adozona.hu
ÍH 2010.46
ÍH 2010.46
HITELEZŐI IGÉNYBEJELENTÉSRE NYITVA ÁLLÓ IDŐ - FELSZÁMOLÁS ALATT KELETKEZETT KÖVETELÉS BEJELENTÉSI HATÁRIDEJÉNEK SZÁMÍTÁSA - REGISZTRÁCIÓS DÍJ KÉSEDELMES BEFIZETÉSE I. A felszámolási eljárás alatt végzett adóellenőrzés eredményeként megállapított adófizetési kötelezettséget az adóhatározat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell teljesíteni, az esedékesség tehát ezen időponttól számít. Ezt a követelést az adóhatóság nem a felszámolás kezdő időpontjától (közzétételétől), hanem az esedékességtől
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a hitelező által előterjesztett kifogást elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy az adós 2007. június 7. napjától kezdődően áll felszámolás alatt. A hitelező 2008. július 22-én előterjesztett kifogásában sérelmezte, hogy a 2008. június 30-i fordulónappal készült felszámolási zárómérleg nem tartalmazta a 2008. június 27. napján bejelentett 2. sz. hitelezői igényét, a felszámoló - gyakorlatilag - elutasította e hitelezői igényének (46 326 000 Ft) nyilvántartásba véte...
ÍH 2010.46 HITELEZŐI IGÉNYBEJELENTÉSRE NYITVA ÁLLÓ IDŐ - FELSZÁMOLÁS ALATT KELETKEZETT KÖVETELÉS BEJELENTÉSI HATÁRIDEJÉNEK SZÁMÍTÁSA - REGISZTRÁCIÓS DÍJ KÉSEDELMES BEFIZETÉSE
I. A felszámolási eljárás alatt végzett adóellenőrzés eredményeként megállapított adófizetési kötelezettséget az adóhatározat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell teljesíteni, az esedékesség tehát ezen időponttól számít. Ezt a követelést az adóhatóság nem a felszámolás kezdő időpontjától (közzétételétől), hanem az esedékességtől számított 40 napon, de legfeljebb az esedékességtől számított 1 éven belül jelentheti be a felszámolónak, mindaddig, amíg a felszámolási zárómérleg benyújtása meg nem történt. Az esedékességtől számított 40 napon belül bejelentett követelés határidőben előterjesztettnek minősül.
II. A határidőben bejelentett hitelezői igény akkor sem tekinthető elkésettnek, ha a regisztrációs díj befizetésére csak később, az igénybejelentést követően kerül sor [Cstv. 37. § (2) bek.].
Az elsőfokú bíróság a hitelező által előterjesztett kifogást elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy az adós 2007. június 7. napjától kezdődően áll felszámolás alatt. A hitelező 2008. július 22-én előterjesztett kifogásában sérelmezte, hogy a 2008. június 30-i fordulónappal készült felszámolási zárómérleg nem tartalmazta a 2008. június 27. napján bejelentett 2. sz. hitelezői igényét, a felszámoló - gyakorlatilag - elutasította e hitelezői igényének (46 326 000 Ft) nyilvántartásba vételét.
A felszámoló a kifogás elutasítását kérte, hangsúlyozta, hogy a hitelezői igényt a követelés esedékessé válásától számított 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni, a közzétételt követően az egy éves határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Kiemelte, hogy a hitelező csak 2008. július 16-án igazolta a regisztrációs díj befizetését. Előadta, hogy a zárójelentést 2008. július 8-án postára adta, ezért már nem volt abban a helyzetben, hogy a hitelező követelését figyelembe vegye.
A bíróság megállapította, hogy a hitelezői igénybejelentésre nyitva álló egyéves jogvesztő határidő elmulasztása az alanyi jog megszűnését vonja maga után. A nyilvántartásba-vételi díj késedelmes befizetése magát a bejelentést is késedelmessé teszi.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a hitelező a regisztrációs díj befizetésével elkésett, ezért a felszámoló jogszerűen utasíthatta el a hitelező követelésének nyilvántartásba vételét.
A végzés ellen a hitelező élt fellebbezéssel, és kérte az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítani. Kifejtette, hogy az igényérvényesítésre szóló egyéves jogvesztő határidőt a Cstv. 37. § (2) bekezdése értelmében a felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minősülő követelések tekintetében az esedékességtől kell számítani. Hangsúlyozta, hogy mind a bírói gyakorlat, mind az elmélet ezen álláspontot erősíti. Előadta, hogy a BH 2001/240. sz. eseti döntése értelmében a regisztrációs díj befizetésének hiánya a határidőben bejelentett hitelezői igényt nem teszi határidőn túlivá.
