adozona.hu
BH+ 2010.8.358
BH+ 2010.8.358
Ha az adós a hatályos jogszabály szerint vitatta a hitelező követelését, a követelés vitatottnak minősül akkor is, ha a jogszabály változása folytán utóbb már nem lehetne vitatottnak tekinteni [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 27. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős végzésben megállapított és a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős tényállás a következő:
A felek között 2005. május 10-én megkötött együttműködési megállapodás alapján a hitelező vállalta 160 000 tonna dolomit lejövesztését, az adós pedig vállalta ennek megvásárlását, feldolgozását, elszállítását, és 100 ezer eurót fizetett ki előlegként a hitelezőnek. A 2005. november 21-én kiegészített szerződésben további 100-130 ezer tonna feldolgozott anyag szállításában á...
BH+ 2010.8.358 Ha az adós a hatályos jogszabály szerint vitatta a hitelező követelését, a követelés vitatottnak minősül akkor is, ha a jogszabály változása folytán utóbb már nem lehetne vitatottnak tekinteni [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 27. §].
A jogerős végzésben megállapított és a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős tényállás a következő:A felek között 2005. május 10-én megkötött együttműködési megállapodás alapján a hitelező vállalta 160 000 tonna dolomit lejövesztését, az adós pedig vállalta ennek megvásárlását, feldolgozását, elszállítását, és 100 ezer eurót fizetett ki előlegként a hitelezőnek. A 2005. november 21-én kiegészített szerződésben további 100-130 ezer tonna feldolgozott anyag szállításában állapodtak meg. A hitelező a teljesítéséről 59 473 643 forint értékben állított ki számlát, melyet az adós nem egyenlített ki.
A hitelező 2006. május 25-én és június 14-én is felszólította az adóst tartozásának rendezésére, melyre az adós 2006. július 27-én kelt levelében közölte, hogy a hitelező követelését nem ismeri el, sőt neki áll fenn követelése a hitelezővel szemben. A hitelező következő fizetési felszólítását az adós 2007. május 29-én vette kézhez, s a 2007. június 13-án kelt és még azon a napon a hitelező által átvett iratban vitatta a hitelező követelését. A hitelező az előlegként adott euró beszámítása után 34 240 643 forint követelést tart nyilván az adóssal szemben, melynek kifizetésére 2007. július 23-án kelt fizetési felszólításában az adóst ismét felhívta, majd ennek eredménytelensége után 2007. szeptember 11-én a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontjára hivatkozással a felszámolási kérelmet is benyújtotta az adóssal szemben.
Az adós a bíróság felhívására tett nyilatkozatában a hitelező követelését vitatta és az eljárás soron kívüli megszüntetését kérte. Előadta, hogy a hitelező korábbi 2006-ban, 2007 májusában küldött felszólításaira a követelést vitatta, az akkor hatályban levő szabályok szerint. Újabb felszólító levelet kapott 2007. július 25-én, amelyet július 30-án kelt levelében ismét írásban vitatott.
A hitelező elismerte, hogy az adós 2006. július 27-én kelt levelét megkapta, azonban véleménye szerint az adós kifogása akkor felelne meg a jogszabályoknak, ha az érdemi bizonyítékokat is tartalmazna, az adós azonban alaptalan, meg nem valósult csereügyletből származó vélt követelését kívánta beszámítani.
Az elsőfokú bíróság a felszámolási eljárást soron kívül megszüntette. Kifejtette, a felek által becsatolt iratokból és a felek előadásából megállapítható, hogy az adós már 2006. július 27-én kelt levelében vitássá tette a hitelező követelését, s azt később sem ismerte el, sőt a hitelező újabb fizetési felszólítására az akkor hatályos rendelkezéseknek megfelelően, a 2007. május 29-én átvett fizetési felszólítás kézhezvételekor, azt írásban vitássá is tette. Mindezek alapján megállapította, hogy a felszámolási kérelem benyújtásakor a hitelező adóssal szembeni követelése vitatott volt, ezért a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjára alapított fizetésképtelenség nem áll fenn, s emiatt a Cstv. 27. § (6) bekezdése alapján az eljárást soron kívül megszüntette.
A hitelező fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Végzése indokolásában kifejtette, hogy az adós a hitelező követelését a fizetésképtelenség megállapíthatóságát kizáró módon - kellő időben, írásban és indokoltan - vitatta a 2007. június 13-án kelt levelében, igazolta a vitatás hitelezőhöz való megküldését is, ezért az elsőfokú bíróság helytállóan döntött az eljárás megszüntetéséről.
