adozona.hu
BH+ 2010.6.263
BH+ 2010.6.263
Egyszemélyes közhasznú társaság alapítója határozatának bírósági felülvizsgálata iránti kereset elbírálására irányadó szempontok [Ptk. 57. §, 1990. évi LXV. tv. (Ötv.) 11. § (3) bek., 80. § (1) bek., 1997. évi CLVI. tv. (Kszt.) 7. § (4) bek., 26. § f) pontja, 2006. évi IV. tv. (Gt.) 45. § (1) és (2) bek., 168. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes egyszemélyes közhasznú társaság alapítója az Sz. Város Önkormányzata. A felperes 2001. május 8-tól - 2008. január 22-ig az alperes ügyvezetői tisztségét látta el.
Az alperes alapító okiratának II/1. pontja azt tartalmazza, hogy a legfőbb szerv jogkörében az alapító, Sz. Város Önkormányzatának képviselő-testülete jár el a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) alapján. A II/2. pont arról rendelkezik, hogy az alapító ülései (a társaság legfőbb sz...
BH+ 2010.6.263 Egyszemélyes közhasznú társaság alapítója határozatának bírósági felülvizsgálata iránti kereset elbírálására irányadó szempontok [Ptk. 57. §, 1990. évi LXV. tv. (Ötv.) 11. § (3) bek., 80. § (1) bek., 1997. évi CLVI. tv. (Kszt.) 7. § (4) bek., 26. § f) pontja, 2006. évi IV. tv. (Gt.) 45. § (1) és (2) bek., 168. §].
Az alperes egyszemélyes közhasznú társaság alapítója az Sz. Város Önkormányzata. A felperes 2001. május 8-tól - 2008. január 22-ig az alperes ügyvezetői tisztségét látta el.Az alperes alapító okiratának II/1. pontja azt tartalmazza, hogy a legfőbb szerv jogkörében az alapító, Sz. Város Önkormányzatának képviselő-testülete jár el a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) alapján. A II/2. pont arról rendelkezik, hogy az alapító ülései (a társaság legfőbb szerve) nyilvánosak.
A II/4. pont kimondja, hogy az alapító ülését Sz. Városának Polgármestere a napirend az ülés pontos napjának és kezdő időpontjának, helyének közlésével, az alapító székhelyére írásban ajánlott postai küldeményként, meghívó kiküldésével hívja össze. Az ülésre szóló meghívó elküldése és az alapító rendes ülésének napja között legalább 15 napnak, a rendkívüli ülés napja között legalább 8 napnak kell eltelnie. Az alapító ülésére meg kell hívni az alapító képviselő-testületének tagjait (tanácskozási, véleményezési és szavazati joggal), az ügyvezetőt (tanácskozási és véleményezési joggal), a felügyelő bizottság tagjait (tanácskozási és véleményezési joggal/, valamint a könyvvizsgálót (tanácskozási és véleményezési joggal). A II/5. pont azt tartalmazza, hogy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 168. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az alapító - döntéshozatalát megelőzően - köteles a felügyelő szerv (felügyelő bizottság/, az ügyvezető, valamint a könyvvizsgáló véleményének megismerése érdekében, írásos véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények, illetve a felügyelő bizottság üléséről készült jegyzőkönyv (határozat) nyilvános.
Az alperes alapítója 2007. december 11-én képviselő-testületi ülést tartott, azon a felperes is megjelent. A képviselő-testület a 397/2007. (XII. 11.) Kt. számú határozatával módosította az alapító okirat II/1. pontját. Kimondta, hogy minden olyan jogügylet esetén, amelynek összesített értéke a bruttó 100 000 Ft-ot meghaladja, szükséges az alapító képviselőjének (a polgármesternek vagy az általa írásban meghatalmazott személynek) írásban dokumentált előzetes egyetértése. A 398/2007. (XII. 11.) és a 399/2007. (XII. 11.) Kt. számú határozattal a képviselő-testület kötelezte a felperest a könyvvizsgálóval, a felügyelő bizottsággal való együttműködésre, továbbá az említettek, a belső ellenőr és a polgármester részére iratátadásra, a megkötött, illetve előkészített szerződésekkel kapcsolatos tájékoztatásra azzal, hogy a kötelezettségek elmulasztása esetén a felperes magatartásának munkajogi következményei lehetnek.
