adozona.hu
BH 2010.6.163
BH 2010.6.163
Az igénylő a tőle elvárható adatszolgáltatásra köteles [1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) - 2007. évben hatályos - 31. § (3) bekezdése, 1997. évi LXXXIII. tv. (Ebtv.) 66. § (2) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes a 2007. október 1-jén kelt határozatával a felperest 121 830 forint jogalap nélkül felvett táppénz visszafizetésére, illetve ezen összeg kamatai megfizetésére kötelezte. A határozat indokolásában megállapított tényállás szerint a felperes 2006. december 27-étől állt a D. Kft. alkalmazásában. A munkáltató 2007. április 4-én nyújtott be a felperes részére táppénz iránti igényt, és az alperes 2007. március 22-től 2007. június 22-ig folyósított részére táppénzt. Ezt az alperes az 1997....
BH 2010.6.163 Az igénylő a tőle elvárható adatszolgáltatásra köteles [1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) - 2007. évben hatályos - 31. § (3) bekezdése, 1997. évi LXXXIII. tv. (Ebtv.) 66. § (2) bekezdés].
Az alperes a 2007. október 1-jén kelt határozatával a felperest 121 830 forint jogalap nélkül felvett táppénz visszafizetésére, illetve ezen összeg kamatai megfizetésére kötelezte. A határozat indokolásában megállapított tényállás szerint a felperes 2006. december 27-étől állt a D. Kft. alkalmazásában. A munkáltató 2007. április 4-én nyújtott be a felperes részére táppénz iránti igényt, és az alperes 2007. március 22-től 2007. június 22-ig folyósított részére táppénzt. Ezt az alperes az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 2007. január 1-jétől hatályos 31. § (3) bekezdésére hivatkozva minősítette jogalap nélkül felvett ellátásnak, tekintettel arra, hogy a felperes 2006. szeptember 6-ától az Sz.-i Tudományegyetem nappali tagozatán tanulmányokat folytatott, így 2007. január 1-jétől munkaviszonyában nem volt egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, ennélfogva táppénzre sem volt jogosult. Az ellátás jogalap nélküli felvételéért a felperes felelősségét amiatt állapította meg, hogy a táppénz igényének benyújtásakor és a hiánypótlásra felhívás kapcsán sem közölte, hogy nappali tagozatos tanulmányokat folytat.A felperes fellebbezése folytán az Országos Egészségbiztosítási Pénztár másodfokú határozatával az alperes elsőfokú határozatát helybenhagyta. Az indokolás rögzítette, hogy felperes hallgatói jogviszonya a 2006/2007. tanév II. félévében szünetelt, azonban a hallgatói jogviszony szünetelése alatt is nappali tagozatos hallgató volt, ezért a Tbj. 31. § (3) bekezdése értelmében táppénzre nem volt jogosult. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt a táppénz felvétele pedig neki felróható.
A felperes keresetében a táppénz visszafizetésére kötelező határozat hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy mindvégig a jogszabályoknak megfelelően járt el, az alperes szerint jogosulatlan táppénzfelvétel vele szemben nem róható fel, ezért a határozat az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 66. §-ába ütközik.
A munkaügyi bíróság ítéletével az első és másodfokú társadalombiztosítási határozatot hatályon kívül helyezte. A bíróság megállapította, hogy a felperes a munkáltatójának átadta a hallgatói jogviszonya szüneteléséről szóló igazolást, ezzel az adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett. Ezt a munkáltatótól származó, a perben becsatolt igazolás bizonyította. Az ellátás felvételétől számított 30 napon túl - felróható magatartás hiányában - jogellenesen kötelezte az alperes a felperest a táppénz visszafizetésére. A bíróság ezen túlmenően csupán megjegyezte, hogy a határozat érdemét illetően sem helytálló az az alperesi álláspont, miszerint a szünetelő hallgatói jogviszony azonos tekintet alá esik az aktív jogviszonnyal.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetét elutasító határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint a bíróság nem fogadhatta volna el bizonyítékként a munkáltató írásbeli nyilatkozatát, amely szerint a táppénz igénylésekor a felperes hallgatói jogviszonya szüneteléséről szóló igazolását csatolta. Arra hivatkozott, hogy felperes a táppénzigény benyújtásakor, és utóbb a hiánypótlás és egyeztetés során sem közölte, hogy nappali tagozaton egyetemi tanulmányokat folytat a munkaviszonya mellett. Továbbra is azt hangsúlyozta, hogy nappali tagozaton tanulmányokat folytat az egyetemi hallgató a tanulmányai szünetelése idején is. Ezen érvelése alátámasztásaként hivatkozott az OEP és a Pénzügyminisztérium levelezésére, amely az egységes gyakorlat kialakítása érdekében történt.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az alperes a felperest az általa felvett táppénz visszafizetésére az ellátás felvételét követő 30 nap elteltével a felperes felróható magatartására hivatkozva az Ebtv. 66. § (2) bekezdése alapján kötelezte.
