adozona.hu
ÍH 2010.88
ÍH 2010.88
TÖRZSTŐKE LESZÁLLÍTÁSÁNÁL BIZTOSÍTÉKNYÚJTÁSI ELJÁRÁS JOGI JELLEGE A törzstőke leszállításával összefüggő biztosíték nyújtása iránti eljárás sajátos törvényességi felügyeleti eljárás, amelynek tárgya a hitelező igényének elbírálása, és amelyben a kérelem elutasításáról, vagy a társaságnak biztosíték nyújtására kötelezéséről dönthet a bíróság, de egyéb, a törvényességi felügyeleti eljárás általános szabályai szerinti intézkedés, szankció alkalmazására nem kerülhet sor [Gt. 162-163. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A BR. Építő Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság 1998. május 15-én 40 000 000 forint jegyzett tőkével jegyezte be a cégjegyzékbe.
A cégnyilvántartás adatai szerint a társaság székhelye 1214 B., R. u. 3. szám alatt volt, tagjai B. Lászlóné és B. Lászó voltak, utóbbi tag az ügyvezetői tisztséget is betöltötte önálló képviseleti joggal.
A társaság 2008. április 10-i taggyűlése a székhely 2310 Sz., P. út 1. szám alá áthelyezése mellett...
ÍH 2010.88 TÖRZSTŐKE LESZÁLLÍTÁSÁNÁL BIZTOSÍTÉKNYÚJTÁSI ELJÁRÁS JOGI JELLEGE
A törzstőke leszállításával összefüggő biztosíték nyújtása iránti eljárás sajátos törvényességi felügyeleti eljárás, amelynek tárgya a hitelező igényének elbírálása, és amelyben a kérelem elutasításáról, vagy a társaságnak biztosíték nyújtására kötelezéséről dönthet a bíróság, de egyéb, a törvényességi felügyeleti eljárás általános szabályai szerinti intézkedés, szankció alkalmazására nem kerülhet sor [Gt. 162-163. §].
A BR. Építő Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság 1998. május 15-én 40 000 000 forint jegyzett tőkével jegyezte be a cégjegyzékbe.
A cégnyilvántartás adatai szerint a társaság székhelye 1214 B., R. u. 3. szám alatt volt, tagjai B. Lászlóné és B. Lászó voltak, utóbbi tag az ügyvezetői tisztséget is betöltötte önálló képviseleti joggal.
A társaság 2008. április 10-i taggyűlése a székhely 2310 Sz., P. út 1. szám alá áthelyezése mellett a törzstőke tőkekivonás érdekében 520 000 forintra történő leszállításáról is döntött. Az ügyvezető a Gt. 162. § (1) bekezdése szerinti, a törzstőke leszállításáról szóló bejelentést 2008. május 5-én terjesztette elő a cégbíróságnál.
A társaság 2008. augusztus 26-án jogi képviselő útján változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a 2008. április 10-i taggyűlés határozatain alapuló változások, köztük a székhelyváltozásnak és a törzstőke leszállításának egyszerűsített változásbejegyzési eljárásban 2008. július 28-i hatállyal történő bejegyzése iránt.
Az M. Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: kérelmező) 2008. szeptember 12-én jogi képviselő útján a Gt. 163. § (1) bekezdésére alapítva a törzstőke leszállítással összefüggésben a társaság biztosíték adására kötelezése iránti kérelmet terjesztett elő.
Egyebek mellett előadta, 13 181 787 forint összegű hitelezői követelése áll fenn a felszámolás alatt álló B. Kft.-vel szemben, amely társaság többségi befolyással rendelkező tagja, B. László a kérelmezett társaságnak is tagja és ügyvezetője. A felszámoló tájékoztatása szerint a B. Kft.-vel szembeni követeléséből 10 911 496 forint kielégítésére a felszámolási eljárásban nincs fedezet.