Az alperes alapítója 2008. január 22-én újabb képviselő-testületi ülést tartott, amelyre elektronikus levelezőrendszeren keresztül az ülés megtartását megelőző 7 nappal meghívta a felperest. A felügyelő bizottság véleményére is figyelemmel, a 11/2008. (I. 22.) Kt. számú határozattal visszahívta a képviselő-testületi üléstől távol maradt felperest az ügyvezetői tisztségéből. Rendelkezett egyúttal a 397/2007. (XII. 11.) Kt. számú határozat hatályon kívül helyezéséről is.
A felperes a 2008. február 5-én benyújtott keresetében a 397/2007. (XII. 11.), illetve a 11/2008. (I. 22.) Kt. számú képviselő-testületi határozatok, valamint a 2008. január 22-én tartott képviselő-testületi ülésen ismertetett felügyelő bizottsági határozat hatályon kívül helyezését kérte. A 2008. május 8-án tartott tárgyaláson kérelmet terjesztett elő továbbá a 398/2007. (XII. 11.) és a 399/2007. (XII. 11.) Kt. számú képviselő-testületi határozatok hatályon kívül helyezése iránt is. Előadta, hogy az említett képviselő-testületi ülések összehívására az alapító okiratban előírtak megsértésével került sor. Az alperes alapítójának polgármestere az ügyvezető részére nem küldött meghívót ajánlott postai úton, írásbeli véleményét előzetesen nem kérte ki. A 2008. január 22-i képviselő-testületi ülésen olyan napirendi pont megtárgyalására is sor került, amely a meghívóban nem szerepelt. A felperes hivatkozott arra is, hogy a felügyelő bizottság üléséről sem kapott tájékoztatást.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a 2007. december 11-én tartott képviselő-testületi ülésen hozott határozatokat, a meghozataluk napján, elektronikus levelező rendszeren keresztül a felperessel közölte. A 2008. február 5-én benyújtott kereset ezért elkésett. Az alperes hivatkozott arra is, hogy a kialakult szokásnak megfelelően, a meghívókat elektronikus úton küldte meg a felperes részére. Utalt arra is, hogy a 397/2007. (XII. 11.) Kt. számú képviselő-testületi határozat a 2008. január 22-én tartott képviselő-testületi ülésen hatályon kívül helyezésre került. Annak bíróság általi ismételt hatályon kívül helyezésére nincs mód.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes alapítója képviselő-testületének 2007. december 11. napján hozott 398 és 399/2007. (XII. 11.), valamint a 2008. január 22-én hozott 11/2008. (I. 22.) Kt. számú határozatait hatályon kívül helyezte, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Határozatának indokolásában utalt arra, hogy a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban Kszt.) 7. § (4) bekezdés értelmében az egyszemélyes alperes közhasznú társaság alapítója alapítói döntésének meghozatala előtt köteles a képviselő-testületi ülését összehívni. Az ülést megelőzően beszerzett írásos vélemények, valamint az ülésről készült jegyzőkönyv nyilvánosak. A 21/2001. (VI. 21.) számú AB határozat alapján módosított Kszt. 7. § (4) és (5) bekezdése a nyilvánosság és az egyszemélyes alapító feletti ellenőrzés biztosítása érdekében tartalmazza, hogy az alapító okiratban rendelkezni kell az alapító képviselő-testületének összehívására vonatkozó szabályokról.
Az alperes alapítója a keresetlevélben megjelölt időpontokban tartott képviselő-testületi üléseit az említett Kszt. 7. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak, illetve az alapító okiratban írtak figyelmen kívül hagyásával hívta össze. A 398. és 399/2007. (XII. 11.) Kt. számú határozatok, illetve a 11/2008. (I. 22.) Kt. számú határozat ezért jogszabályba és az alapító okiratba ütközik. A Gt. 46. § (2) bekezdése alapján a jogsértő határozatok hatályon kívül helyezése iránti kérelem megalapozott. Utalt arra is az elsőfokú bíróság, hogy a perben nem volt vitás: a felperes a Gt. 45. § (2) bekezdése értelmében perlési jogosultsággal rendelkezett.
