adozona.hu
AVI 2009.12.133
AVI 2009.12.133
A fellebbezési eljárási illeték tárgyának értéke abban az esetben állapítható meg pénzösszeg szerint, ha az adózót meghatározott összegű fizetési kötelezettség terheli [1990. évi XCIII. tv. 29. § (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesi társaság ellen korábban folyt adóigazgatási eljárás során meghozott elsőfokú határozat ellen a felperes 2007. október 17-én fellebbezést jelentett be. Az adóhatóság megállapítása szerint ekkor a felperes nem rótta le megfelelően a teljes fellebbezési eljárási illetéket, ezért utóbb külön meghozott határozatával a felperest 48 000 Ft illeték megfizetésére kötelezte.
A fellebbezés folytán eljáró alperes 2006. január 12-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az...
AVI 2009.12.133 A fellebbezési eljárási illeték tárgyának értéke abban az esetben állapítható meg pénzösszeg szerint, ha az adózót meghatározott összegű fizetési kötelezettség terheli [1990. évi XCIII. tv. 29. § (2) bek.]
A felperesi társaság ellen korábban folyt adóigazgatási eljárás során meghozott elsőfokú határozat ellen a felperes 2007. október 17-én fellebbezést jelentett be. Az adóhatóság megállapítása szerint ekkor a felperes nem rótta le megfelelően a teljes fellebbezési eljárási illetéket, ezért utóbb külön meghozott határozatával a felperest 48 000 Ft illeték megfizetésére kötelezte.A fellebbezés folytán eljáró alperes 2006. január 12-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az adóhatóság megállapította, hogy a felperes a megelőző eljárásban hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezéskor azért nem rótta le teljes egészében az eljárási illetéket, mivel nem megfelelően állapította meg az általa támadott adóhatósági határozat szerinti értéket. A felperes ugyanis a három általa támadott adóhatósági határozati megállapítások közül a harmadikkal kapcsolatos, mégpedig a társasági adóalapra vonatkozó megállapítást nem számította hozzá a fellebbezéssel támadott értékhez. Ennek következtében 48 000 Ft illetékkel kevesebbet rótt le.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
A Fővárosi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29. § (2) bekezdése szerint eldöntendő kérdésnek minősítette, hogy az illeték alapjaként figyelembe veendő-e az adóhatósági határozatban tett adóalap-változást rögzítő - vitatott - megállapítás, vagy az eljárás tárgyának értéke kizárólag a fizetési kötelezettséggel járó vitatott adóhatósági megállapítás.
Az elsőfokú bíróság szerint az adóigazgatási eljárás tárgya pénzben akkor is megállapítható, ha a megállapítás konkrét fizetési kötelezettséggel nem jár. A felperes vitatta a társasági adóalap változás összegével kapcsolatos adóhatósági megállapítás jogszerűségét, ennek összege a fellebbezés benyújtásakor meghatározható volt, ezért helyesen járt el a hatóság, amikor ezt az összeget is az illetékalap részévé tette.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének megfelelő döntés meghozatalát.
A felperes ismételten hangsúlyozta, hogy azért, mert a közigazgatási határozatban rögzítésre került egy mennyiséget jelentő számadat, - adott esetben forint mértékegységgel - nem következik az, hogy ez az értékadat egyben az eljárás tárgyát képezné.
A felperes álláspontja alátámasztására különböző példákat hozott kérelmében. A felperes a felülvizsgálati eljárás során perköltséget nem igényelt.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság ítéletét és az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte.
Az Itv. 28. §-ának (1) bekezdése szerint az államigazgatási eljárási cselekményért e törvényben megállapított illetéket kell fizetni. Az Itv. 31. §-ának (1) bekezdése értelmében az államigazgatási eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri. A felperes az elsőfokú határozat ellen fellebbezést nyújtott be, ezért az idézett jogszabályhelyek alapján a másodfokú eljárás megindításakor fellebbezésén az illetéket le kellett rónia. Az adóhatóság megállapítása szerint a felperes nem rótta le teljes egészében a szükséges fellebbezési eljárási illetéket, ezért ennek megfizetésére az utóbb hozott önálló határozattal kötelezték.
