adozona.hu
AVI 2009.4.47
AVI 2009.4.47
A CEMT engedélyre nézve hazai jogi szabályozás érvényben van, és azt is alkalmazni kell [1987. évi XI. tv. 16. § (1) és (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
2005. június 23-án a hegyeshalmi határátkelőhely Pannonsped előtti útszakaszán ellenőrzés alá vonták a felperes bolgár forgalmi rendszámú, 12 t össztömeget meghaladó tehergépjárművét. A jármű Bulgáriából Németországba szállított acélárut a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közlekedési Felügyelete (továbbiakban: GKM) által kiállított közlekedési engedéllyel. Az engedélyen feltüntetésre került, hogy "csak green lorry igénybevétele esetén érvényes a CEMT/CM (2001/9)Final határozata értelmébe...
AVI 2009.4.47 A CEMT engedélyre nézve hazai jogi szabályozás érvényben van, és azt is alkalmazni kell [1987. évi XI. tv. 16. § (1) és (2) bek.]
2005. június 23-án a hegyeshalmi határátkelőhely Pannonsped előtti útszakaszán ellenőrzés alá vonták a felperes bolgár forgalmi rendszámú, 12 t össztömeget meghaladó tehergépjárművét. A jármű Bulgáriából Németországba szállított acélárut a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közlekedési Felügyelete (továbbiakban: GKM) által kiállított közlekedési engedéllyel. Az engedélyen feltüntetésre került, hogy "csak green lorry igénybevétele esetén érvényes a CEMT/CM (2001/9)Final határozata értelmében". Az ellenőrzéskor bemutatott vontató "EORO3 biztonságos" tehergépkocsira vonatkozó biztonsági követelményeknek megfelelő igazolása és a pótkocsi "EURO3 biztonságos" pótkocsira illetve félpótkocsira vonatkozó forgalombiztonsági ellenőrzésről szóló igazolása 2005. május 11-én lejárt.Az elsőfokú hatóság határozatában kötelezte a felperest 60 000 Ft gépjármű-adóhiány, 300 000 Ft adóbírság megfizetésére.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését az 1991. évi LXXXII. törvény (továbbiakban: Gatv.) 15. § (1) és (3) bekezdéseiben, 17. § (1)-(4) bekezdéseiben, az 1988. évi I. törvény (továbbiakban: Ktv.) 20. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a) pontjában, (4)-(6) bekezdéseiben, a 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet (továbbiakban: MT r.) 19. § (3) bekezdésében, 24. § a) pontjában és az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciája (továbbiakban: CEMT) által 2001. május 29-30. napján Lisszabonban elfogadott Egyezményben (továbbiakban: CEMT Egyezmény) és annak mellékleteiben foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a külföldi, nem közösségi jármű nem rendelkezett érvényes közlekedési, fuvarozási engedéllyel, ezért a felperesnek adófizetési kötelezettsége keletkezett, aminek nem tett eleget. A CEMT engedéllyel közlekedő külföldi tehergépjármű csak akkor mentesül a gépjárműadó fizetésének kötelezettsége alól, ha az engedély felhasználása nem jogszerűtlen.
Az elsőfokú hatóság kötelezte a felperest 400 000 Ft közigazgatási bírság megfizetésére is. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését a Ktv. 20. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a) pontjában, az MT r. 19. § (3) bekezdésében, 24. § a) pontjában és a CEMT Egyezményben és annak mellékleteiben foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a jármű nem rendelkezett érvényes engedéllyel.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Azzal érvelt, hogy a CEMT Egyezményt jogszabályba foglaltan nem hirdették ki, ezért megsértése miatt jogkövetkezmény nem állapítható meg, vele szemben kizárólag a 3/1990 (I. 16.) MT rendelettel kihirdetett magyar-bolgár nemzetközi egyezmény (továbbiakban: nemzetközi egyezmény) 14. cikkében meghatározott szankciók alkalmazására kerülhetett volna sor.
