adozona.hu
AVI 2009.8.87
AVI 2009.8.87
Az adózónak az adóhatósághoz be kell jelentenie a telephelyét [2003. évi XCII. tv. 23. § (1) és (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2000. május 8-án kezdte meg tevékenységét, B., S. u. 3. számú alatt kereskedelmi, D. úton pedig vendéglátó ipari egységet üzemeltetett. Ezeket a telephelyeket a cégbírósághoz, illetve az adóhatósághoz nem jelentette be.
Az adóhatóság a felperesnél 2005. szeptember 5-én bejelentési kötelezettség teljesítését ellenőrizte. Az ennek eredményeként hozott elsőfokú határozatban kötelezte a felperest 60 000 Ft mulasztási bírság megfizetésére, egyidejűleg felhívta, hogy változás-bejelenté...
AVI 2009.8.87 Az adózónak az adóhatósághoz be kell jelentenie a telephelyét [2003. évi XCII. tv. 23. § (1) és (2) bek.]
A felperes 2000. május 8-án kezdte meg tevékenységét, B., S. u. 3. számú alatt kereskedelmi, D. úton pedig vendéglátó ipari egységet üzemeltetett. Ezeket a telephelyeket a cégbírósághoz, illetve az adóhatósághoz nem jelentette be.Az adóhatóság a felperesnél 2005. szeptember 5-én bejelentési kötelezettség teljesítését ellenőrizte. Az ennek eredményeként hozott elsőfokú határozatban kötelezte a felperest 60 000 Ft mulasztási bírság megfizetésére, egyidejűleg felhívta, hogy változás-bejelentési kötelezettségének tegyen eleget.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot - indokolásának kiegészítésével - helybenhagyta. Döntését a 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 16. § (3) bekezdés b) pontjában, 17. § (2) bekezdésében, 172. § (1) bekezdés c) pontjában, 178. § 27. pontjában, az 1997. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ctv.) 12. § (2) bekezdésében, 25. §, 29. §-aiban foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes a bejelentésre, illetve változás bejelentésre vonatkozó adókötelezettségét nem teljesítette, mivel telephelyeit nem jelentette be.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. Azzal érvelt, hogy a határozatok nem felelnek meg az Art. 16. § (3) bekezdés b) pontjában, 172. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak, téves jogalkalmazáson alapulnak. A jogerős ítélet nem felel meg a Pp. 221. § (1) bekezdésében, 252. § (2) bekezdésében foglaltaknak, mivel nem tartalmaz tényállást és az elsőfokú bíróság nem tett eleget indokolási kötelezettségének sem.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A felperes a közigazgatási és peres eljárásban nem vitatta, hogy az adóhatósághoz nem jelentette be B., S. u. 3. alatt és D. úton működtetett üzleteit telephelyként, és azt sem, hogy az ezekre vonatkozó adatokat a cégnyilvántartás sem tartalmazza.
A felek közötti jogvita adójogi jogviszonyból ered, ennél fogva elbírálására is az adójogi jogszabályi rendelkezések az irányadóak. Az Art. 178. § 27. pontja értelmében telephely az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti tevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található. A 16. § (3) bekezdés b) pontja értelmében az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó címét, székhelyét, telephelyét vagy telephelyeit. Az Art. 17. § (2) bekezdése értelmében a cégbíróság, illetve a jegyző az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal azokat a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatokat, amelyek a cégbejegyzés, vállalkozói igazolvány kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak.
Az Art. 23. § (1) és (2) bekezdése értelmében az adózónak az adókötelezettséget érintő változásokat is be kell jelentenie az adóhatóságnak. Adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok változása. A Ctv. 12. § (2) bekezdése tartalmazza azokat a bejelentendő adatokat, amelyeket fennállásuk esetén be kell jegyezni, ilyen a cég telephelye is. A Ctv. 25. §-a meghatározza az állami adóhatósághoz továbbítandó, adózó által bejelentett adatokat. A cég bejegyzett adataiban bekövetkezett változás bejegyzése iránti kérelmet pedig a változástól számított 30 napon belül a cégbíróságnál elő kell terjeszteni [Ctv. 29. § (1) bekezdése].
Az ismertetett jogszabályi rendelkezésekből következően az adózónak állami adóhatósághoz be kell jelentenie a telephelyeit, ezt a kötelezettségét a cégbírósághoz történő bejelentéssel teljesítheti.
Az Art. 172. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint az adózó 200 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha bejelentési, változás bejelentési kötelezettségét nem teljesíti. Ugyanezen törvényhely (3) bekezdése értelmében a kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az adóhatóság az adózót határidő kitűzésével teljesítésre hívja fel.
Tekintettel arra, hogy a felperes az adójogszabályok szerinti bejelentési, változás bejelentési kötelezettségének adójogi szempontból két telephelynek is minősülő egységével kapcsolatban sem tett eleget, a mulasztási bírság kiszabásának jogalapja fennállt.
A felperes iratellenesen, tehát alaptalanul hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet nem tartalmaz tényállást, illetve nem felel meg a Pp. 221. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A jogerős ítélet teljes körűen rögzíti az ügy eldöntése szempontjából releváns tényeket, és az alkalmazandó jogszabályokat. Utalt arra is, hogy a felperes kereseti érvelését mely okoknál fogva nem fogadja el. Ez utóbbi körben kiemeli a Legfelsőbb Bíróság is, hogy a Ctv. rendelkezései kizárólag abban a körben alkalmazhatóak, amennyiben ezt a jogvita eldöntésére irányadó adójogi jogszabályi rendelkezések lehetővé teszik. A közigazgatási perekben a bíróságok kizárólag a határozatok jogszerűsége, avagy jogszerűtlensége tárgyában dönthetnek [Pp. 339. §, Art. 143. § (1) bekezdése]. Ennél fogva a felperesnek "kivitelezhetetlen" és "jelentős költséggel" járó eljárásra hivatkozása a kérelmeit - jogszabálysértés hiányában - nem alapozza meg. A felperes által megjelölt Ctv. 62. § (1) bekezdése szerinti rendelkezés az adójogi jogvita eldöntésére nézve irányadó rendelkezést nem rögzít.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet teljes körűen megfelel a jogvita eldöntésére irányadó anyagi és eljárási jogszabályi rendelkezéseknek. A felülvizsgálati kérelemmel támadott körben nem sért jogszabályt, ezért a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.397/2006.)