Követelésének kielégítési alapja a B. Kft. és a kérelmezett társaság között 2004. április 7-én létrejött szerződéssel került elvonásra, aminek megállapítása iránt a Fővárosi Bíróság előtt általa indított per van folyamatban. A perben érvényesített követelésére hivatkozással a kérelmezett társaság törzstőkéjének leszállítását elhatározó taggyűlési határozatról szóló közlemény második közzétételét, 2008. június 26-át követően 2008. július 14-én a társaság bejegyzett székhelyére címzetten postára adott levélben 13 281 787 forint összeg erejéig biztosíték iránti igényt jelentett be, igénybejelentése azonban a társaság bejegyzett székhelyéről "elköltözött" jelzéssel érkezett vissza. Ezt követően 2008. július 23-án postára adott, a társaság részére a bejegyzett székhelyen 2008. június 27-én kézbesített levelében ismételten bejelentette biztosíték iránti igényét, amelyet a társaság 2008. szeptember 4-én kelt válaszlevelében elutasított, a Gt. 162. § (1) bekezdése szerinti követelés hiányára, az igénybejelentés elkésettségére, továbbá arra hivatkozással, hogy a biztosíték adása a társaság vagyoni, pénzügyi helyzetére tekintettel sem indokolt. A társaság jogszabálysértően zárkózott el a biztosíték nyújtásától, igénye megalapozott, a bejelentéssel nem késett el. Az előadottak alapján 10 911 496 forint tőkeösszeg fedezetének erejéig a társaság megfelelő biztosíték adására kötelezését kérte az elhatározott törzstőke-leszállításra tekintettel. A beadványában foglaltak alátámasztására okiratokat csatolt.
A Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság 2008. szeptember 5-én jogerőre emelkedett áttételt elrendelő végzése folytán a társaság iratai 2008. október 20-án érkeztek meg az új székhely szerint illetékes Pest Megyei Bírósághoz, mint Cégbírósághoz (a továbbiakban: elsőfokú bíróság).
Az elsőfokú bíróság 2008. november 3-án elrendelte a társaság 2008. április 10-i taggyűlési határozatain alapuló adatváltozások - köztük a székhelyváltozás és a jegyzett tőke leszállítás - változásbejegyzési kérelem szerinti bejegyzését. A végzés a Cégközlönyben 2008. november 27-én került közzétételre.
Ezt követően az elsőfokú bíróság a kérelmező 2008. szeptember 12-én előterjesztett kérelme alapján törvényességi felügyeleti eljárást folytatott és 2008. november 27-én kelt 2. sorszámú végzésével 15 napos határidővel felhívta a társaságot a kérelemben foglaltakra észrevételei megtételére.
A társaság észrevételében a biztosíték adása iránti kérelem elutasítását kérte. Állította, vele szemben a kérelmezőnek nincs a hirdetmény első közzétételét megelőzően keletkezett követelése, mert a fedezetelvonásra alapított kereset a hirdetmény első közzétételét követően 2008. július 14-én került benyújtásra. A perben egyébként is vitatja a kereset megalapozottságát, önmagában a perindítás ténye egyébként sem keletkeztet követelést. Az igénybejelentés továbbá elkésett, részére csak a hirdetmény második közzétételét követő 30 napos jogvesztő határidő lejártát, 2008. július 26-át követően került kézbesítésre. Az igény a Gt. 162. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel is megalapozatlan, a biztosíték adása a társaság pénzügyi, vagyoni helyzetére tekintettel sem indokolt.
(Időközben a kérelmező pert indított a társasággal szemben a 2008. november 3-án meghozott változásbejegyző végzés jegyzett tőke leszállításának bejegyzését elrendelő része hatályon kívül helyezése iránt. A Pest Megyei Bíróság 2009. február 18-án kelt, fellebbezés hiányában 2009. április 10-én jogerőre emelkedett ítéletével a keresetet a felperes perindítási jogának hiányára hivatkozással elutasította.)
Az elsőfokú bíróság 2009. szeptember 15-én kelt Cgt. 13-08/002567/7. számú végzésével elutasította a kérelmező törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmét, a kérelmezőt az államnak 15 000 forint felügyeleti illeték megfizetésére kötelezte.
