adozona.hu
AVI 2009.4.48
AVI 2009.4.48
A bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a vámhatóság irata határozatnak minősül-e [2004. évi CXL. tv. 72. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2003. szeptember 19-én a vámhivatalnál jövedéki adó visszaigénylési kérelmet nyújtott be 182 409 000 Ft összegre.
A felperes kérelmét az első- és másodfokú hatóság elutasította azzal az indokolással, hogy a csővezetékbe juttatott tüzelőolaj és hozzáadott adalékanyag nem kizárólagosan villamos-energia termelésére lett felhasználva, hanem más funkciót, így csővezeték tisztítást is betöltött, ezen túl a felperes által benyújtott bizonylatok is hiányosak. A felperes ezen határozat ell...
AVI 2009.4.48 A bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a vámhatóság irata határozatnak minősül-e [2004. évi CXL. tv. 72. § (1) bek.]
A felperes 2003. szeptember 19-én a vámhivatalnál jövedéki adó visszaigénylési kérelmet nyújtott be 182 409 000 Ft összegre.A felperes kérelmét az első- és másodfokú hatóság elutasította azzal az indokolással, hogy a csővezetékbe juttatott tüzelőolaj és hozzáadott adalékanyag nem kizárólagosan villamos-energia termelésére lett felhasználva, hanem más funkciót, így csővezeték tisztítást is betöltött, ezen túl a felperes által benyújtott bizonylatok is hiányosak. A felperes ezen határozat ellen benyújtott keresete alapján a megyei bíróság 16. számú ítéletével a támadott határozatokat hatályon kívül helyezte és a vámhatóságot új eljárásra kötelezte.
Az új eljárás során a vámhatóságok átszervezése folytán az elsőfokú hatóság az E. Regionális Központ lett, amely határozatával új indokok alapján elutasította a felperes kérelmét. A másodfokon eljáró Vám- és Pénzügyőrség Regionális Parancsnoksága ismételten megsemmisítette az elsőfokú határozatot, és az elsőfokú vámhatóságot új eljárásra utasította.
Ezen új eljárás során (harmadik közigazgatási eljárás) az elsőfokú szerv Regionális Jövedéki Központ Hatóság 2005. január 6-án a felperes számára küldött felhívásában azt fogalmazta meg: "értesítem T. Címet, hogy …..visszaigénylés jogszerűségét megállapítottam a Jöt. 37. § (1) bekezdés c) pontja," és felhívja a felperest, hogy hiánypótlás keretében elutasítás terhe mellett a meghatározott okmányokat csatolja.
A felperes e felhívásnak 2005. január 17-én eleget tett, a meghatározott okmányokat becsatolta. Ezt követően az elsőfokú hatóság határozatával a felperes visszaigénylési kérelmét ismételten elutasította és 160 000 000 Ft bírság megfizetésére kötelezte.
A fellebbezés folytán eljáró alperes, mint másodfokú hatóság, 2005. május 2-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot annyiban változtatta meg, hogy a bírság összegét 120 millió Ft-ra leszállította, egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A jövedéki hatóság a felperes kérelmét a visszaigénylés jogszabályi feltételeinek hiánya miatt utasította el.
Az alperes kivételes méltányosságból a kiszabott jövedéki bírságot mérsékelte.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Elsődlegesen az okból, hogy a jövedéki hatóság a közbeeső 2005. január 6-án kelt felhívása határozatnak minősül. E határozatban a hatóság elismerte a felperes visszaigénylési jogosultságának alaposságát. Másodlagosan kérte a határozatok hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését.
A megyei bíróság 28. számú ítéletével a felperes másodlagos kereseti kérelmét alaposnak találta és az alperes javított határozatát az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az eljárt közigazgatási szerveket új eljárás lefolytatására kötelezte.
Az elsőfokú bíróság előírta, az új közigazgatási eljárás során tisztázni kell, hogy az adómentes felhasználás alapján a felperes visszaigénylés iránti kérelme teljesíthető-e. A kérelem teljesítéséhez szükséges valamennyi forma és tartalmi feltétel fennáll-e. Ennek keretében előírta, hogy a felperes nyilvántartási és bizonylatolási rendszere és adatai alapján kell megállapítani a jövedéki termék beszerzésének időpontját. Ehhez képest kell megállapítani, hogy a felperes visszaigénylési kérelmét határidőben nyújtotta-e be. Pótolni kell továbbá a felhasználási arányszámra vonatkozó kimutatást is.
