adozona.hu
AVI 2009.6.70
AVI 2009.6.70
Az adómentesség csak akkor vehető igénybe, ha a fuvarozási engedély érvényes [3/1990. (I. 16.) Mt. r. 12. § (3) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú vámhatóság járőre 2005. június 4-én ellenőrizték a felperes által üzemeltetett bolgár állampolgárságú gépkocsivezető által vezetett járműszerelvényt, amely Bulgáriából Németországba szállított fém gépalkatrészeket tranzit árufuvarozás keretében. A járműszerelvény KFF-13-Z-EU3. fuvarozási engedéllyel közlekedett, amelyben feltüntetésre került az a korlátozás, hogy az engedély csak a Green Lorry bizonyítvány felmutatásával (CEMT/CM/2001.)9/FINAL érvényes.
Az ellenőrzés megállapítot...
AVI 2009.6.70 Az adómentesség csak akkor vehető igénybe, ha a fuvarozási engedély érvényes [3/1990. (I. 16.) Mt. r. 12. § (3) bek.]
Az elsőfokú vámhatóság járőre 2005. június 4-én ellenőrizték a felperes által üzemeltetett bolgár állampolgárságú gépkocsivezető által vezetett járműszerelvényt, amely Bulgáriából Németországba szállított fém gépalkatrészeket tranzit árufuvarozás keretében. A járműszerelvény KFF-13-Z-EU3. fuvarozási engedéllyel közlekedett, amelyben feltüntetésre került az a korlátozás, hogy az engedély csak a Green Lorry bizonyítvány felmutatásával (CEMT/CM/2001.)9/FINAL érvényes.Az ellenőrzés megállapította, hogy a gépjárművezető a pótkocsira vonatkozóan egy sorszám nélküli, műszaki előírásoknak való megfelelésről szóló igazolást tudott bemutatni, ezért az engedély érvényességének feltétele nem teljesült.
Ennek alapján az elsőfokú hatóság határozatával a felperest 400 000 Ft közigazgatási bírság fizetésére kötelezte, majd ugyanezen jogsértés miatt 60 000 Ft adóhiányt és 300 000 Ft adóbírságot is kiszabott a felperes terhére.
A fellebbezés folytán eljáró alperes, mint másodfokú hatóság határozatával az elsőfokú határozatokat helybenhagyta.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
Az alperes a kereset elutasítását kérte és fenntartotta a határozatában foglaltakat.
Az elsőfokú bíróság a két határozat ellen benyújtott keresetet egyesítette.
A megyei bíróság 4. számú jogerős ítéletével az alperes mindkét keresettel támadott határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a CEMT Útmutató szerint vizsgálandó, hogy a hiányosságok a fuvarozási engedélyt érvénytelenné teszik-e. A CEMT Útmutató 7. számú mellékletet szankció nélkül tartalmazzák a Green Lorry érvényességi feltételeit.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a 3/1990. (I. 16.) Mt. rendelet (továbbiakban: Mt. r.) 12. Cikkében foglaltakat nem vizsgálták, így nem volt adat arra vonatkozóan, hogy a felperesi társaság részére biztosított engedély adómentes, vagy adókötelesnek tekinthető-e az országok közötti egyezmény alapján. Erre vonatkozóan a gépjárműadóról szóló törvény 13. § (6) bekezdése tartalmaz rendelkezést, mely szerint a pénzügyminiszteri nyilatkozat beszerzése szükséges.
Az elsőfokú bíróság e körülmények vizsgálatára hatályon kívül helyezte az alperesi határozatot, és kötelezte az alperest új eljárás lefolytatására, amelynek során meg kell keresni a pénzügyminisztert a viszonosság kérdésében való nyilatkozattétel érdekében.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását.
Az alperes álláspontja szerint az Mt. r. nem teszi kizárólagossá azt, hogy csak a Megállapodás 14. Cikk (2) bekezdésben meghatározott szankciókat lehet alkalmazni. Ehhez képest ugyanis speciális rendelkezéseket tartalmaz az 56/2005. (VII. 7.) GKM rendelettel kihirdetett CEMT Egyezmény.
A fuvarozási engedély érvénytelensége miatt nincs szükség a pénzügyminiszter külön állásfoglalására, a jogsértés miatt helye van adó és adóbírság kiszabásának.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 4. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az Mt. r. 6. Cikkében meghatározott közlekedési engedéllyel fuvarozott a felperesi társaság, a fuvarozási engedélyen korlátozásként került meghatározásra, hogy az engedély Green Lorry igénybevételével érvényes.
Nem volt vitás az sem, hogy a gépjárművezető által bemutatott a "biztonságos tehergépkocsikra" (zöldebb EURO3) vonatkozó műszaki előírásoknak megfelelő pótkocsiról kiállított igazoláson a sorszám nem szerepelt, ezért a CEMT Egyezmény 7. számú mellékletében írtak szerint az engedély érvénytelennek minősült.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes fuvarozási engedélye nem tekinthető érvényesnek.
