adozona.hu
ÍH 2010.87
ÍH 2010.87
KFT. TAGVÁLTOZÁS ESETÉN CSATOLANDÓ MELLÉKLETEK - EGYSÉGES SZERKEZETŰ OKIRAT BENYÚJTÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGE Kizárólag a kft. tagjainak változására vonatkozó, egyszerűsített cégeljárás keretében benyújtott változásbejegyzési kérelemhez nem kell csatolni a létesítő okirat változásokkal egybefoglalt, hatályosított szövegét, és a legfőbb szerv határozatát is csak akkor, ha ez a tagváltozás jellege folytán szükséges. [Gt. 127. § (3) és (4) bek., Ctv. 51. § (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az M. Kft. jogi képviselője az elsőfokú bírósághoz 2010. január 19. napján egyszerűsített cégeljárás keretében benyújtott változásbejegyzési kérelmében a társaság tagjainak személyében bekövetkezett változás cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. Kérelméhez mellékelte a 2009. december 21. napján kelt tagjegyzéket, az üzletrész megszerzőjének nyilatkozatát és a jogi képviselő meghatalmazását. Az alapul szolgáló iratok szerint az eredetileg két személyes társaság egyik tagja megvásárolta a más...
ÍH 2010.87 KFT. TAGVÁLTOZÁS ESETÉN CSATOLANDÓ MELLÉKLETEK - EGYSÉGES SZERKEZETŰ OKIRAT BENYÚJTÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGE
Kizárólag a kft. tagjainak változására vonatkozó, egyszerűsített cégeljárás keretében benyújtott változásbejegyzési kérelemhez nem kell csatolni a létesítő okirat változásokkal egybefoglalt, hatályosított szövegét, és a legfőbb szerv határozatát is csak akkor, ha ez a tagváltozás jellege folytán szükséges. [Gt. 127. § (3) és (4) bek., Ctv. 51. § (2) bek.]
Az M. Kft. jogi képviselője az elsőfokú bírósághoz 2010. január 19. napján egyszerűsített cégeljárás keretében benyújtott változásbejegyzési kérelmében a társaság tagjainak személyében bekövetkezett változás cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. Kérelméhez mellékelte a 2009. december 21. napján kelt tagjegyzéket, az üzletrész megszerzőjének nyilatkozatát és a jogi képviselő meghatalmazását. Az alapul szolgáló iratok szerint az eredetileg két személyes társaság egyik tagja megvásárolta a másik tag üzletrészét.
Az elsőfokú bíróság a 2010. január 19. napján kelt 14. sorszámú végzésével a változásbejegyzési kérelmet elutasította azzal az indokkal, hogy a változásbejegyzési kérelem kitöltése nem felel meg a jogszabályoknak, mert hiányzik a 8. pont; a jogi képviselő nem csatolta a szerződésminta alapján készült létesítő okirat változásokkal egybefoglalt hatályosított szövegét, valamint a legfőbb szervnek, vagy a legfőbb szerv helyett eljáró döntésre jogosult szervnek a változás alapjául szolgáló határozatát (olyan okiratot, melyet a kilépő tag is aláírásával hitelesített).
A társaság jogi képviselője 2010. január 25. napján ismételt változásbejegyzési kérelmet nyújtott be, melyhez - a 14. sorszámú végzésnek megfelelően - csatolta az egyedüli tag 2010. január 22. napján elfogadott határozatát, továbbá a határozatnak megfelelően a társaság alapító okiratát.
Az elsőfokú bíróság a 2010. január 25. napján kelt 16. sorszámú végzésével az ismételten előterjesztett változásbejegyzés iránti kérelmet is elutasította.