A hitelező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a jogerős végzéssel szemben, kérve a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával az adós fizetésképtelenségének megállapítását, felszámolásának elrendelését. Arra hivatkozott, hogy a jogerős végzés a Cstv. 27. § (2) bekezdésében foglaltak, a bizonyítékok helytelen mérlegelése, továbbá a Pp. 239. § alapján alkalmazandó Pp. 221. § (1) bekezdésének helytelen alkalmazása miatt jogszabálysértő. Álláspontja szerint az adósnak megküldött, 2006. május 25-én kelt egyenlegközlő és 2006. június 14-én kelt levél is fizetési felszólításnak minősült, mert tartalmazta az adós tartozását és az annak kiegyenlítésére szóló felhívást. Sérelmezte, hogy a bíróság jogerős végzésében ezeknek nem tulajdonított jelentőséget a fizetésképtelenség megállapítása szempontjából.
A kérdéses fizetési felszólítások megküldésekor a hitelezőnek még nem is volt kötelessége ilyen felszólítást küldeni, "az adós első ízben 2006. július 27. napján nyújtott be kifogást a hitelezőnek a tartozás vitatása tárgyában, azonban ez a hivatkozott 2006. évben hatályos szabályok szerinti esedékességet követő 60 napon túl érkezett hitelezőhöz." Ez a vitatás még a felszámolási kérelem benyújtásakor hatályban levő 15 napos vitatási határidőn is kívül esett, ezért az adós fizetésképtelensége megállapításának van helye. Álláspontja szerint az adós nem kifogásolta a hitelező követelését, hanem feltehetően beszámítás útján kívánta azt rendezni, tehát nem vitatta a követelés fennállását. A Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja nem szól arról, hogy a hitelező hányadik fizetési felszólítását kell figyelembe venni a kérelem elbírálásánál, csak azt határozza meg, hogy mely feltételek teljesülése esetén rendeli el a bíróság az adós fizetésképtelenségét. A bíróság nem vizsgálhatja, hogy utóbb, egy esetleges újabb fizetési felszólítás kapcsán milyen adósi vitatás érkezik, ha a korábbi felszólítás megfelel a törvényi rendelkezéseknek.
Az adós felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását. Álláspontja szerint a jogerős végzés kimerítően megindokolta a döntést, és tartalmában is helytálló, mert az adós nem fizetésképtelen. A fizetésképtelenség elkerüléséhez nem szükséges, hogy a hitelező újabb intézkedései kapcsán az adós minden esetben megerősítse az egyszer már közölt és vissza nem vont álláspontját. A követelés vitatásának formájára, módjára és határidejére a fizetési felszólítás elküldése idején hatályos jogszabályi rendelkezés vonatkozik, ezért nem alkalmazható a 2006. július 27-én kelt vitató levélre a felszámolási eljárás megindításakor, 2007. szeptember 11-én hatályos rendelkezés.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 275. § (2) bekezdése alapján és megállapította, hogy az nem jogszabálysértő.
A hitelező felülvizsgálati kérelmében azt kifogásolta, hogy a jogerős végzés a 2006. május-júniusi fizetési felszólításokat nem a felszámolási kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályok szerint értékelte, ugyanis ebben az esetben az adós fizetésképtelensége megállapítható lenne. A felszámolási kérelem benyújtásakor hatályos Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése szerint az adós csak az esedékességet követő 15. napig, illetve a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételéig vitathatja a hitelező követelését.
Az eljárásban eldöntendő jogkérdés az volt, hogy a feleknek a Cstv. korábban hatályos fizetésképtelenségi szabályai alapján tett cselekedeteit hogyan kell értékelni a felszámolási kérelem benyújtásakor hatályban volt rendelkezések alkalmazása során.
A Cstv. fizetésképtelenségi okokat tartalmazó rendelkezéseit [Cstv. 27. § (2)-(5) bekezdések] egy éven belül kétszer - 2006. július 1-jén, illetve 2007. július 7-én - módosító jogszabályok a hitelezők és az adós felszámolási eljárás megindítását megelőző jogainak és kötelességeinek a megváltoztatásával a fizetésképtelenség megállapításához szükséges előfeltételeket is módosították, nem tartalmaztak azonban a hatályba léptető rendelkezések semmilyen útmutatást arra vonatkozóan, hogy ezeknek az előfeltételeknek a fennállását a módosítást követően benyújtott kérelmek esetében hogyan kell megítélni. Alapvetően abban a kérdésben van különbség a 2006. július 1-jét megelőző, a 2006. július 1-je és 2007. július közötti, illetve a 2007. július 7-ét követően hatályos szabályozások között, hogy hogyan válik "vitatottá" egy követelés, amely kizárja a felszámolási eljárás lefolytatását.