Az elsőfokú bíróság által is idézett Mt. r. 14. Cikk (2) bekezdésében rendelkezik a jogszabálysértően eljáró fuvarozókra kiszabható szankciókról.
Eszerint azokkal a fuvarozókkal és járművezetőkkel szemben, akik a másik szerződő fél országa területén a közúti fuvarozással, illetve a közúti közlekedéssel kapcsolatban hatályban lévő jogszabályok és szabályzatok rendelkezéseit megsértik, ezen országok illetékes hatóságai a következő intézkedéseket foganatosíthatják:
a) figyelmeztetés;
b) azon szerződő fél országának területén, ahol a szabályokat megsértették, a fuvarozás végzésére szóló jogosultság ideiglenes, részleges, vagy teljes megvonása.
A (3) bekezdés szerint az az illetékes hatóság, amelyhez a (2) bekezdés szerinti intézkedés foganatosítása végett kéréssel fordulnak, köteles megfelelően eljárni és a megtett intézkedésekről a másik szerződő fél, illetékes hatóságát értesíteni.
E rendelkezésekből egyértelműen megállapítható, hogy a meghatározott szankció a figyelmeztetést, illetőleg a fuvarozás végzésére szóló jogosult ideiglenes, részleges, vagy teljes megvonását csak a fuvarozó vállalat székhelye, az engedélyt kibocsátó közlekedési hatóság foganatosíthatta, perbeli esetben ez a bolgár hatóság. Ez a rendelkezés nem jelenti azt, hogy az az ország, amelynek területén a hatályos jogszabályt megsértették, ezt a jogszabályi rendelkezést nem alkalmazhatná. Így a jelen esetben a másik szerződő fél Magyarország, amely az ellenőrzés idején a területén hatályos 1988. évi I. törvény 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a közlekedési jogszabály megsértői terhére bírságot szabhat ki. A bírság összege 400 000 Ft-tól 800 000 Ft-ig terjedhet. Jelen esetben a hatóság a felperessel szemben a bírság minimumát alkalmazta.
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gja. tv.) 1. §-a értelmében a Magyar Köztársaság területén közlekedő külföldön nyilvántartott tehergépjármű után gépjárműadót kell fizetni. Az adókötelezettség a Magyar Köztársaság területére való belépés napján kezdődik, és akkor szűnik meg, amikor az ország területét a gépjármű elhagyja (Gja. tv. 11.,12. §) A Gja. tv. 13. §-a tartalmazza az adómentességre vonatkozó rendelkezéseket. A (6) bekezdés értelmében részben vagy egészben mentes az adó alól az a gépjármű, amelynek adómentességét vagy kedvezményét - ide értve az adó mértékét is - nemzetközi egyezmény, vagy viszonosság biztosítja. Viszonosság tekintetében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó.
A 12 tonna össztömeget meghaladó tranzit célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda-vissza útra 60 000 Ft - 60 000 Ft adót kell fizetni. Az adófizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a fuvarozási engedély érvénytelen, illetve azt az adózó jogszerűtlenül használta fel, vagy fuvarozási engedély nélkül közlekedett [Gja. tv. 15. § (1) bekezdés].
Az Mt. r. 12. Cikk (3) bekezdése értelmében a felek illetékes szervei kölcsönösen határozzák meg, milyen mértékű adómentességet adnak egymásnak. Ez az adómentesség azonban csak abban az esetben vehető igénybe, amennyiben a fuvarozási engedély érvényes.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtására kiadott 89/1988. (XII. 20.) Mt. rendelet 19. § (3) bekezdése értelmében az Európai Unión kívüli állam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott tehergépkocsi a Magyar Köztársaság területén a kétoldalú nemzetközi szerződésekben meghatározott engedéllyel, vagy a jármű bejegyzése szerinti állam illetékes hatóság által kiadott CEMT engedéllyel közlekedhet. Az érvénytelen engedéllyel történő fuvarozás e rendelkezés megsértését jelenti és ennek következtében ez bírságköteles magatartás az 1988. évi I. törvény 20. § (1) és (2) bekezdés a) pontja értelmében. Ilyen gépjármű tekintetében viszonosság sem állapítható meg, ezeket adófizetési kötelezettség terheli, amelynek a felperes nem tett eleget. Ebből következően az adó és adóbírság kiszabása a jogszabályi rendelkezések szerint történt. A pénzügyminiszter állásfoglalása szükségtelen.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmének jogszabályi alapját nem az 56/2005. (VII. 7.) GKM rendeletre alapította, hanem az Mt. r. helytelen bírósági értelmezésére. Az 56/2005. (VII. 7.) GKM rendelet kizárólag a tekintetben szerepelt a felülvizsgálati kérelemben, mint amely rendelettel Magyarországon a CEMT Egyezmény kihirdetésre került. A CEMT Egyezmény érvényességével kapcsolatban azonban az elsőfokú bíróság ítéletének 7. oldalán kifejtett (a Legfelsőbb Bíróság álláspontjával egyező) véleménye a felülvizsgálati kérelemmel nem érintett.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése szerint hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.408/2006.)