A határozat indokolása szerint a törzstőke-leszállítás 2009. november 3-án bejegyzésre került a cégjegyzékbe, a felperes által a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított per nem vezetett eredményre, ugyanakkor a Gt. 163. § (1) bekezdése alapján már nincs lehetőség a törzstőke-leszállítás bejegyzését követően a biztosíték nyújtása iránti igény törvényességi felügyeleti eljárás keretében történő elbírálására. A kérelmező egyébként sem jelölt meg a törvényességi felügyeleti eljárásra alapul szolgáló, a Ctv. 74. § (1) bekezdésében felsorolt okot, körülményt. Mindezekre tekintettel a kérelem elutasításának volt helye.
A végzéssel szemben a kérelmező fellebbezett jogi képviselő útján. A végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Korábbi nyilatkozatait fenntartva hangsúlyozta, 2008. szeptember 12-én a Gt. 163. § (1) bekezdése alapján a társaság megfelelő biztosíték nyújtására kötelezése iránti kérelmet terjesztett elő, amely tartalma szerint egyúttal a Ctv. 74. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a létesítő okiratban és a cégjegyzékben szereplő leszállított törzstőke jogszabálysértő voltára alapított kérelemnek is minősül. Az elsőfokú bíróság érdemben sem a biztosíték nyújtása iránti kérelmet, sem a létesítő okiratban és a cégjegyzékben feltüntetett jegyzett tőke jogszabálysértő voltára alapított kérelmet nem vizsgálta, nem bírálta el, ezért szükséges az eljárás megismétlése.
A kérelmezett a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. Korábbi nyilatkozatait megismételve hangsúlyozta, a kérelmező biztosíték iránti igénye megalapozatlan, továbbá az igénybejelentés hozzá elkésetten érkezett, helytálló ezért az elsőfokú bíróság határozata.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) a korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének leszállításáról is rendelkezik.
A 159. § (1) bekezdése értelmében a törzstőke a társaság saját elhatározásából, önként, vagy pedig a törvény kötelező rendelkezései alapján szállítható le, a döntés meghozatalára mindkét esetben a taggyűlés rendelkezik hatáskörrel.
A 160. § (1) bekezdése szerint a társaság saját elhatározásából tőkekivonás vagy veszteség rendezése érdekében illetve a saját tőke más elemeinek növelése céljából csökkentheti a jegyzett tőkét.
A törzstőke leszállításával összefüggésben a Gt.</a> sajátos hitelezővédelmi szabályokat is tartalmaz.
Így a 162. § (1) bekezdése szerint az ügyvezető a törzstőke leszállítását elhatározó taggyűlési határozat meghozatalát követő harminc napon belül köteles a taggyűlési határozatról szóló közleményt a cégbíróságnak megküldeni, egyidejűleg intézkedni a tőkeleszállításról hozott döntés Cégközlönyben történő kétszer egymás utáni közzétételéről akként, hogy a két közzététel között legalább harminc napnak kell eltelnie. A hirdetményben fel kell tüntetni a döntés tartalmát, valamint fel kell hívni a társaság hitelezőit, hogy a hirdetmény első alkalommal történt közzétételét megelőzően keletkezett és ezen időpontig esedékessé nem vált követeléseik után - a (3) bekezdés szerinti kivételekkel - biztosítékra tarthatnak igényt. Az ismert hitelezőket a társaság közvetlenül is köteles értesíteni.
A (2) bekezdés a hirdetmény utolsó közzétételétől számított harminc napos jogvesztő határidőt biztosít a hitelezők számára arra, hogy a társaság törzstőkéjének leszállításával összefüggésben bejelentsék biztosíték iránti igényüket.
A 163. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a társaság az igénybejelentés előterjesztésére biztosított határidő lejártát követő nyolc napon belül köteles biztosítékot nyújtani, vagy a kérelem elutasítását és annak indokát a hitelező tudomására hozni. Az elutasító, illetve a hitelező által nem megfelelőnek tartott biztosíték nyújtására vonatkozó döntés felülvizsgálatát a hitelező a határozat kézhezvételétől számított nyolc napos jogvesztő határidőn belül a cégbíróságtól kérheti. A cégbíróság - a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával - a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül határoz. A cégbíróság az eljárás lefolytatását követően elutasítja a kérelmet, vagy a társaságot megfelelő biztosíték nyújtására kötelezi. A törzstőke leszállítása mindaddig nem jegyezhető be a cégjegyzékbe, amíg a hitelező megfelelő biztosítékot nem kapott.
