adozona.hu
AVI 2009.1.12
AVI 2009.1.12
Az objektív felelősségi rendszerben nincs jelentősége annak, hogy a törvénysértés bekövetkezése kinek róható fel [2003. évi CXXVII. tv. 114. § (2) bek. b) pont]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jövedéki hatóság 2005. június 13-án közúti ellenőrzés során mintát vett a felperes által vezetett és tulajdonában lévő mezőgazdasági gépből. A vegyvizsgálat eredménye alapján az a magyar szabvány követelményeinek nem felelt meg. Ezért az elsőfokú hatóság határozatával a felperest 20 000 Ft jövedéki bírság, 1250 Ft jövedéki adó és 25 500 Ft vizsgálati költség megfizetésére kötelezte. A fellebbezés folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, nem fogadta el bizo...
A kirendeltség járőrei 2005. június 15-én ellenőrzést tartottak a felperes ingatlanán, ahol mintát vettek a felperes tulajdonában lévő lassú jármű üzemanyag tartályából, a vegyvizsgálat megállapította, hogy a minta a magyar szabvány előírásainak nem felel meg.
Az elsőfokú jövedéki hatóság ezért a felperest 20 000 Ft jövedéki bírság, 3 750 Ft jövedéki adó és 25 500 Ft vizsgálati költség megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, és bizonyítékként nem fogadta el a felperes által csatolt 51 db gázolaj vásárlásról kiállított egyszerűsített számlát.
A felperes keresetében mindkét alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy jövedéki törvénysértést nem követett el, a gázolajat belföldön, egy üzemanyagkútnál vásárolta meg.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolása szerint az alperes a jogvita elbírálása szempontjából releváns tényállást helyesen állapította meg, és az alperes által értelmezett és alkalmazott anyagi jogszabályok alapján helyes döntést hozott.
A felperes által benyújtott gázolaj vásárlás tényét igazoló egyszerűsített számlák bizonyító erejével összefüggésben rámutatott arra, hogy azok nem alkalmasak a konkrét, azaz az üzemanyagtartályból vett minták adózott voltának igazolására. Ezek a számlák kizárólag csak azt bizonyítják, hogy a felperes részéről történt gázolajvásárlás, az általa említett benzinkútnál.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését, és a keresetének történő helytadást. Továbbra is arra hivatkozott, hogy jövedéki jogszabálysértést nem követett el, az általa becsatolt egyszerűsített számlák okmányszerűen igazolják a gázolaj adózott voltát.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 4. sorszámú ítéletét hatályában fenntartotta.
A jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 114. § (2) bekezdés b) pontja értelmében jövedéki törvénysértést követ el az, aki olyan terméket birtokol, használ fel, aminek adózott voltát számlával, számlát helyettesítő okmánnyal, termékkísérő okmánnyal, egyszerűsített kísérő okmánnyal, vagy vámokmánnyal, illetve más hitelt érdemlő módon nem tudja bizonyítani.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a perbeli esetben, a felperes által bemutatott, üzemanyag vásárlásról szóló számlákat a Jöt. szerinti bizonyítékként nem lehet elfogadni. A közigazgatási eljárásban mindkét alkalommal a vegyvizsgálati elemzés megállapította, hogy a felperes által üzemeltetett gépjárművek üzemanyag tartályaiból vett gázolaj minősége nem felelt meg a magyar szabványnak, azaz a számlán szereplő gázolajnak. Ebből következően a felperesnek nem sikerült bizonyítania azt a tényt, hogy a birtokában és felhasználásában lévő üzemanyag adózott volt.
A Legfelsőbb Bíróság már több esetben rámutatott arra, hogy a Jöt. objektív jellegű felelősségi rendszert fogalmaz meg. Önmagában az a tény, hogy a természetes személy olyan terméket birtokol, szállít, értékesít, használ fel, amelynek adózott voltát hitelt érdemlően nem bizonyítja, megvalósítja a jövedéki törvénysértést, és ennek következtében szankciót von maga után. Az objektív felelősségi rendszerben annak nincs jelentősége, hogy a jövedéki törvénysértés bekövetkezése kinek róható fel, ezért a jövedéki hatóság a tényállást kellően tisztázta, a felperes által hiányolt további bizonyítás az ügy szempontjából szükségtelen.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.138/2006.)