Ezek az előzetes eljárások - ha utóbb erre alapítva felszámolási kérelmet terjesztenek elő - mintegy részét jelentik a felszámolási eljárásnak, mert a bíróságnak elsődlegesen abban a kérdésben kell döntenie, hogy a kérelem benyújtásakor fennállnak-e a fizetésképtelenség megállapításához a törvényben meghatározott feltételek.
Mind a három időszakban hatályos szabályozást áttekintve megállapítható, hogy a felszámolási kérelem alapjául szolgáló követelésnek mindegyik esetben nem vitatottnak, vagy elismertnek kell lennie ahhoz, hogy az adós fizetésképtelenségét erre hivatkozással meg lehessen állapítani. A bíróságnak tehát azt kell megvizsgálnia, hogy
a követelés keletkezését követően vitatta-e az adós a tartozását, ha nem, akkor az egyéb feltételek fennállását kell vizsgálnia;
ha vitatta az adós a követelés fennállását, akkor az a következő kérdés, hogy a vitatásra milyen körülmények között került sor.
ha a 2006. július 1-jei módosítást megelőző időszakot nézzük, akkor az adós a felszámolási kérelemről való tudomásszerzésig vitathatta a tartozását.
a 2006. július 1-je - 2007. július 7. közötti időszakban a felszámolási kérelem benyújtásához a hitelezőnek eleget kellett tennie az akkor hatályban volt 15/2006. (IV. 7.) IM rendelet előírásainak, mely a fizetési felszólítás tartalmi kellékeiről szólt. Az ebben az időszakban megküldött fizetési felszólítások adós által történt kézhezvétele után az adós még 15 napig vitathatta a tartozás fennállását.
A 2007. július 7-től kezdődő időszakban továbbra is kötelező a fizetési felszólítás megküldése ahhoz, hogy felszámolási kérelmet lehessen az adóssal szemben benyújtani a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjára hivatkozással. Az adós az esedékességet követő 15 napon belül vitathatja tartozását (meg kell várnia a hitelezőnek a fizetési felszólítás elküldésével ezt a határidőt), az adós általi vitatás legkésőbbi időpontja azonban a hitelező által küldött fizetési felszólítás kézhezvételét megelőző nap.
Mind a három időszakban hatályos rendelkezésekben egységes az, hogy ha egy követelés vitatottá válik a fenti szabályok alapján, akkor annak alapján a felszámolás nem rendelhető el, a felszámolási eljárást meg kell szüntetni, mert az adós fizetésképtelensége nem állapítható meg (hiszen a követelés, amelyre a kérelmet alapították, vitatott.)
Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy a felülvizsgálattal érintett eljárásban a követelés esedékessé válásának és az első fizetési felszólítások időpontjában azok a szigorú jogkövetkezmények még nem álltak fenn, amelyek a felszámolási kérelem benyújtásának időpontjában a Cstv. rendelkezései között már megtalálhatók voltak. Az akkor hatályos jogszabályok szerint az adóst semmi nem kötelezte arra, hogy az esedékességet követő 60 napon belül tegyen nyilatkozatot a hitelező felé. Az adóst - a kialakult bírósági gyakorlat szerint - a felszámolási kérelem benyújtásáról való tudomásszerzésig élhetett azzal a jogával, hogy a követelést vitatja, mert ezt követően ez a joga megszűnt. Ebből következően az első fizetési felszólítások kézhezvétele után - miután a hitelező ekkor még nem kezdeményezett felszámolási eljárást - az adós nem késett el azzal, hogy 2006. július 27-én vitatta a követelést. Ezzel azonban már vitatottá vált a hitelező követelése az adóssal szemben.
A következő - a 2006. július 1 - 2007. július 7. közötti - időszakban hatályos szabályok szerint is felszólította a hitelező az adóst, s az adós az akkor hatályos szabályok szerint is vitatta az igényt 2007. június 13-án. Tehát eszerint is vitatottá vált a követelés.
A vitatás időpontjában hatályos szabályok szerint az adós joghatályosan vitatta a vele szemben támasztott követelést, ezzel a követelés "vitatottá" vált a Cstv. fogalmai szerint, s ennek következtében egy már vitatott követelés nem alapozhatja meg az adós fizetésképtelenségének megállapítását a hatályos Cstv. rendelkezései szerint sem.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős másodfokú végzés nem sért jogszabályt, ezért a jogerős végzést hatályában fenntartotta a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján. (Legf.Bír. Gfv.X.30.304/2009.)