A (2) bekezdés azokat az eseteket szabályozza, amikor az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazására nincs lehetőség. Így az a) pont szerint a társaság veszteségének rendezése végett [143. § (3) bekezdés], valamint a b) pont szerint a számviteli törvényben meghatározott módon, a társaság törzstőkéjén felüli lekötött tartalék javára történő átcsoportosítás céljából történő törzstőke leszállítás esetén kerülhet sor az (1) bekezdésben foglaltak mellőzésére.
A Gt.</a> idézett rendelkezéseiből leszűrhető, abban az esetben, ha a törzstőke leszállítására nem a Gt. 163. § (2) bekezdésében meghatározott célból kerül sor, a törzstőke csökkenéséből eredő többlet kockázatra tekintettel a jogszabályban meghatározott feltételek fennállta esetén a társaság hitelezői biztosíték nyújtására tarthatnak igényt, igényüket pedig vitás esetben a cégbíróság előtt egy sajátos törvényességi felügyeleti eljárásban is érvényesíthetik.
A törzstőke leszállításához kapcsolódó biztosíték nyújtása iránti igény érvényesítésére irányuló, sajátos törvényességi felügyeleti eljárás tárgya végső soron a hitelező biztosíték iránti igényének elbírálása. Az eljárás érdemben a kérelem elutasításával vagy a társaság megfelelő biztosíték nyújtására kötelezésével zárul, egyéb, a törvényességi felügyeleti eljárás általános szabályai szerinti intézkedés, szankció alkalmazására nem kerülhet sor.
A törvényességi felügyeleti eljárás szabályait a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) állapítja meg.
A 77. § (2) bekezdése egyebek mellett azt is kimondja, hogy az eljárás során a kérelmező kérelme előterjesztésének okát nem változtathatja meg.
A 72. § (2) bekezdése eltérő rendelkezés hiányában a törvényességi felügyeleti eljárásban is a Polgári perrendtartás (Pp.</a>) szabályainak megfelelő alkalmazását írja elő.
Így a Pp. 213. § (1) bekezdésében és 215. §-ában foglaltak is irányadóak, azaz a felek által előterjesztett kérelmekhez a bíróság kötve van és döntésének valamennyi kérelemre ki kell terjednie.
A jelen esetben a társaság nem vitásan tőkekivonás céljából határozta el a törzstőke leszállítását, a kérelmező pedig a Gt. 163. § (1) bekezdésére alapított, a törzstőke leszállítással összefüggő biztosíték nyújtására irányuló igényt érvényesít a társasággal szemben. A kifejtettek szerint tehát az elsőfokú bíróságnak a kérelmező biztosíték iránti igényét kell elbírálnia.
Megállapítható, hogy a Gt. 163. § (2) bekezdése szerinti feltételek hiányában a kérelmezőt megilleti a Gt. 163. § (1) bekezdése szerinti igényérvényesítés lehetősége, a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának feltételei ezért nem állnak fenn.
Az is tény, hogy az elsőfokú bíróság elrendelte a törzstőke leszállítás cégjegyzékbe történő bejegyzését anélkül, hogy a kérelmező biztosíték iránti igényét elbírálta volna, a kérelmező változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti keresete pedig nem vezetett eredményre. Mindezek a körülmények azonban a Pp. 213. és 215. §-ába foglaltakra tekintettel nem mentesítik az elsőfokú bíróságot a kérelem elbírálásának kötelezettsége alól. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, ezért szükséges az elsőfokú eljárás megismétlése.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 72. § (2) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp.</a> 252. (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak el kell bírálnia a kérelmező biztosíték adására irányuló igényét.
(Fővárosi Ítélőtábla 16. Cgtf. 44.913/2009/3.)