gt. 123. §-a szerinti elővásárlási jogra, illetve az arról való lemondásra vonatkozik.
A másodfokú bíróság alaptalannak tartotta azt a fellebbezési előadást - az általa utóbb beszerzett cégiratok adataira tekintettel -, hogy a bejegyzési eljárás során eljáró jogi képviselő nem rendelkezett szabályszerű meghatalmazással.
A felperes a jogerős ítélettel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmében kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a keresettel támadott adatváltozás bejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezését. Hivatkozott a Ctv. 3. számú melléklete II/14. pontjának, a Ctv. 2. számú melléklete II/1/ad pontjának, a Ptk. 373. § (1) bekezdésének, a Ptk. 375. § (4) és 374. § (5) bekezdésének megsértésére. Vitatta, hogy kizárólag a Gt. 123. §-a szerint állhat fenn elővásárlási jog az üzletrészre. Állította, hogy elővásárlási jog üzletrészre nézve a Ptk. 373. § (1) bekezdése alapján, szerződéssel is létesíthető. A Ptk. 375. § (4) bekezdése, illetve 374. § (5) bekezdése alapján, a vételi jogra is irányadó Ptk. 373. § (1) bekezdésre tekintettel vitatta, hogy az alperes jogi képviselőjét nem terhelte kötelezettség az adatváltozás bejegyzése iránti eljárásban a vételi jog gyakorlásának törvényességi vizsgálatára, illetve az annak megtörténtére vonatkozó nyilatkozat előterjesztésére. Állította, hogy a cégbíróság a végzésének meghozatalakor a Ctv. 48. § (7) bekezdés a) pontját megsértve járt el, mert e nyilatkozat hiányában a kérelmet el kellett volna utasítania.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján. Megállapította, hogy a támadott határozat nem jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróság egyetért az eljárt bíróságoknak azzal az álláspontjával, hogy a bejegyzendő adatok jogszerűségét igazoló jogi képviselői nyilatkozatnak nem kellett kiterjednie a perbeli üzletrészekre alapított vételi jog gyakorlására. A Ctv., mint eljárási jogszabály nem tartalmaz ugyanis olyan rendelkezést - a Ptk.-hoz mint anyagi jogszabályhoz hasonlóan -, hogy az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozatokra irányadó szabályokat a vételi jog gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozatokra is alkalmazni kell. Az anyagi jog ettől eltérő szabályozása az eljárási jogra nem irányadó.
A jogalkotó a közhiteles, naprakész nyilvántartás, a gazdasági élet szereplői és a hitelezők védelmében megalkotott eljárási szabályokkal a cégbíróság gyors ügyintézését kívánta biztosítani. A törvényességi felügyeletet a cégbíróság és a cégeknek jogi segítséget nyújtó jogi képviselők között megosztotta. A cégbírósági vizsgálati jogkör ezért az egyszerűsített cégeljárásban korlátozott. Tévesen hivatkozik arra a felperes, hogy a cégbíróságot a Ctv. 48. § (6), illetve (7) bekezdése értelmében, arra vonatkozó eljárási szabály hiányában is terhelte az a kötelezettség, hogy észlelje, a jogi képviselő a vételi jog gyakorlásának jogszerűségére vonatkozóan nyilatkozatot nem tett.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértve az első- és a másodfokú bíróság által felhívott jogszabályok értelmezésével, az ott kifejtetteket megismételni nem kívánja. A Ctv. 65. § (1) és (3) bekezdésében írtak szerinti jogszabálysértés hiányában, a keresettel támadott, adatváltozás bejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti keresetet elutasító elsőfokú ítéletet helybenhagyó jogerős ítéletet, mint a jogszabályoknak megfelelő határozatot, a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Pfv.X.21.322/2009.)