Az elsőfokú bíróság a 397/2007. (XII. 11.) Kt. számú képviselő-testületi határozattal kapcsolatos kereseti kérelmet elutasította, mert az a 2008. január 22-én tartott képviselő-testületi ülésen való visszavonással hatályát vesztette.
Alaptalannak tartotta a felügyelő-bizottság határozatának hatályon kívül helyezése iránti kérelmet is. Rámutatott: a felperes nem tudta egyértelműen meghatározni, hogy mikor kelt és milyen tartalmú határozat hatályon kívül helyezését kéri.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította.
A másodfokú bíróságnak az volt az álláspontja, hogy a felperes az alperes ügyvezetőjeként jogosult az alperes legfőbb szervének határozata felülvizsgálata iránt keresetet benyújtani.
Rámutatott, hogy a Kszt. 26. § f) pontja, a Ptk. 57. § (2) bekezdése értelmében az alperes legfőbb szervének az egyszemélyes alapítót kell tekinteni. Ez az egyszemélyes alapító, illetve tag, az Ötv. 9. § (1) bekezdése értelmében a jogi személyiséggel rendelkező perbeli helyi önkormányzat, amely a hatáskörébe tartozó feladatait a képviselő-testülete útján látja el. A helyi önkormányzatot az Ötv. 80. § (1) bekezdésében megillető tulajdonosi jogokat is e képviselő-testület gyakorolja. Ilyen tulajdonosi jog gyakorlásának minősülnek az alperes működésével kapcsolatos döntések is.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban az Ötv. 11. § (3) bekezdése értelmében a képviselő-testület által hozott határozat kizárólag az Ötv. szabályai szerint, közigazgatási peres eljárásban vizsgálható felül, és a pert az önkormányzat ellen kell megindítani. A képviselő-testület határozatának bírósági felülvizsgálatára a társasági jogi szabályok alapján nincs mód. A képviselő-testület nem minősül ugyanis a gazdasági társaság szervének. A társasági jog szabályai kizárólag az önkormányzat képviseletében eljáró polgármester által hozott döntésekre alkalmazhatók. Jelen ügyben ilyen, a polgármester által hozott határozat meghozatalára nem került sor, így a Gt. 45. § (2) bekezdése alapján felülvizsgálható határozat nincs.
A másodfokú bíróság utalt arra is, hogy a társaság felügyelő-bizottsága határozatának bírósági felülvizsgálatát a vezető tisztségviselő nem kérheti. A felperes kizárólag a legfőbb szerv határozatának felülvizsgálata iránt rendelkezett perlési jogosultsággal a Gt. 45. § (2) bekezdése értelmében. A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a bírói gyakorlat a volt vezető tisztségviselő kereshetőségi jogát is elismeri a legfőbb szervnek az adott vezető tisztségviselő visszahívásával kapcsolatos határozat tárgyában. Egyéb tárgyban hozott határozattal szemben azonban a volt vezető tisztségviselő már perlési jogosultsággal nem rendelkezik.
Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében megváltoztatta és a keresetet teljes egészében elutasította.
A felperes a jogerős ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelemében kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Előadta, hogy a támadott jogerős határozat az Ötv. 11. § (1)-(3) bekezdését, 80. § (1) bekezdését, a Gt. 45. § (2) bekezdését sérti. Vitatta, hogy az alapító tulajdonosi jogait gyakorló képviselő-testület által hozott határozat bírósági felülvizsgálatának a Gt.</a> szabályai alapján nincs helye. Hangsúlyozta, hogy a képviselő-testületnek nem hatósági jogkörében eljárva hozott határozata felülvizsgálatát kérte keresetével. Utalt arra is, hogy az általa támadott képviselő-testületi határozatok meghozatala során az alapító a testület összehívására vonatkozó eljárási szabályokat megsértette.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság - a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján - a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az, az alábbiakra tekintettel jogszabálysértő.
