adozona.hu
BH+ 2010.5.232
BH+ 2010.5.232
A felszámoló kötelessége a beszedett és bevallott idegenforgalmi adó megfizetése, ennek elmulasztása bírságfizetést von maga után [2003. évi XCII. tv. 14. §, 1991. évi XLIX. tv. 4. §, 1990. évi C. tv. 8., 30. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
AZ M. Részvénytársaság (a továbbiakban: Rt.), mint szállásadó idegenforgalmi adó beszedésére és befizetésére volt köteles. A Fővárosi Bíróság 2005. szeptember 22. napján tette közzé az Rt. felszámolási eljárását elrendelő végzését (a felszámolás kezdő időpontja: 2005. augusztus 4.), amely szerint a bíróság által kijelölt felszámoló a felperes.
A felszámoló 2005. szeptember hónaptól 2007. augusztus hónapig az Rt. "fa." nevében összesen 3 421 160 Ft idegenforgalmi adó beszedéséről nyújtott be ...
BH+ 2010.5.232 A felszámoló kötelessége a beszedett és bevallott idegenforgalmi adó megfizetése, ennek elmulasztása bírságfizetést von maga után [2003. évi XCII. tv. 14. §, 1991. évi XLIX. tv. 4. §, 1990. évi C. tv. 8., 30. §]
AZ M. Részvénytársaság (a továbbiakban: Rt.), mint szállásadó idegenforgalmi adó beszedésére és befizetésére volt köteles. A Fővárosi Bíróság 2005. szeptember 22. napján tette közzé az Rt. felszámolási eljárását elrendelő végzését (a felszámolás kezdő időpontja: 2005. augusztus 4.), amely szerint a bíróság által kijelölt felszámoló a felperes.A felszámoló 2005. szeptember hónaptól 2007. augusztus hónapig az Rt. "fa." nevében összesen 3 421 160 Ft idegenforgalmi adó beszedéséről nyújtott be adóbevallást, a beszedett helyi adót azonban az adóhatóságnak nem fizette meg.
A Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Főosztály Adó Osztálya (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2007. október 29. napján kelt határozatával a felperest 1 710 580 Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezte.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2008. január 14. napján kelt 3754/2007. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art) 4. §-ának (1) bekezdés a) pontja, 5. §-ának (1) és (4) bekezdése, 14. §-ának (4) bekezdése, 44. §-ának (1) bekezdése, a Megyei Jogú Város Önkormányzatának az idegenforgalmi adóról szóló 23/1991. (XI. 28.) számú rendeletének 6. § (3) bekezdése, a csődeljárásról a és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szabályai alapján megállapította, hogy a beszedett helyi adó nem képezheti a felszámolás alatt álló társaság vagyonát, az egyéb hitelezők kielégítésének alapját, nem tartozik a felszámolási vagyon körébe. A felszámolónak a beszedett helyi adó felett a rendelkezési joga nem nyílik meg, arról nyilvántartást kell vezetnie, és azt az adóhatóságnak köteles befizetni. A felszámoló mulasztást követett el azzal, hogy az adót nem fizette be, így terhére az Art. 172. §-ának (10) bekezdése alapján a mulasztási bírság kiszabása jogszerű.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a felszámoló nem bírságolható, csak az adózó, amennyiben mégis bírságolható lenne, úgy a bírságolásnak nincs jogi alapja, ugyanis a felszámoló mulasztást nem követett el, mivel a beszedett helyi adó a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet felszámolási vagyonának a részét képezi. Kifejtette továbbá, hogy az Art. 14. §-ának - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 100. §-ával - módosított (4) bekezdése az ügyben nem alkalmazható.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában a Csődtv. 4. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a beszedett adó nem képezi a felszámolás alatt álló társaság vagyonát, azt csak az adóhatóság helyett és nevében szedi be. Rögzítette, hogy az Art. 14. §-ának a Mód. tv. alapján 2006. július 17-ei hatállyal módosult (4) bekezdését az adóhatóság nem alkalmazta, rendelkezését a módosítást megelőző jogszabályokra alapította, amelyek nem zárják ki, hogy a felszámoló jogsértő magatartását nem lehetett volna mulasztási bírsággal sújtani. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felszámoló mulasztása az érdekkörében felmerült okra vezethető vissza, ezért személyében az Art. 172. §-ának (10) bekezdése alapján mulasztási bírság fizetésére köteles.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti az Art. 14. §-ának (4) bekezdését, a Mód. tv. 239. §-ának (1) bekezdését, a Csődtv. 4. §-ának (1) bekezdését, 38. §-ának (3) bekezdését, 57. §-ának (2) bekezdés b) pontját, 58. §-ának (1) bekezdését. A felperes lényegében fenntartotta és megismételte a keresetében foglaltakat.
Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 5. §-ának b) pontja alapján az önkormányzat rendeletével kommunális jellegű adók bevezetésére jogosult.
A helyi adó kizárólag az azt megállapító önkormányzat bevételét képezi [Htv. 8. § (1) bekezdés].
A Htv. szabályozza a kommunális jellegű adók közzé tartozó idegenforgalmi adó kötelezettségével terhelt adóalany, továbbá az idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett személyét. A Htv. 30. §-ának (1) bekezdés a) pontja szerint adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. A 30. § (1) bekezdés a) pontja alapján fizetendő adót kereskedelmi szálláshelyeken az üzemeltető, a fizetővendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után járó adót a szállásadó szedi be. E jogszabályhelyek alapján tehát az idegenforgalmi adó megfizetésére a vendég köteles, az adó kizárólag az önkormányzat bevétele, a fizetés pedig akként történik, hogy a vendég az önkormányzatnak nem közvetlenül, hanem közvetett módon, beszedő útján teljesít. Az idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett kötelezettsége tehát az adó beszedése (átvétele a vendégtől/, és annak befizetése (átadása az önkormányzat részére/. A Htv. 8. §-ának (1) bekezdésében foglalt kifejezett rendelkezés (az idegenforgalmi adó "kizárólag az azt megállapító önkormányzat bevételét képezi") alapján, figyelemmel a Csőd.tv-nek a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonát meghatározó 4. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra, az elsőfokú bíróság helytállóan - a Csőd. tv.-nek a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyei megsértése nélkül - állapította meg, hogy a vendégektől beszedett és a felszámoló által bevallott idegenforgalmi adó nem képezte az Rt. "fa." vagyonát.
Az adózó adókötelezettségeinek felsorolását az Art. 14. §-ának (1) bekezdése tartalmazza (bejelentés, nyilatkozattétel, adómegállapítás, bevallás, adófizetés és adóelőleg fizetés, bizonylat kiállítása és megőrzése, nyilvántartás vezetése, könyvvezetés, adatszolgáltatás, adólevonás, adóbeszedés). Az Art. 14. §-ának 2006. július 16. napjáig hatályos (4) bekezdése alapján az adózó (1) bekezdésben említett kötelezettségeit a felszámoló a felszámolás kezdő időpontjától teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat is.
A Htv. 34. §-ának (2) bekezdése értelmében az (1) bekezdés szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta. A felszámoló a beszedett és bevallott helyi adót e jogszabályhelyek kötelező rendelkezései ellenére az önkormányzatnak nem fizette meg. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felszámoló mulasztását az adóhatóság az Art. 172. §-ának (10) bekezdésében foglaltak alapján mulasztási bírság kiszabásával jogszerűen szankcionálta.
Az Art. 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a Mód. tv. 100. §-a alapján 2006. július 17-i hatállyal a következő rendelkezést léptette: "Az adózó (1) bekezdésben említett kötelezettségeit a felszámoló a felszámolás kezdő időpontjától teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A felszámoló (felszámolóbiztos) által a felszámolás kezdő időpontjától elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság a felszámolót terheli azzal, hogy a mulasztási bírság alól történő mentesülésre az állandó meghatalmazottra, megbízottra vonatkozó rendelkezést kell megfelelően alkalmazni.". Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg azt is, hogy az alperes az Art. 14. § (4) bekezdésének 2006. július 16. napjáig hatályos rendelkezését alkalmazta, jogsértést nem követve el azzal, hogy határozatában rögzítette e jogszabályhely megváltozását és azt, hogy az új rendelkezés kifejezetten szabályozza a felszámoló felelősségre vonhatóságát.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Kfv.V.37.454/2008.)