adozona.hu
AVI 2009.3.31
AVI 2009.3.31
Az Áfa törvény az adóhatóságot hatalmazza fel az áfa-visszatérítés méltányosságból történő engedélyezésére [1992. évi LXXIV. tv. 71. § (9) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az M. Alapítvány (továbbiakban: alapítvány) közhasznú jogállású, kezelő és képviseleti szerve a háromtagú kuratórium, amelynek egyik tagja J. I. A kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik az alapítvány kezelése, az alapítvány vagyonával való rendelkezés, az éves költségvetés meghatározása, zárszámadás elfogadása. Az alapítvány alapítóként és fenntartóként létrehozta az M. Alapítvány Speciális Szakiskolát és Kollégiumot (továbbiakban: iskolát). Az iskola közoktatási feladatokat ellátó jogi ...
AVI 2009.3.31 Az Áfa törvény az adóhatóságot hatalmazza fel az áfa-visszatérítés méltányosságból történő engedélyezésére [1992. évi LXXIV. tv. 71. § (9) bek.]
Az M. Alapítvány (továbbiakban: alapítvány) közhasznú jogállású, kezelő és képviseleti szerve a háromtagú kuratórium, amelynek egyik tagja J. I. A kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik az alapítvány kezelése, az alapítvány vagyonával való rendelkezés, az éves költségvetés meghatározása, zárszámadás elfogadása. Az alapítvány alapítóként és fenntartóként létrehozta az M. Alapítvány Speciális Szakiskolát és Kollégiumot (továbbiakban: iskolát). Az iskola közoktatási feladatokat ellátó jogi személy, magánintézmény, amely saját vagyonnal nem rendelkezik, nem önálló gazdálkodó, az alaptevékenységhez tartozó feladatok finanszírozását - az ehhez rendelt költségvetés jóváhagyásával - a fenntartó biztosítja. Az iskola vagyona feletti rendelkezési jogosultság az alapítvány mindenkori kuratóriumát illeti meg. Az iskola élén igazgató áll, akit az alapítvány kuratóriuma nevez ki. Az alapítvány, mint munkáltató J. I.-vel kötött iskolaigazgatói munkakör elvégzésére munkaszerződéseket. A munkaszerződések tartalmazták, hogy a munkavállaló közvetlen munkahelyi felettese az alapítvány kuratóriumának elnöke. Az alapítvány a munkaszerződésnek és az alapító okiratoknak megfelelően rendszeresen folyósította a kuratóriumi tag, egyben iskolaigazgató J. I. részére a bért és költségtérítést. J. I. kuratóriumi tisztsége ellátásáért ellenszolgáltatásban nem részesült.A felperesi alapítvány 2003. július 29-én kérelmet nyújtott be az adóhatósághoz, amelyben az 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 71. § (9) bekezdésére alapítottan kérte az általa benyújtott 125 db beszerzési számlában szereplő általános forgalmi adó (továbbiakban: áfa) összesen 2 162 825 Ft kiutalását. Az elsőfokú adóhatóság az áfa visszatérítésre irányuló méltányossági kérelmet elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta, megállapítva, hogy az alapítvány nem felel meg az Áfa tv. 71. § (9) bekezdés c) pontjában írt feltételeknek.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését, az elsőfokú adóhatóság új eljárásra utasítását, áfa-visszatérítésre irányuló kérelme szerinti döntés meghozatalát kérte.
A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította, mivel az alapítványi iskola igazgatója az alapítvány igazgatását ellátó, abban közreműködő személynek minősül, akinek az alapítvány munkabér és költségtérítés formájában pénzbeli ellenszolgáltatást nyújtott. Ezért az alperes helytállóan állapította meg, hogy az alapítvány nem felel az Áfa tv. 71. § (9) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételeknek.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, az alperes kötelezését az általa igényelt áfa és járulékai visszatérítésére, vagy az elsőfokú bíróság utasítását új eljárásra, új határozat hozatalára. Azzal érvelt, hogy a jogerős ítéletben megállapított tényállás iratellenes, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen, logika szabályaival ellentétes mérlegelésén alapul, nem felel meg a Pp. 163. § (3) bekezdésében, 206. §-ában, 221. § (1) bekezdésében, az Áfa tv. 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, 71. § (9) bekezdés c) pontjában, a Ptk. 28. § (3) bekezdésében, a 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 1. § (7) bekezdésében, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Ko. tv.) 15. § (5) bekezdésében, 16. § (1) és (5) bekezdésében, 17. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdés d) pontjában, 20. §-ában, 37. § (1) bekezdésében, 38. § (1) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében, 54. § (1) bekezdésében, 55. § (1) bekezdés a) pontjában, 55. § (3) bekezdésében, 102. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 13. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A rendkívüli jogorvoslati eljárásban nem lehet hivatkozni az alapeljárás során fel nem merült, ennélfogva el nem bírált új tényre, illetve jogcímre, a Legfelsőbb Bíróság az iratok alapján dönt [Pp. 270. §, 275. § (1) bekezdése, EBH 2002/653., BH 2002/29., 283., 447.]. Ezért a keresetben megjelölt Áfa tv. 70. § (9) bekezdés c) pontja, az Art. 1. § (6) bekezdése, valamint a Ko. tv. 20. § (1) bekezdés c) pontja és 37. § (1) bekezdés szerinti törvényhelyeken kívül egyéb jogcímek nem képezhették a Legfelsőbb Bíróság előtti felülvizsgálat tárgyát.