Az elsőfokú bíróság nem tartotta alaposnak a felperes azon kereseti kérelmét, amely arra vonatkozott, hogy az alperes 2005. január 6-án kiadott okirata valójában közigazgatási határozatnak minősül-e, amellyel a hatóság a felperes kérelmének jogalapját elismerte volna. Erre vonatkozóan az elsőfokú bíróságnak az volt az álláspontja, hogy ez a felhívás sem alaki, sem tartalmi okokból nem minősült közigazgatási határozatnak.
Az elsőfokú ítélet keresetnek helyt adó rendelkezésével szemben a felek jogorvoslati kérelmet nem terjesztettek elő, e vonatkozásban a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet nem bírálta felül.
Az elsőfokú ítélet keresetet elutasító rendelkezése ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte az ítélet ezen részének hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelő döntés meghozatalát.
A felperes megismételte a per során előadott azon álláspontját, miszerint a jövedéki hatóság ezen okirata valójában egy egyszerűsített államigazgatási határozatnak minősül, amelyben az egyoldalú kérelemnek a hatóság a jogalap tekintetében eleget tett, azaz elismerte, hogy a jövedéki törvény rendelkezései szerint a felperes jövedéki adó visszaigénylési kérelmének jogalapja fennállott.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet felülvizsgálni kért részének hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 28. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban kizárólag abban a jogkérdésben kellett döntenie, hogy az alperes 2005. január 6. napján kiadott irata határozatnak minősült-e, és így az abban foglalt azon megállapítás, miszerint "….visszaigénylés jogszerűségét megállapítottam Jöt. 37. § (1) bekezdés c) pontja ……." - elismerte-e a felperesi adó-visszaigénylési kérelem jogalapját.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, mely szerint ez az okirat sem alakilag, sem tartalmilag nem felelt meg sem az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 42. § (1) és 43. § (1) bekezdésében írtaknak, sem a közigazgatási eljárásról szóló 2004. évi CXL. § (Ket.) 72. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
Ez az okirat, mely címében és a szöveg tartalma szerint is egy hiánypótlási felhívás volt, amelynek utolsó mondatában egyértelműen közölte a hatóság, hogy a hiánypótlás teljesítésének elmaradása a kérelem elutasításához vezet.
A felperes által hivatkozott mondat, mely szerint "visszaigénylésének jogszerűségét az 1997. évi CIII. törvény (Jöt.) 37. § (1) bekezdés c) pontja alatti adómentes felhasználás jogcím alapján megállapítottan" - kétségtelenül kissé félreérthető, helytelen megfogalmazásban, de arra utalt, hogy a Jöt. idézett rendelkezéseiben írt feltételek fennállása a felperesi igény elismerését jelenti. Ez abból is következik, hogy e mondatot követte éppen az a felhívás, amely a törvényi feltételek teljesüléséhez szükséges iratok, illetőleg adatok becsatolására hívta fel a kérelmezőt.
Az elsőfokú bíróság helyesen utalt ítéletében arra, hogy ez az irat nem tartalmazza az államigazgatási eljárásról (közigazgatási eljárásról) hozott eljárási törvényben előírt azon kellékeket, amelyek a határozat-formához szükségesek.
A Legfelsőbb Bíróság nem értett egyet a felperesnek az úgynevezett egyszerűsített határozati formára való hivatkozásával. Az eljárási törvény ugyanis akkor teszi lehetővé a hatóságok számára az ún. egyszerűsített határozati formában való döntést, amennyiben az egyoldalú kérelemnek helyt adó döntés születik.
A perbeli esetben nem vitásan a felperes volt az egyedüli kérelmező, azonban a hatóság a kérelmének helyt adásához további pótlását írta elő, így ebben az okiratban fel sem merült az a felperesi hivatkozás, miszerint már a felperesi kérelem jogalapja elismerésre került volna.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - a felülvizsgálati kérelem keretei között - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.298/2006.)