A felszámoló fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú határozat helybenhagyását kérte. Kifejtette, hogy a hitelező jelen kifogási eljárás alapjául szolgáló 2. sz. hitelezői igénye 2008. június 25. napján kelt, június 27-én adták postára és 2008. július 2-án érkezett a felszámolóhoz. Ekkor a hitelező nem igazolta a regisztrációs díj befizetését, csupán jelezte, hogy a regisztrációs díj átutalásáról intézkedett. A felszámoló a záróanyagot 2008. július 8-án adta postára az elsőfokú bíróság címére. A hitelező csak ezt követően, 2008. július 9-én írt, 11-én postára adott, a felszámoló által 2008. július 16-án átvett levelében igazolta a regisztrációs díj befizetését.
A felszámoló hangsúlyozta, hogy a hitelezői követelés bejelentésére és nyilvántartásba vételére csak a felszámolási eljárás lezárásának kezdeményezéséig van lehetőség. Kiemelte, hogy ha az egyszerűsített felszámolási eljárás alkalmazásának feltételei fennállnak, minden résztvevőnek közös érdeke, hogy a felszámolási eljárás minél gyorsabban, a legkisebb költségráfordítással lezáruljon.
A Fővárosi Ítélőtábla a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbiakat állapítja meg. Jelen ügyben a felszámolás kezdő időpontja 2007. június 7. napja, a közzétételre 2007. június 7. napján került sor. A hitelező 1. sz. hitelezői igényét 40 napos határidőn belül bejelentette, amit a felszámoló visszaigazolt a hitelezőnek, egyben tájékoztatta, hogy a felszámolás egyszerűsített módon történő befejezését fogja kezdeményezni.
A hitelező adóhatóság 2008. április 2. napján folytatta le az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv.-ben kötelezően előírt, tevékenységet záró adóellenőrzést, melyben adóhiányokat tárt fel és mulasztási bírságot állapított meg, késedelmi pótlékot számolt fel. A felszámoló a jegyzőkönyvet 2008. április 22-én átvette, az abban foglaltakra észrevételt nem tett. Az elsőfokú adóhatósági határozat 2008. június 24. napján emelkedett jogerőre.
A hitelező 2008. június 25. napján kelt 2008. június 27-én postára adott levélben jelentette be 47 326 000 Ft összegben 2. sz. hitelezői igényét, melyet a felszámoló 2008. július 2. napján vett kézhez.
A felszámoló 2008. június 30-i fordulónappal készítette el a felszámolási zárójelentést és mérleget, melyet a hitelező részére 2008. június 26-án megküldött és a hitelező 2008. július 2. napján vette kézhez. A felszámoló a zárójelentést 2008. július 8. napján adta postára a bíróság részére.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Fővárosi Ítélőtáblának a fellebbezés kapcsán abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a felszámolás alatt végzett adóellenőrzés eredményeként megállapított adó megfizetésére irányuló hitelezői igény meddig jelenthető be a felszámolásban, és a hitelező "a felszámolási zárómérleg benyújtásáig" előterjesztette-e 2. számú hitelezői igényét.
A jelen eljárásra irányadó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról szóló, utoljára lényegesen a 2006. évi CXXXVII. törvénnyel módosított 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 37. § (1) bekezdése értelmében az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de egy éven belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi és kielégíti, ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet.
A (2) bekezdés értelmében a felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minősülő követelések tekintetében - ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be - a hitelezői igényt a követelés esedékessé válásától számított 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni, aki a követelést - a 28. § (2) bekezdésének f) pontjába foglalt - határidőn belül benyújtott hitelezői igények között veszi nyilvántartásba. A 40 nap elteltével, de egy éven belül - legalább a felszámolási zárómérleg benyújtásáig - bejelentett igények nyilvántartásba vételére és kielégítésére az (1) bekezdés az irányadó.
