adozona.hu
ÍH 2010.44
ÍH 2010.44
FELSZÁMOLÁSI KÉRELEM ALAPOSSÁGÁNAK ROSSZHISZEMŰ VITATÁSA - JÓHISZEMŰ ELJÁRÁS KÖVETKEZMÉNYE A felszámolási kérelem alaposságát formai okokból vitató adósi nyilatkozat a jóhiszemű eljárás követelményeivel ellentétes magatartás, ha az korábban az adós által elismert, anyagi fedezet miatt megfizetni nem tudott követelés jogszerű érvényesítésének megakadályozását célozza [Pp. 8. §, Csődtv. 6. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésében az adós fizetésképtelenségét megállapította, és felszámolását elrendelte a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján. Tényként állapította meg, hogy a hitelező az összesen 72 460 296 forint összegű tartozás alapjául szolgáló számlákat, valamint a 2009. március 17-én kelt felszólító levelet ajánlott küldeményként az adósnak megküldte, ezt a postakönyv megfelelő oldala másolatának csatolásával bizonyította, így fizetésképtelenség megállapí...
ÍH 2010.44 FELSZÁMOLÁSI KÉRELEM ALAPOSSÁGÁNAK ROSSZHISZEMŰ VITATÁSA - JÓHISZEMŰ ELJÁRÁS KÖVETKEZMÉNYE
A felszámolási kérelem alaposságát formai okokból vitató adósi nyilatkozat a jóhiszemű eljárás követelményeivel ellentétes magatartás, ha az korábban az adós által elismert, anyagi fedezet miatt megfizetni nem tudott követelés jogszerű érvényesítésének megakadályozását célozza [Pp. 8. §, Csődtv. 6. §].
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésében az adós fizetésképtelenségét megállapította, és felszámolását elrendelte a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján. Tényként állapította meg, hogy a hitelező az összesen 72 460 296 forint összegű tartozás alapjául szolgáló számlákat, valamint a 2009. március 17-én kelt felszólító levelet ajánlott küldeményként az adósnak megküldte, ezt a postakönyv megfelelő oldala másolatának csatolásával bizonyította, így fizetésképtelenség megállapításához szükséges feltételeket minden tekintetben igazolta.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az adós jelentett be fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, és a fizetésképtelenség megállapításának mellőzését kérte. Fellebbezésében továbbra is arra hivatkozott, hogy a hitelező a számlák és a felszólító levél postára adását nem igazolta, ugyanis csupán másolatban csatolta postakönyvének bizonyos részeit, ez pedig álláspontja szerint nem elegendő.
A hitelező észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés alaptalan.
Az elsőfokú bíróság a jogvita eldöntéséhez szükséges tényeket helyesen állapította meg, e tényekből helyes jogi következtetést vont le, végzése érdemben helyes és megalapozott, ezért azt a másodfokú bíróság a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 259. §-ára figyelemmel a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján, helyes indokaira tekintettel [Pp. 253. § (4) bekezdés] hagyta helyben.
