adozona.hu
BH+ 2010.7.325
BH+ 2010.7.325
Átmeneti nevelésbe vett, gyermekotthonban elhelyezett kiskorú után nem állapítható meg a családi pótlék, ha ténylegesen nem tartózkodik a gyermekotthonban [1998. évi LXXXIV. tv. 3. §, 7. §; 223/1998. (XII. 30.) Korm. r. 11. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
H. R.-t (szül.: 1990. március 9.) a város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Gyámhivatala a 2006. december 6. napján kelt határozatával átmeneti nevelésbe vette.
A kiskorú gondozási helyéül a Megyei Önkormányzat Gyermekotthonát jelölte ki azzal, hogy a szülők szülői felügyeleti joga szünetel, és a felperest - mint hivatásos gyámot - rendelte ki gyámul.
Felhívta a felperest, hogy nyisson fenntartásos folyószámlát, és annak számlaszámát a családi pótlék elhelyezése érdekében a Magyar Áll...
BH+ 2010.7.325 Átmeneti nevelésbe vett, gyermekotthonban elhelyezett kiskorú után nem állapítható meg a családi pótlék, ha ténylegesen nem tartózkodik a gyermekotthonban [1998. évi LXXXIV. tv. 3. §, 7. §; 223/1998. (XII. 30.) Korm. r. 11. §]
H. R.-t (szül.: 1990. március 9.) a város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Gyámhivatala a 2006. december 6. napján kelt határozatával átmeneti nevelésbe vette.A kiskorú gondozási helyéül a Megyei Önkormányzat Gyermekotthonát jelölte ki azzal, hogy a szülők szülői felügyeleti joga szünetel, és a felperest - mint hivatásos gyámot - rendelte ki gyámul.
Felhívta a felperest, hogy nyisson fenntartásos folyószámlát, és annak számlaszámát a családi pótlék elhelyezése érdekében a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságával közölje.
Kötelezte a gyámot a családi pótlék felvételére, és annak az általa nyitandó folyószámlán történő elhelyezésére.
A felperes 2007. január 10-én terjesztette elő a családi pótlék folyósítása iránti igényét.
Az elsőfokú hatóság a kérelmet határozatával elutasította.
A határozat indokolása szerint a kiskorú az Otthon tájékoztatása szerint ott nem jelent meg, az Otthonban egyetlen napot sem töltött, tartózkodási helye ismeretlen.
A felperes fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte.
Arra hivatkozott, hogy a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) végrehajtásáról rendelkező 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 3. § a) pontja tételesen felsorolja azokat a tényeket, adatokat, amelyeket az igényelbíráló szervnek 15 napon belül be kell jelentenie.
A gyermekotthonból történő engedély nélküli eltávozás tényét e felsorolás nem tartalmazza, így e körben bejelentési kötelezettsége nem volt.
Hivatkozott arra is, hogy a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 147/1999. (IX. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 147. § (3) bekezdése gyámhatósági fenntartásos betétben történő elhelyezési kötelezettséget ír elő; ez az összeg majd a nevelésbe vett gyermek nagykorúságát követően használható fel.
A megyei bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte, és elutasította azt.
Ítéletének indokolásában a Cst. 6. §-ára, 7. § (1) bekezdés b) pontjára, a Vhr. 11. § (1), (2) és (3) bekezdésére hivatkozva kifejtette, hogy a családi pótlékra való jogosultságot a felperes esetében csak akkor lehet megállapítani, ha a gyermek ténylegesen a gyermekotthonban nevelkedik.
A folyósításhoz nem elegendő, hogy a gyámhivatal a gyermek tartózkodási helyeként a gyermekotthont kijelölje.
A családi pótlék a gyermek nevelési költségeihez havi rendszerességgel folyósítandó állami támogatás. Nyilvánvaló, hogy a gyermek nevelése és iskoláztatása csak akkor valósul meg, ha ténylegesen a gyermekotthonban nevelkedik. A gyermekotthon tájékoztatása alapján megállapítható volt, hogy a kiskorú egyetlen napot sem töltött az intézményben, a határozat meghozatalakor tartózkodási helye ismeretlen volt.
Mindebből az következik, hogy neveléséhez, iskoláztatási költségeihez az állam nem tudott hozzájárulni, ezért a hivatásos gyám részére a családi pótlék nem volt megállapítható.
Rámutatott arra a megyei bíróság, kétségtelen, hogy a gyám a családi pótlékot köteles fenntartásos betétkönyvbe helyezni, és az csak külön kérelem alapján használható fel - egy része zsebpénzként -, és az sem vitás, hogy a teljes összeget a kiskorú nagykorúságának elérése után kézhez kapja.
Mindebből azonban nem vonható le az a következtetés, hogy a családi pótlék vagyon-felhalmozási célt szolgál.
Az állami hozzájárulás rendeltetése ugyanis a gyermek nevelésének, iskoláztatásának folyamatos, rendszeres segítése.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését és a megyei bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte.
Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Cst. 7. § (1) bekezdés b) pontját, 39. §-át, a Vhr. 3. § a) pontját és a Kormányrendelet 147. § (3) bekezdésében foglaltakat.