Az Itv. 29. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke - ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik, és a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható, a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 Ft-ja után 400 Ft, de legalább 5 000 Ft, legfeljebb 500 000 Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 Ft.
A felperest az adóigazgatási eljárás során hozott elsőfokú határozattal összesen 13 875 000 Ft adókülönbözet megfizetésére kötelezték, amelyből 5 617 000 Ft minősült adóhiánynak, ezen túl bírság, késedelmi pótlék, és mulasztási bírság fizetésére is kötelezték.
A felperes az elsőfokú határozat három vitatott pontja ellen nyújtott be fellebbezést. A határozat 7., és 12/1., valamint 2. pontjában található megállapításokkal szemben.
A három vitatott pont közül nem volt vitás, hogy két olyan fizetési kötelezettség ellen nyújtott be a felperes fellebbezést, melyben vitatta az adófizetési kötelezettségét összegszerűen. A harmadik téma a határozat 2. pontjában került megfogalmazásra, eszerint az adóhatósági megállapítás az volt, hogy a felperes a társaság adózás előtti eredményét 2003. évben helytelenül állapította meg, ezért azt 44 391 000 Ft-ról 75 570 000 Ft-ra módosították. Az adóhatóságnak és az elsőfokú bíróságnak az volt az álláspontja, hogy a felperes által vitatott 2. határozati pont magába foglalta így a 2003. évre számított társasági adóalap változásának összegét is. Ez az összeg számszerűleg az adóhatóság által megjelölt, az illetékalap a felperes által számított 11 2182 000 Ft-tal szemben 37 320 000 Ft volt. Az illeték összege pedig a felső korlát Itv. 29. § (2) bekezdése szerint 500 000 Ft lett volna.
A Legfelsőbb Bíróság nem értett egyet az adóhatóság és az elsőfokú bíróság ezen álláspontjával.
Az Itv. 30. § (1) bekezdése alapján az értékhez igazodó államigazgatási eljárási illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindítása időpontjában fennálló értéke.
A felperes adóigazgatási eljárás során hozott határozatot támadott fellebbezési kérelemmel. Az adóhatósági határozat jól elkülöníthető részekkel foglalkozott. A három téma közül egy volt vitatott, a társasági adóban történő adóhatósági megállapítás.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az Itv. 29. § (2) bekezdésének helyes értelmezése szerint a fellebbezési eljárási illeték tárgyának értéke abban az esetben állapítható meg pénzösszeg szerint, amennyiben az adózót meghatározott összegű fizetési kötelezettség terheli. A perbeli esetben a felperes által megállapított társasági adóalap összegének módosítása történt meg, amely nem jelenti azt, hogy ebben az időpontban egyértelműen megállapítható lett volna a felperes társaság adófizetési kötelezettségének mértéke. Ez a perbeli határozati megállapítás egy olyan adat, amelyet a végleges társasági adófizetési kötelezettség kiszámításánál figyelembe kell venni, de ugyanakkor a fizetési kötelezettség mértéke akár negatív, akár pozitív irányban még változhat. Ebből következően a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a társasági adófizetési kötelezettség mértéke meg nem határozható, azaz az e témában benyújtott fellebbezési eljárás illetéke az Itv. 29. § (2) bekezdése alapján 5000 Ft.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy értelmezését megerősíti a 7005/2006. (AEÉ.5) APEH Irányelv is, amely az értékhez igazodó fellebbezési illeték példájaként az adófizetési kötelezettséget megállapító határozat elleni fellebbezést sorolja, az egyéb példák pedig a tételes mértékű illetékfizetési kötelezettség alá esnek. Ezzel kapcsolatosan megjegyzi továbbá a Legfelsőbb Bíróság, hogy az eljáró hatóság az államigazgatás, illetve adóigazgatási eljárásban fellebbezési kérelemtől függetlenül felülbírálhatja a teljes elsőfokú határozatot. A fellebbezési eljárási illeték számításánál azonban a fellebbezési kérelemhez kötötten köteles megállapítani a fellebbezés tárgyának értékét és ehhez kapcsolódóan az illeték összegét.
Mindezekre figyelemmel Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet és a keresettel támadott alperesi határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.012/2007.)