Határozata indokolásában megállapította, hogy a változásbejegyzési kérelem kitöltése nem felel meg a jogszabályoknak, mert a szerződés kelte nem lehet későbbi, mint a változások (a változások 2009. december 21. napjától hatályosak a 8. rovatban 2010. január 22. napja szerepel), valamint a csatolt szerződésminta kelte is 2010. január 22. napja; nem csatolta továbbá a jogi képviselő a tagváltozás alapjául szolgáló legfőbb szerv határozatát (a csatolt okirat az üzletrész megszerzőjének nyilatkozata).
A végzés ellen a társaság jogi képviselője fellebbezést terjesztett elő, melyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte.
Érdemben arra hivatkozott, hogy eredetileg is bejegyzésre alkalmas változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, mert a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 51. § (2) bekezdése érdekében egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratot akkor kell készíteni, ha a létesítő okirat tartalma változik. E rendelkezés és az 51. § (3) bekezdésének együttes értelmezéséből az állapítható meg, hogy amíg a legfőbb szerv nem döntött a létesítő okirat módosításáról, a jogi képviselőnek nincs jogosítványa arra, hogy a tagváltozással egységes szerkezetű - hatályosított - létesítő okiratot készítsen. A tagváltozás jelen esetben üzletrészátruházással, azaz polgári jogi jogügylettel történt, melyhez a törvény, illetve a társasági szerződés rendelkezései szerint nem volt szükség a legfőbb szerv döntésére vagy hozzájáruló nyilatkozatára. Ennek megfelelően nem kellett dönteni a társasági szerződés módosításáról, így nem volt szükség a létesítő okirat változásokkal egybefoglalt hatályosított szövegének elkészítésére, illetve annak változásbejegyzési eljárásban történő csatolására. Mindez következik a 2006. évi IV. törvény (Gt.) 127. § (3) és (4) bekezdéseinek rendelkezéseiből is.
Annak ellenére, hogy a kérelmező nem értett egyet a 14. sorszámú végzés tartalmával, úgy döntött, hogy megkísérli a felhívott hiányok pótlását és ismételt változásbejegyzési kérelmet terjeszt elő, figyelemmel a Gt. 166. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre is, mely szerint, ha egy társaság tagjainak száma működése során egy főre csökken, és egy éven belül nem gondoskodik a tagok pótlásáról, úgy a társasági szerződést az alapító okirat előírásainak megfelelően köteles átalakítani. A tagváltozás mielőbbi cégnyilvántartási átvezettetése érdekében az alapító meghozta a létesítő okirat átalakítására vonatkozó határozatát, és a jogi képviselő az ismételt kérelemhez mellékelte a határozat mellett a tagváltozással egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat mintát is. Téves a fellebbezéssel támadott végzés indokolása, amely szerint az alapító okirat kelte nem lehet későbbi a változásnál. A társaság jogszerűen járt el, amikor a tagváltozásra tekintettel nem 2009. december 21-i hatállyal módosította a létesítő okiratot. A tagváltozás hatálya az ügyvezetőnek történt bejelentéssel beállt, ebből következik, hogy az egységes szerkezetű létesítő okirat keltezésének a változások tekintetében nincs jelentősége. A tagváltozás alapja nem legfőbb szerv határozata, hanem az üzletrész megszerzőjének bejelentő nyilatkozata. További két okból is jogellenes a végzés, egyrészt, mert nem tartalmaz jogszabályi hivatkozást, másrészt, mert a 14. és a 16. számú végzés ugyan egyezően a legfőbb szerv határozatát hiányolja, az elutasítás indoka azonban mégis eltérő; a korábbi végzés a kilépő tag aláírásával is hitelesített legfőbb szervi határozatot hiányolta, a 16. sorszámú végzés ezzel szemben az okiratok keltének különbözőségében jelölte meg a bejegyzés akadályát.
A jogszabály indokolása világossá teszi, hogy ha a változások bejegyzése nem igényli a létesítő okirat módosítását, a cég a változásbejegyzési kérelem nyomtatvány mellett csak a változások tartalmához igazodó mellékleteket köteles csatolni.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó Pp. 253. § (3) bekezdése alapján a fellebbezési kérelem korlátai között bírálta felül.
