adozona.hu
AVI 2009.3.38
AVI 2009.3.38
Jövedéki ügyben nem minősül lényeges eljárási szabálysértésnek, ha az ellenőrzési jegyzőkönyvet csupán egy hatósági tanú írta alá (2003. évi CXXVII. tv. 114. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az egyéni vállalkozó felperes által üzemeltetett vendéglátóipari egységben a 2005. július 8-án tartott jövedéki ellenőrzés során a raktárhelyiségben lefoglalásra került a 2,5 literes műanyag palackban 2,1 liter házi pálinka, 50 tf%-os zárjegy nélküli alkoholtermék. A felperes nyilatkozata szerint a házi pálinkát bérfőzető édesapja adta testvérének, aki azt neki ajándékozta.
Az első fokon eljárt közigazgatási szerv - jövedéki törvénysértés miatt - kötelezte a felperest 100 000 Ft jövedéki bír...
AVI 2009.3.38 Jövedéki ügyben nem minősül lényeges eljárási szabálysértésnek, ha az ellenőrzési jegyzőkönyvet csupán egy hatósági tanú írta alá (2003. évi CXXVII. tv. 114. §)
Az egyéni vállalkozó felperes által üzemeltetett vendéglátóipari egységben a 2005. július 8-án tartott jövedéki ellenőrzés során a raktárhelyiségben lefoglalásra került a 2,5 literes műanyag palackban 2,1 liter házi pálinka, 50 tf%-os zárjegy nélküli alkoholtermék. A felperes nyilatkozata szerint a házi pálinkát bérfőzető édesapja adta testvérének, aki azt neki ajándékozta.Az első fokon eljárt közigazgatási szerv - jövedéki törvénysértés miatt - kötelezte a felperest 100 000 Ft jövedéki bírság megfizetésére és elrendelte a lefoglalt zárjegy nélküli jövedéki termék elkobzását, megsemmisítését.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését a 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 114. § (1) bekezdés b) pontjában, (2) bekezdés b) pontjában, (3) bekezdésében és a 8/2004. (III. 10.) PM rendelet (továbbiakban: PM r.) 59. § (1) bekezdésében foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes olyan jövedéki terméket tartott birtokában, amelynek adózott voltát a jogszabályi előírásoknak megfelelően igazolni nem tudta.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését, vagy a jövedéki bírság méltányosságból történő csökkentését kérte.
A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Azt állapította meg, hogy a felperes az általa üzemeltetett vendéglátóipari egység raktár helyiségében birtokában tartotta a zárjegy nélküli házi pálinkát. A felperes édesapja nevére kiállított származási igazolvány nem alkalmas a bérfőzető rendelkezése alól kikerült és a felperes birtokában megtalált pálinka származásának igazolására. Az alperes határozata megalapozott és jogszerű döntést tartalmaz.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát, vagy az elsőfokú bíróság utasítását új eljárásra, új határozat hozatalára. Azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg a Ptk. 187. §-ában, a Jöt. 1. § (4) bekezdésében, 7. § 23. pontjában, 111. §-ában, 114. §-ában és a Pp. 221. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 7. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Jöt. 114. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a természetes személy jövedéki bírság fizetésére köteles, amennyiben olyan jövedéki terméket birtokol, amelyet nem adóraktárban állítottak elő, vagy amelyet - import jövedéki termék esetén - nem vámkezeltek. A Jöt. 114. § (2) bekezdés b) pontja szerint az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni azt a jövedéki terméket, amelynek adózott voltát vagy adófelfüggesztés mellett történő szállítását birtokosa, értékesítője, felhasználója számlával, egyszerűsített számlával, termékkísérő okmánnyal, borkísérő okmánnyal, egyszerűsített kísérő okmánnyal, vámokmánnyal, illetve más hitelt érdemlő módon nem tudja bizonyítani.