A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította. Azt állapította meg, hogy az alperes mindkét határozatát a tényállás kellő feltárását követően érdemben jogszerűen hozta meg. A CEMT Egyezmény 1987. évi XI. törvény (továbbiakban: Jat.) 16. § (1) és (2) bekezdése szerinti szabályozásnak megfelelően került kihirdetésre. A felperes részére kiadott engedély egyértelműen utal a CEMT Egyezményre. A forgalombiztonságra vonatkozó igazolások lejártak és ez megszüntette az engedély érvényességét. A nemzetközi egyezmény 11. cikk-e, 14. cikk (2) bekezdése nem a közlekedéssel kapcsolatban kiadott engedély megsértését, hanem a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos szabálytalanságokat szankcionálja. Mivel a felperes részére GKM által kiadott engedély érvénytelen volt jogszerűen került sor az adóhiány, adóbírság és közlekedési bírság kiszabására.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. Azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel a Ktv. 20. §-ában, az MT r. 19. és 24. §-aiban, a nemzetközi egyezmény 5., 11. és 14. cikkeiben, a Gatv. 15-17. §-aiban, a Jat. 16. § (1) és (2) bekezdéseiben, a Pp. 339. §-ában foglaltaknak. Ezt azzal indokolta, hogy a nemzetközi egyezmény speciális szabályokat rögzít, így vele szemben kizárólag ezek a rendelkezések alkalmazhatóak.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 9. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A felperes által hivatkozott nemzetközi egyezmény 5., 10-11. és 14. cikkei a következőket tartalmazzák: A szerződő felek minden áruszállítást tehergépkocsival, járműszerelvénnyel csak a másik szerződő fél illetékes hatósága által kiadott, nemzetközi engedély alapján végezhetnek. A szerződő felek fuvarozói kötelesek annak az országnak a közlekedési szabályait és egyéb jogszabályait megtartani, amelynek területén a gépjármű (járműszerelvény) közlekedik. Azokban a kérdésekben, amelyekről e nemzetközi egyezmény vagy más nemzetközi egyezmény nem rendelkezik, a szerződő felek nemzeti jogszabályai az irányadóak. "Azokkal a fuvarozókkal és járművezetőkkel szemben, akik a másik Szerződő Fél országa területén a közúti fuvarozással, illetve a közúti közlekedéssel kapcsolatban hatályban lévő jogszabályok és szabályzatok rendelkezéseit megsértik, ezen ország illetékes hatóságai a következő intézkedéseket foganatosíthatják: a) figyelmeztetés., b) azon Szerződő Fél országának területén, ahol a szabályokat megsértették, a fuvarozás végzésére szóló jogosultság ideiglenes, vagy teljes megvonása. (3) Az az illetékes hatóság, amelyhez a (2) bekezdés szerinti intézkedés foganatosítása végett kéréssel fordulnak, köteles megfelelően eljárni és a megtett intézkedésekről a másik szerződő fél illetékes hatóságát értesíteni."
Az ismertetettekből következik, hogy a felperes által hivatkozott szankciókat (figyelmeztetés… stb.) csak a fuvarozó székhelye szerinti illetékes hatóság, azaz a bolgár hatóság foganatosíthatja, és az is, hogy e szabályozás lehetőséget ad az alperes és az elsőfokú bíróság határozatában megjelölt jogszabályok alkalmazására.
A Ktv. 48. § (2) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján az MT r. tartalmazza a közúti közlekedés szabályait. A 19. § (3) bekezdése értelmében az Európai Unión kívüli állam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott járműszerelvény a Magyar Köztársaság területén a kétoldalú nemzetközi szerződésekben meghatározott engedéllyel vagy a jármű bejegyzése szerinti állam illetékes hatósága által kiadott CEMT engedéllyel közlekedhet. A Ktv. 20. § (1)-(2) bekezdései értelmében a jogszabály által engedélyhez, meghatározott okmány meglétéhez kötött árufuvarozásra vonatkozó e törvényben, valamint külön jogszabályban meghatározott rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni. A bírsággal kapcsolatos eljárás lefolytatására jogosult az alperes.
A Gatv. 1. és 15. §-a értelmében a Magyar Köztársaság területén közlekedő külföldön nyilvántartott gépjármű után az oda illetve visszaútra gépjárműadót kell fizetni. Az adófizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a fuvarozási engedély érvénytelen, illetve azt az adózó jogszerűtlenül használta fel, vagy fuvarozási engedély nélkül közlekedett.
Az ismertetettekből következően a felperes érvelésével ellentétben a CEMT engedélyre vonatkozó belső jogi szabályozás létezik. A perrel érintett járművel való fuvarozáshoz nemcsak a Ktv. hanem a nemzetközi egyezmény szerint is érvényes engedély szükséges és a nemzetközi egyezmény előírja a hatályos belső jog alkalmazását is. A felperes engedélyként azonban csupán olyan okiratra hivatkozott, amely az "EURO3 biztonságos" igazolás lejárta folytán érvénytelennek minősül, és felhasználása a nemzetközi egyezményben foglaltakkal nem egyeztethető össze.
Az érvénytelen engedéllyel történő fuvarozás az MT r. 19. § (3) bekezdése szerinti jogszabályban meghatározott rendelkezés megsértését jelenti és bírságköteles magatartás a Ktv. 20. § (1)-(2) bekezdései értelmében. Az ilyen gépjárművet adókötelezettség is terheli, amelynek a felperes általa sem vitatottan nem tett eleget.
Megjegyzi egyben a Legfelsőbb Bíróság, hogy ha a felperes érveléséből következően a CEMT engedélyre vonatkozó szabályok nem lennének alkalmazhatóak, akkor a felperes engedély nélkül vett volna részt a forgalomban, amellyel ugyanúgy sértette volna az előzőekben részletezett szabályokat.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - mint a jogvita eldöntésére irányadó szabályoknak érdemben megfelelő határozatot - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.268/2006.)