Megállapította, hogy a fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság megalapozatlan indokok alapján utasította el az ismételt változásbejegyzés iránti kérelmet az alábbiak szerint.
Helytállóan hivatkozott a jogi képviselő a fellebbezésében arra, hogy a Gt. 127. § (3) bekezdése alapján az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli. Helyes az a körben kifejtett jogi álláspontja is, miszerint a Ctv. 51. § (2) bekezdésének rendelkezéseiből az következik, hogy a változásbejegyzési kérelem mellékleteként az egységes szerkezetű okirat benyújtására irányuló kötelezettség csak abban az esetben áll fenn, ha a cég a létesítő okiratát módosította. Ezt támasztja alá az ÍH 2009/135. szám alatt közzétett eseti döntés is, amely tükrözi az e körben irányadó bírói gyakorlatot. A Fővárosi Ítélőtábla e döntésében kimondta, hogy a korlátolt felelősségű társaság tagjainak személyében történt változás esetén a létesítő okirat módosítása nem szükséges, ezért a változásbejegyzési kérelemhez nem kell mellékelni a létesítő okirat változásokkal egybefoglalt hatályosított szövegét.
A fentiekből következik, hogy a cég eredetileg előterjesztett változásbejegyzés iránti kérelmének elutasítása is megalapozatlan volt az egységes szerkezetű létesítő okirat becsatolásának elmaradására, illetve a szerződésmódosítás dátumát tartalmazó kérelem-nyomtatvány 8. rovata kitöltésének hiányára alapítottan.
Figyelemmel arra, hogy az üzletrész átruházása jelen esetben nem igényelte a legfőbb szerv határozatát sem (a változás alapjául szolgáló legfőbb szervi határozat nem is született, illetve nem születhetett), ezért e melléklet hiánya sem alapozta meg az elutasítást.
Abban is osztotta a másodfokú bíróság a fellebbezésben foglaltakat, hogy az ismételt változásbejegyzési kérelem, illetve mellékletei a jogszabályoknak megfeleltek, ezért annak elutasítása a végzésben megjelölt okokból megalapozatlan.
Nem jogszabálysértő a létesítő okirat módosítás (8. rovat) keltének és a változásbejegyzés hatályának eltérő időpontja, illetve az sem, hogy az egységes szerkezetű alapító okirat minta a tagváltozást követően kelt.
Helyesen hivatkozott a jogi képviselő e körben arra, hogy a tagváltozás alapja nem a legfőbb szerv (alapító) határozata, hanem az üzletrész megszerzőjének bejelentése volt, továbbá, hogy a társasági szerződés alapító okiratra történő módosítása a Gt. 166. §-a szerint a tagváltozásnak nem előzménye, hanem következménye.
Végül rámutat a másodfokú bíróság arra, hogy kizárólag a tagok személyében bekövetkezett változások bejelentése esetén, nem akadálya a kérelem egyszerűsített eljárásban történő előterjesztésének az, hogy nem készülnek el maradéktalanul a Ctv. 3. számú mellékletének I. részében felsorolt okiratok.
A Fővárosi Ítélőtábla a BDT 2010/54. szám alatt közzétett végzésében - amely ugyan nem tagváltozásra, hanem a kézbesítési megbízott személyének változására vonatkozott - jelen ügy elbírálása szempontjából is irányadóan úgy foglalt állást, hogy mivel e cégjegyzéki adat módosításához nem kell a társaságnak a létesítő okiratát is módosítania, illetve a legfőbb szervnek határozatot hoznia, ezért e mellékletek hiánya nem ad alapot az egyszerűsített cégeljárás keretében benyújtott kérelem elutasítására.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az elsőfokú bíróságot az ismételt változásbejegyzési kérelem alapján a változások cégjegyzékbe történő bejegyzésére utasította.
(Fővárosi Ítélőtábla 14. Cgf. 43.340/2010/2.)