Az iratokból megállapíthatóan a házi pálinkát az egyéni vállalkozó felperes egyik raktározásra használt helyiségében tárolta. Nyilatkozata szerint is a jövedéki termék a tulajdonában volt, ő rendelkezett felette. A jövedéki termék a feltalálás helyére és körülményeire figyelemmel nem tekinthető elhagyottnak, gazdátlannak (Ptk. 112. §, 127. §). A Ptk. 187. § (1) bekezdése értelmében birtokos az, aki a birtokot megszerzi, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül. A birtoklás mindig a dolog feletti tényleges hatalmat jelent, ami a perbeli esetben megvalósult. A lefoglalt termék felett - az irányadó tényállásból következően - a tényleges hatalmat kizárólag a felperes gyakorolta. A birtoklás tényéből következően a felperest terhelte a jövedéki termék adózott voltának igazolása a jogszabályban előírtaknak megfelelően, de ennek nem tudott eleget tenni. Az alperes és az elsőfokú bíróság helytállóan utalt arra, hogy a PM r. 59. § (1) bekezdése értelmében a bérfőzető a kiadott bérfőzött pálinkát közvetlen fogyasztásra nem értékesítheti, nem ajándékozhatja el, azt kizárólag a Jöt. 72. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott alkoholtermék adóraktár részére értékesítheti. Ebből következően a felperes édesapja által főzetett pálinka származási igazolványa csak a bérfőzető birtokában lévő pálinka származásának igazolására fogadható el, és nem alkalmas a felperestől lefoglalt és általa birtokolt termék adózott voltának igazolására.
A Jöt. 4. § a) pontja értelmében a Jöt. rendelkezéseit a jövedéki terméket és annak előállítására alkalmas, e törvényben meghatározott termékek előállító, raktározó, tároló, szállító, forgalmazó, beszállító, külföldre értékesítő, illetve egyéb módon birtokló jogi személyre, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetre és természetes személyre kell alkalmazni.
A felperes tehát érvelésével ellentétben a Jöt. hatálya alá tartozó személynek tekintendő. A felperes által hivatkozott 7. § 22. és 23. pontjai a perbeli jogvita eldöntésére nézve irányadó rendelkezéseket tartalmuknál fogva nem rögzítenek.
Eljárási jogszabálysértés pedig csak akkor adhat alapot a keresettel támadott határozatok hatályon kívül helyezésére, ha az lényeges, az ügy érdemi eldöntésére is kihatással volt, és a bírósági eljárásban már nem orvosolható. Az a tény, hogy az ellenőrzési jegyzőkönyvet, a lefoglalásról szóló határozatot csupán egy hatósági tanú írta alá, nem minősül ilyen eljárási jogszabálysértésnek. A felperes ugyanis az ellenőrzési jegyzőkönyvet és a lefoglalásról szóló határozatot aláírta, észrevételeket terjesztett elő. Az anyagi jogi jogszabályok által megkívánt releváns tények feltárását, megállapítását, bizonyított voltát a perbeli esetben az nem befolyásolja, hogy nem két hatósági tanú került alkalmazásra.
A bíróságnak csak a jogvita eldöntése szempontjából releváns tények tisztázása érdekében kell bizonyítást foganatosítania, ezért az elsőfokú bíróság jogszerűen mellőzte a hatósági tanú meghallgatását. A felperes maga sem vitatta, hogy az adózatlan jövedéki termék a raktárhelyiségéből került lefoglalásra, amely felett a rendelkezési jog, a birtoklás őt illette, és érvelésével ellentétben azt ténylegesen ő gyakorolta.
A bizonyítás felvételének jogszerű mellőzésére tekintettel a Legfelsőbb Bíróság nem értékelte a jogerős ítéletbe foglalt érdemi döntésre is kiható lényeges, hatályon kívül helyezésre okot adó eljárási jogszabálysértésnek azt, hogy az elsőfokú bíróság nem indokolta a bizonyítás mellőzését.
A perbeli jogvita eldöntésére irányadó rendelkezések nem adnak lehetőséget méltányosság gyakorlására. Az adózatlan jövedéki termék birtoklása önmagában jogszerűvé teszi az alperes által alkalmazott szankciót. Nincs tehát jelentősége annak, hogy a felperes nem tanúsított egyéb olyan magatartást is, amelyet a Jöt. 114. § (2) bekezdés b) pontja ugyancsak jövedéki törvénysértés megállapítására alkalmas tényállási elemként rögzít (értékesítés, felhasználás).
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - mint a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezéseknek érdemben teljes körűen megfelelő határozatot - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.276/2006.)