Az alperes alapító okiratának II/1. pontja egyértelműen kimondja, hogy a legfőbb szerv jogkörében eljáró helyi önkormányzat alapító tag a tagsági jogait, az Ötv. 80. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban, képviselő-testülete útján gyakorolja. Ebből következik, hogy a Gt. 168. § (1) bekezdése értelmében a taggyűlési hatáskörbe tartozó kérdésekben az egyedüli tag döntése a képviselő-testület határozatán keresztül jut kifejeződésre. Tévedett ezért a másodfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy az alperes 2007. december 11-én, illetve 2008. január 22-én tartott képviselő-testületi ülésén nem született olyan határozat, amely a Gt. 45. § (1), illetve (2) bekezdése alapján a felperes által megtámadható lett volna. Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy téves az a másodfokú bírósági álláspont is, hogy a képviselő-testület határozatának felülvizsgálatára kizárólag közigazgatási peres eljárás keretében van mód, az Ötv. 11. § (3) bekezdése értelmében. Az említett jogszabály ugyanis a képviselő-testületnek az önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatára, illetve a polgármester, a főpolgármester, valamint a képviselő-testület bizottságának, rész-önkormányzat testületének önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata elleni fellebbezés során elfogadott határozatára irányadó, a tulajdonosi jogkörben hozott döntéseire azonban nem alkalmazható.
A Legfelsőbb Bíróság mindezek után azt vizsgálta, hogy a felperes, az alperes fellebbezésével érintett elsőfokú bírósági ítélettel elbírált képviselő-testületi határozatokkal szembeni keresetét a Gt. 45. § (3) bekezdésében előírt, a határozatról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, illetve a határozat meghozatalától számított 90 napos jogvesztő határidőn belül nyújtotta-e be.
A felperes a 2008. február 5-én előterjesztett keresetlevelében kizárólag a 397/2007. (XII. 11.) Kt. számú, illetve a 2008. január 22-én hozott, az ügyvezető tisztségből való visszavonásáról szóló 11/2008. (I. 22.) Kt. számú határozatot, továbbá a felügyelő bizottságnak e képviselő testületi ülésen ismertetett határozatának hatályon kívül helyezését kérte. A 398/2007. (XII. 11.) és a 399/2007. (XII. 11.) Kt. számú képviselő-testületi határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelmét csak a 2008. május 8-án tartott tárgyaláson terjesztette elő. Miután ez utóbbi két határozat hatályon kívül helyezése iránt legkésőbb a határozat hozataltól számított 90 napon belül, azaz 2008. március 10-ig nyújthatott be keresetet, a Gt. 45. § (3) bekezdése értelmében, ezért e határozatokkal szembeni kérelme elkésett. A Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontja alapján annak elbírálására nem volt mód, a pert az ítélet erre vonatkozó részének hatályon kívül helyezése mellett a Pp. 157. § a) pontja alapján meg kellett szüntetni.
A Legfelsőbb Bíróság az alperes fellebbezésével érintett 11/2008. (I. 22.) számú képviselő-testületi határozat elleni kereseti kérelmet ezzel szemben - az elsőfokú bírósággal megegyezően - az érdemi elbírálást követően alaposnak tartotta. Az alperes maga sem vitatta, hogy a 2008. január 22-i képviselő-testületet nem az alapító okirat II/4. pontjában foglaltak megtartásával hívta össze. Ebből következik, hogy a szabálytalanul összehívott, az alapító tagsági jogait gyakorló képviselő-testületi ülésen ezért érvényes határozathozatalra nem kerülhetett sor. Az ezt támadó felperesi kereset megalapozott volt, azt a másodfokú bíróság alaptalanul utasította el.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján mindezekre tekintettel a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve a fellebbezett részében, a 398/2007. (XII. 11.), illetve a 399/2007. (XII. 11.) Kt. számú képviselő-testületi határozatra vonatkozó rendelkezést a Pp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 251. § (1) bekezdés, illetve a már említett 157. § a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és az eljárást e körben megszüntette, míg a 11/2008. (I. 22.) Kt. számú képviselő-testületi határozatra vonatkozó elsőfokú bírósági döntést helybenhagyta. (Legf. Bír. Gfv.X.30.270/2009.)