Előadta, tény, hogy kiskorú H. R. - aki ideiglenes hatállyal gyermekotthonban került elhelyezésre - a kijelölt otthonból engedély nélkül távozott, ott egy napot sem töltött. Ennek ellenére nagykorúságának betöltéséig átmeneti nevelt státusza, a gyermekotthonnál fennálló intézeti jogviszonya és a felperes gyámi tisztsége nem szűnt meg.
A felperes álláspontja szerint a "gyermekotthonban nevelt" kifejezés az intézeti jogviszony fennállására utal; ezt támasztja alá a Cst. 39. §-a is.
A Vhr. 3. § a) pontja taxatíve felsorolja, hogy a Cst. 39. §-ának alkalmazása során melyek azok a körülmények, amelyek a családi pótlékra való jogosultság megszűnését eredményezik. A gondozási hely (gyermekotthon) önkényes elhagyása a felsorolásban nem szerepel, így a felperesnek - mint a gyámnak - e tényt jelentenie sem kellett volna a folyósító szervnél.
Hivatkozott arra a felperes, hogy a családi pótlék hitelintézeti betétben történő elhelyezésére kötelezett, a betétben elhelyezett családi pótlék az intézeti elhelyezéssel kapcsolatos költségekre nem fordítható, felhasználásának módját a jogszabály szigorú feltételekhez köti. Ez esetben a családi pótlék az általánostól eltérő módon kerül felhasználásra, a gyermek általánostól eltérő életkörülményeire tekintettel. Erre vonatkozóan a jogszabály kifejezetten előírja a családi pótlék vagyon-felhalmozási céllal történő megtakarítását; ez nem áll ellentétben a családi pótlék rendeltetésével és céljával.
A felperes megítélése szerint kiskorú H. R. után a családi pótlék az intézeti jogviszony fennállása okán megillette a felperest; e körben nem bírt jogi relevanciával, hogy a kiskorú a gyermekotthonban nem tartózkodott.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a megyei bíróság megfelelő alapossággal rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást, és abból - az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával - helytálló jogi következtetést vont le, azzal a Legfelsőbb Bíróság is egyetértett.
A Cst. 7. § (1) bekezdés b) pontja alapján családi pótlékra jogosult a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok, a gyermekotthonban, a javító intézetben nevelt, vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel, amennyiben az aa)-ac) pontokban meghatározott feltételek valamelyike fennáll.
A törvényi rendelkezésből következően a felperes - mint vagyonkezeléssel felruházott gyám - kizárólag akkor válik jogosulttá a családi pótlékra, ha a kiskorú gyermekotthonban elhelyezett, a Cst. 7. § (1) bekezdés aa)-ac) pontokban meghatározott feltételek teljesülése esetén.
A perbeli esetben a családi pótlékra való jogosultság alapvető feltétele - a kiskorú gyermekotthoni tartózkodása - hiányzott, így nem vált jogosulttá a családi pótlékra.
Erre való tekintettel jogszerűen döntött az alperes akkor, amikor a felperes erre irányuló igényét elutasította.
Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy téves azon felperesi érvelés, mely szerint a családi pótlékra való jogosultság szempontjából önmagában az intézeti jogviszony fennállása is relevanciával bír.
A gyámhivatal átmeneti nevelésbe vételt elrendelő - és a gyermek tartózkodási helyéül a gyermekotthont kijelölő - intézkedése önmagában a családi pótlékra való jogosultságot nem alapozza meg, az kizárólag akkor nyílik meg, amikor a kiskorú ténylegesen elhelyezést nyer a gyermekotthonban.
A Cst. 6. §-a alapján a gyermek nevelési, iskoláztatási költségeihez az állam havi rendszerességgel járó családi pótlékot nyújt. Nyilvánvaló, hogy a gyermek nevelése és iskoláztatása csak akkor valósulhat meg, ha ténylegesen a számára kijelölt helyen, a gyermekotthonban nevelkedik.
A perbeli esetben - a gyermekotthon tájékoztatása alapján - egyértelműen megállapítható volt, hogy kiskorú H. R. egyetlen napot sem töltött a Megyei Önkormányzat Gyermekotthonában, így a felperes családi pótlék iránti kérelme nem volt teljesíthető.
Kiemeli a Legfelsőbb Bíróság, hogy egyetértett a megyei bíróság, továbbá az alperes azon álláspontjával, hogy a családi pótlék folyósításának nem a tőkegyűjtés a célja, hanem az, hogy az a gyermek folyamatos gondozásához, neveléséhez nyújtson állami támogatást.
A Vhr. 11. § (5), (6) bekezdése egyébként lehetőséget is biztosít a családi pótlék egy részének folyamatos felhasználására.
A Kormányrendelet 147. § (3) bekezdése az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek vagyonkezeléséről rendelkezik. Az ezen előírásból folyó felperesi kötelezettség akkor nyílik meg, amikor a családi pótlékot az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján a Cst.-ben meghatározott, fent hivatkozott feltételek teljesülése esetén az arra jogosult szerv megállapítja, és folyósítását megkezdi.
Tekintettel arra, hogy a jogosultság feltételeinek fennállta hiányában a családi pótlék megállapítására nem kerülhetett sor, a felperes e körben vagyonkezelői jogosultságát sem gyakorolhatja.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Kfv.IV.37.459/2008.)