A táppénz jogalap nélküli felvételét a Tbj. - 2007. január 1-jétől 2007. december 31-ig hatályos - 31. § (3) bekezdésére alapította, és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás elmulasztását tekintette felróható magatartásnak.
A Tbj. 31. § (3) bekezdésének a perbeli időben hatályos rendelkezése szerint, ha a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, vagy közép, illetőleg felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat az egyidejűleg fennálló, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.
A per adatai szerint a felperes munkáltatója a táppénzre vonatkozó igényt 2007. április 4-én nyújtotta be az alpereshez. A felperes részére az Sz. Tudományegyetem 2007. február 20-án kelt iratban igazolta, hogy a 2006/2007. tanév II. félévében hallgatói jogviszonya szünetel. A peres iratokhoz becsatolt munkáltatói igazolás pedig azt tanúsítja, hogy a munkáltató a táppénz igénylésekor az alperes részére a hallgatói jogviszony szüneteléséről szóló igazolást megküldte.
A munkaügyi bíróság az előbbi adatok alapján, azok időbeli sorrendjére is tekintettel megalapozottan következtetett arra, hogy a felperes a táppénz igénylését megelőzően a hallgatói jogviszony szüneteléséről szóló igazolást rendelkezésre bocsátotta, így az adatközlési kötelezettségét teljesítette.
A felülvizsgálati kérelem az előbbi ítéleti megállapítást, a munkáltatói igazolás bizonyítékként való elfogadását sikertelenül vitatta arra hivatkozva, miszerint felperes nem közölte, hogy az egyetem nappali tagozatán tanulmányokat folytat. A felülvizsgálati kérelem maga is utal arra, hogy a felperes az alperes ügyintézőjének jelezte: nem tekintette magát nappali tagozatos hallgatónak a hallgatói jogviszonya szünetelése idején. A törvény (Tbj.) kifejezett rendelkezése hiányában értelmezést igénylő kérdés, hogy a hallgatói jogviszony szünetelését a tanulmányok folytatásának lehet-e tekinteni, mert az említett szavak hétköznapi értelme szerint a hallgatói jogviszony szünetelése alatt a jogviszony alapján végzett tevékenység, a tanulmányok folytatása is szünetel. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott levelezés az OEP és Pénzügyminisztérium között, ugyancsak azt igazolja, hogy az egyes jogalkalmazó szerveknek is eltérő volt a gyakorlata a Tbj. 31. § (3) bekezdése alkalmazása során a hallgatói jogviszony szünetelésének értelmezésével kapcsolatban, ezért volt szükség a vezetői szintű levelezésre. Ez a körülmény is alátámasztja, hogy felperes részéről nem volt elvárható a hallgatói jogviszonya szünetelésére vonatkozó igazoláson túl további adatszolgáltatás. Felróható magatartás hiányában pedig a táppénz visszafizetésére kötelező határozat az Ebtv. 66. § (2) bekezdésébe ütközően jogszabálysértőnek bizonyult.
A felülvizsgálati kérelemben megjelölt Tbj. 16/A. § csak 2008. január 1-jén lépett hatályba [2007. évi CXXVI. törvény 482. § (1) bekezdés], ezért a perbeli ügy megítélésénél nem volt figyelembe vehető.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján - jogszabálysértés hiányában - a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. III. 10.734/2008.)