A rendkívüli jogorvoslati eljárásban nincs helye a bizonyítékok felülmérlegelésének, a bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapuló tényállás a jogerős ítéletet felülvizsgáló Legfelsőbb Bíróságot köti (Pp. 270. § és 275. §, BH 1994/639., BH 2002/29.).
A jogerős ítélet tényállása tekintetében - a felperes érvelésével ellentétben - jogszabálysértés nem állapítható meg. Az iratok részét képezik ugyanis az alapító okiratok, a munkaszerződések és J. I. részére az alapítvány által kiadott munkáltatói igazolások. Ezekből az okiratokból formájukat és tartalmukat is megvizsgálva egyértelműen az állapítható meg, hogy J. I., mint az iskola igazgatója az alapítvánnyal állt munkaviszonyban és az alapítványtól részesült munkabérben és költségtérítésben. Az iskola saját vagyonnal nem rendelkezett, önállóan nem gazdálkodott. Az iskola vagyona feletti rendelkezési jogosultság az alapítvány kuratóriumát illette, amelynek egyik tagja az iskola igazgatója volt. Az iskola gazdálkodása az alapítványtól függött.
Az iskola alapító okirata értelmében közoktatási és szakképzési feladatot ellátó jogi személy, magánintézmény, amely működését a Ko. tv. szerint folytatja.
Az Áfa tv. 71. § (9) bekezdés az adóhatóságot arra hatalmazza fel, hogy a törvény rendelkezései alapján le nem vonható, az a) pontban felsorolt tevékenységek érdekében felmerült kiadásokra jutó áfa-visszatérítését indokolt kérelemre, saját hatáskörben méltányosságból engedélyezze olyan társadalmi szervezet és alapítvány részére, amely megfelel az Áfa tv. 71. § (9) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott együttes feltételeknek.
Ezek egyike az, hogy az alapítvány "vezetője, igazgatást ellátó, valamint az igazgatásában közreműködő személyek részére pénzbeli vagy természetbeni ellenszolgáltatást (ideértve a költségtérítést is) nem nyújt, és ezek a személyek, valamint hozzátartozóik sem közvetlenül, sem közvetetten nem élveznek előnyt a szervezet működéséből" [Áfa tv. 71. § (9) bekezdés c) pontja].
A kuratórium tagja az alapítvány vezetőjének, igazgatását ellátó és abban közreműködő személynek minősül. Az ismertetett törvényhely - a felperes érvelésével ellentétben - nem jelöli meg, hogy a kuratórium tagja milyen minőségben vagy milyen jogviszony alapján nem részesülhet ellenszolgáltatásban, hanem eleve kizáró oknak tekinti az e törvényhely szerinti személyek részére nyújtott alapítványi pénzbeli vagy természetbeni ellenszolgáltatást.
Az adójogi jogviták eldöntése során az adójogi jogszabályi rendelkezések az irányadóak. E perben nincs ügydöntő jelentősége annak, hogy a Ko. tv. a két jogviszony (kuratóriumi tagság és igazgatói minőség) egyidejű fennállását lehetővé teszi. Az áfa-visszaigénylés szempontból ugyanis csak az ügydöntő, hogy a kuratóriumi tag egyben igazgató részére a bért, illetve költségtérítést az alapítvány folyósította tehát az alapítvány a vezetője, illetve igazgatásában közreműködő személy részére ellenszolgáltatást nyújtott.
Az elsőfokú bíróságnak az Áfa tv. 71. § (9) bekezdés c) pontjának második fordulatában meghatározott további feltételek meglétét - a felperes érvelésével ellentétben - nem kellett érdemben vizsgálnia, mivel az első fordulat szerinti ellenszolgáltatás nyújtása már önmagában kizárja a méltányossági kérelem teljesíthetőségét.
A kifejtettekből következően az elsőfokú bíróság ítélete megfelel a Pp. 206. § (1) bekezdésében, 221. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A jogerős ítéletben megállapított tényállás jogszerű, az abból levont ténybeli és jogkövetkeztetések érdemben helyesek, megfelelnek a jogvita eldöntésére irányadó pénzügyi jogi jogszabályi rendelkezésnek. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.228/2006.)