A (3) bekezdés szerint az (1)-(2) bekezdésekben foglalt esetekben az egy éves határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
A 37. § (1) és (2) bekezdése alapján bejelenthető hitelezői igények markánsan elkülöníthetők. A felszámolás kezdő időpontjában fennálló követeléseket a közzétételtől számított egy éven belül lehet bejelenteni az (1) bekezdés alapján. A felszámolás alatt keletkezett igények az esedékessé válástól számított egy éven belül jelenthetők be, azonban itt további korlát, hogy a zárómérleg benyújtását követően nem jelenthető be hitelezői igény.
A Legfelsőbb Bíróság EBH 2006. 1430. sz. döntése értelmében az ellenőrzés eredményeként feltárt adóhiány az adóhatóság részéről csak az ellenőrzés eredményeként válik ismert követeléssé. Az adóhatóság határozatában a felszámolási eljárás alatt végzett adóellenőrzés eredményeként megállapított adó a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül válik esedékessé. Ettől az időponttól számított 40 napon belül bejelentett adókövetelést a felszámolónak határidőben érkezettként kell nyilvántartásba vennie.
A fentiek alapján jelen ügyben kétséget kizáróan megállapítható, hogy a hitelező 2. sz. hitelezői igényét nem a 37. § (1) bekezdése, hanem a (2) bekezdés alapján terjesztette elő. Ezért a 2. sz. hitelezői igénye nemcsak az egyéves jogvesztő határidőn belül, hanem 40 napon belül, határidőben került előterjesztésre, mert a Cstv. 37. § (2) bekezdése ezen igénybejelentésre speciális kezdő időpontot jelöl meg az esedékességre, és ez az időpont vonatkozik a Cstv. 37. § (3) bekezdésében megjelölt jogvesztő határidő kezdő időpontjára is.
Ily módon nincs jelentősége, hogy a regisztrációs díj befizetésének igazolása megtörtént-e az igénybejelentéssel egyidejűleg. (A kifogáshoz csatolt igazolás szerint a nyilvántartásba-vételi díj egyébként 2008. VII. 7-én befizetésre került.)
Megjegyzi az ítélőtábla, hogy a regisztrációs díj esetleges késedelmes megfizetése - ahogyan arra a hitelező helyesen hivatkozik - nem vonja maga után a határidőben bejelentett hitelezői igény késedelmét, mert a jogszabály csak az igénybejelentés késedelmét szankcionálja jogvesztéssel.
A fentiek értelmében a Cstv. 37. § (2) bekezdése alapján hitelezői igény csak addig terjeszthető elő, amíg a felszámolási zárómérleget nem nyújtották be a bírósághoz elbírálás végett.
Jelen ügyben annak nincs jelentősége, hogy a felszámolási zárómérleget 2007. június 30. napjára vonatkozóan készítette el a felszámoló. Csupán annak van jelentősége, hogy a zárómérleget a hitelezői igény beérkezése előtt vagy azt követően terjesztette a felszámoló a bíróság elé ("ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be"). A felszámoló 2008. július 8-án adta postára az eljárás befejezésére irányuló kérelmét a bíróság részére, tehát ekkor terjesztette a bíróság elé elbírálásra a záróanyagot. A hitelező igénybejelentése viszont ezt megelőzően 2008. július 2-án érkezett a felszámolóhoz, ily módon a hitelezői igénybejelentés a "felszámolási zárómérleg benyújtását" megelőzően került bejelentésre. Ezért a felszámolónak a zárómérleg benyújtását megelőzően bejelentett hitelezői igény nyilvántartásba vételéről döntenie kellett volna. Amennyiben a nyilvántartásba vétel feltétele regisztrációs díj befizetése és erre nem került sor, a regisztrációs díj befizetésére is fel kellett volna szólítania a hitelezőt.
Az elsőfokú bíróság eltérő jog álláspontja miatt nem adta vissza a záróanyagot, az eljárás befejezésére irányuló kérelmet a felszámoló részére annak érdekében, hogy a hitelezői igény nyilvántartásba vételéről döntsön.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Cstv. 6.§ (3) bekezdése, valamint Pp. 259. §, 253. § (2) bekezdésének alkalmazásával megváltoztatta és kötelezte a felszámolót, hogy hozzon határozatot a hitelezői igény nyilvántartásba vételéről, besorolásáról.
Amennyiben a felszámoló a hitelezői igényt nyilvántartásba veszi és besorolja, a záróanyagot módosítani kell a hitelezői igénybejelentéssel.
(Fővárosi Ítélőtábla 11. Fpkf. 43.490/2009/3.)