Helyesen járt el az elsőfokú bíróság akkor, amikor a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján igazoltnak tekintette azt a tényt, hogy a hitelező részére a számlák és a felszólító levél feladása, elküldése megtörtént. A felszámolási eljárás nemperes eljárás, melyre a Pp.</a> rendelkezéseit a Cstv. 6. § (3) bekezdése értelmében megfelelően kell alkalmazni. Miután a nemperes eljárásban a bíróság tárgyalást nem tart, a döntés alapvetően a perben becsatolt és előterjesztett okiratok alapján történik. A Pp. 191. § (1) és (2) bekezdésében írt okirat bemutatás helyett a nemperes eljárásban az okiratok Pp. 191. § (3) bekezdése szerinti csatolása az elsődleges. Bár kétségtelen tény, hogy az elsőfokú bíróság az adós kifogása ellenére a hitelezőt a postakönyv, illetve annak Pp. 191. § (2) bekezdése szerinti részének eredetiben történő csatolására, illetve - esetleges meghallgatás kitűzésével - annak bemutatására nem hívta fel, ez azonban nem tekinthető olyan lényeges eljárási szabálysértésnek, amely az elsőfokú eljárás megismétlését tenné szükségessé, ennek csupán az a következménye, hogy a tényállás megállapításánál, és a bizonyítékok Pp. 206. § (1) bekezdése szerinti mérlegelésénél a becsatolt okiratok Pp.</a> szerinti bizonyító erejét kell figyelembe venni. Mivel a becsatolt másolatok nem felelnek meg a Pp. 196. § (1) bekezdés f) pontjában írt feltételeknek, azok önmagukban nem bizonyítják azt, hogy e másolatok a hitelező által őrzött okiratról készültek, és ezért önmagukban nem bizonyítják azt sem, hogy a hitelező a számlákat és felszólító leveleket az adósnak megküldte. Az eljárás során előterjesztett egyéb bizonyítékok, így az adós által lepecsételt és aláírt megrendelők, mérlegjegyek, minőségbizonyítványok, az adós által írt 2009. március 11-én kelt levél tartalma, az adós eljárás során tett nyilatkozatai - így különösen az a tény, hogy az adós a hitelezői követelést az eljárás során sem vitatta, csupán annak megjelölt jogcímét (számlatartozás) kifogásolta, a becsatolt másolatok valótlanságával összefüggő tényekre nem is hivatkozott - alapján azonban az elsőfokú bíróság a Pp. 206. § (1) bekezdésben foglalt elvek alkalmazásával, a belátása szerinti, szabad mérlegelés útján helyesen állapította meg tényként azt, hogy a hitelező a számlákat és felszólító levelet az adósnak megküldte.
Kiemeli a másodfokú bíróság, hogy a csatolt, 2009. március 11-én kelt levélben az adós a követelést kifejezetten elismerte, és e levélben még utalás szintjén sem hivatkozott arra, hogy a több mint 70 000 000 forint - egy hónapon át történt folyamatos áruszállításból felhalmozott - tartozás alapjául szolgáló számlákról nem lenne ismerete, azt ne kapta volna meg. Egyértelműen elismerte e levélben azt, hogy a hitelező követelését pénzhiány miatt nem tudja kiegyenlíteni, tartozását áruval kívánta rendezni. Az eljárás során tett, a felszámolási kérelem alaposságát formai okokból vitató nyilatkozatai ezért nem egy valótlan, ismeretlen, alaptalan követeléssel szembeni védekezést, hanem egy elismert, az eljárás során sem vitatott, anyagi fedezet miatt megfizetni nem tudott követelés - jogszabály (Cstv.) által kifejezetten az effajta tartozások meg nem fizetése esetére lehetővé tett - jogszerű érvényesítésének megakadályozását célozzák. Ezt az adósi joggyakorlást (perbeli védekezést) a Pp. 8. § (2) bekezdése értelmében köteles megakadályozni. Ezért sem rendelte el a másodfokú bíróság az adós eljárásbeli védekezésével összefüggésben az általa hiányolt bizonyítást, a másolatban becsatolt postakönyvi oldalak eredetben történő becsatolását.
Az adós 2009. március 17-i levele értelmezésével összefüggésben is teljes mértékben egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával, e levél kétséget kizáróan felszólító levélnek minősül annak ellenére, hogy kifejezetten a felszólítás szót nem tartalmazza.
Az adós fellebbezése alaptalan volt, ezért a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles viselni a hitelező másodfokú eljárásban felmerült költségét, mely költség a hitelező által lerótt fellebbezési illeték, valamint a hitelezőt képviselő ügyvéd 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3) és (5) bekezdése alapján megállapított munkadíja.
(Pécsi Ítélőtábla Fpkf. IV. 30.324/2009/2.)