adozona.hu
ÍH 2010.43
ÍH 2010.43
TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI INTÉZKEDÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELŐFELTÉTELE - TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS FOLYTATÁSA INTÉZKEDÉS ALKALMAZÁSA UTÁN Törvényességi felügyeleti eljárásban az újabb intézkedés alkalmazását megelőzően a cégbíróságnak a jogsértés fennálltáról, a törvényes működés helyreállításának hiányáról meg kell győződnie. További intézkedést csak az újabb - intézkedésnek nem minősülő - felhívás teljesítésének elmulasztása alapozhat meg [Ctv. 79. § (3) bek., 80. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A T. Vagyonvédelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság székhelye a cégnyilvántartás adatai szerint 2440 Sz., K. u. 10. 9. emelet 28. szám alatti cím.
Az elsőfokú bíróság az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága 2007. november 7-én előterjesztett kérelmére folytatott törvényességi felügyeleti eljárásban a 2008. augusztus 25-én kelt és 2008. október 18-án jogerőre emelkedett Cgt. 13-08-000931/4. számú végzésével a társaságot intézkedésként f...
ÍH 2010.43 TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI INTÉZKEDÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELŐFELTÉTELE - TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS FOLYTATÁSA INTÉZKEDÉS ALKALMAZÁSA UTÁN
Törvényességi felügyeleti eljárásban az újabb intézkedés alkalmazását megelőzően a cégbíróságnak a jogsértés fennálltáról, a törvényes működés helyreállításának hiányáról meg kell győződnie. További intézkedést csak az újabb - intézkedésnek nem minősülő - felhívás teljesítésének elmulasztása alapozhat meg [Ctv. 79. § (3) bek., 80. §].
A T. Vagyonvédelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság székhelye a cégnyilvántartás adatai szerint 2440 Sz., K. u. 10. 9. emelet 28. szám alatti cím.
Az elsőfokú bíróság az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága 2007. november 7-én előterjesztett kérelmére folytatott törvényességi felügyeleti eljárásban a 2008. augusztus 25-én kelt és 2008. október 18-án jogerőre emelkedett Cgt. 13-08-000931/4. számú végzésével a társaságot intézkedésként felhívta törvényes működése 30 napon belüli helyreállítására, "tényleges adatai bejegyeztetésére", mivel a társaság székhelyére postázott végzés "elköltözött" jelzéssel érkezett vissza, s a társaság a törvényes működése érdekében intézkedést nem tett.
A végzést az ügyvezető a lakcímén 2008. október 2-án átvette, a társaság a felhívásnak nem tett eleget.
Az elsőfokú bíróság ezt követően az eljárást hivatalból folytatta, s 2009. január 10-én kelt Cgt. 13-09-000289/2. számú végzésével a fenti végzésben foglalt intézkedéssel azonos intézkedést alkalmazott.
Ezen végzés a társaság székhelyéről "megszűnt" jelzéssel érkezett vissza az elsőfokú bíróságra, míg az ügyvezető részére 2009. február 12-én szabályszerűen kézbesítésre került.
Az elsőfokú bíróság 2009. május 27-én kelt 3. sorszámú végzésével megállapította, hogy a 2. sorszámú végzés 2009. március 2. napján jogerőre emelkedett.
A társaság az eljárásban nyilatkozatot továbbra sem tett, változásbejegyzési kérelmet nem nyújtott be.
Ilyen előzmények után az elsőfokú bíróság 2009. október 12-én kelt Cgt. 13-09/00289/4. számú végzésével a társaságot eltiltotta a további működéstől, megszűntnek nyilvánította, elrendelte kényszer-végelszámolását, végelszámolóként a B. Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot kijelölte. A végzés indokolásában kifejtette, hogy a társaság a Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt intézkedés ellenére törvényes működését nem állította helyre, nem tartja be a működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések közül a "Gt.-ben meghatározottakat." Az alkalmazott intézkedés hatástalannak bizonyult, a törvényes működés helyreállításának érdekében elrendelhető további intézkedések sem vezetnének eredményre.
A végzés a társaság székhelyén 2009. október 19-én szabályszerűen kézbesítésre került.
A végzéssel szemben - 2009. október 29-én - a társaság fellebbezett jogi képviselő útján. A végzés megváltoztatását, az eljárás megszüntetését kérte. Azt nem vitatta a vezető tisztségviselő, hogy volt olyan időszak, amikor a székhelyre történt kézbesítés eredménytelen maradt. Ennek okát abban jelölte meg, hogy a székhelyen lakó anyósával egy ideig a kapcsolata megromlott, az oda érkezett hivatalos iratokat nem vette át. Előadta, a körülmények azóta rendeződtek, a székhelyre érkező küldemények átvétele nem jelent problémát, ezt igazolja, hogy a fellebbezéssel támadott végzést, valamint az APEH küldeményeit is átvette. Hangsúlyozta, törvényes működését helyreállította, ennek további bizonyítékaként arra hivatkozott, hogy társasági szerződésmódosítással gondoskodtak az ügyvezető újraválasztásáról, a tevékenységi körök módosításáról. További törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása, intézkedés alkalmazása ezért nem indokolt.
(Az elsőfokú bíróság 2009. november 3-án kelt Cg. 13-09-102114/11. számú végzésével bejegyezte a cégjegyzékbe a 2009. október 21-én kelt társasági szerződésmódosításon alapuló tevékenységi kör és képviseletre jogosult adataiban történt változást.)
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
A cégjegyzék adataira, a cég székhelyére, a törvényességi felügyeleti eljárásra nézve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezéseket.
A Ctv. 7. § (1) bekezdése szerint a cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik.
A 24. § (1) bekezdés c) pontja szerint a cég székhelye, valamint ha a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézési hely valamennyi cég esetében bejegyzendő cégjegyzéki adat.
A 72. § (1) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás célja a közhiteles cégnyilvántartás és a cég törvényes működésének biztosítása.
Az eljárás fő eseteit a 74. § (1) bekezdés sorolja fel. Így helye lehet jogsértő cégjegyzéki adat esetén is [a)-b) pont], valamint akkor is, ha a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, létesítő okiratában foglaltakat [d) pont].
A 75. § szerint az eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.
Az eljárás lefolytatásának rendjét a 79-80. § szabályozza.
A 80. § (l) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás megindítása esetén a cégbíróság a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel és az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértés pontos megjelölésével felhívja a céget, hogy a végzésben megjelölt határidőn belül nyilatkozzon, vitatja-e a végzésben foglaltakat, ha nem vitatja, úgy szüntesse meg a törvénysértő állapotot.
Az eljárás során alkalmazható intézkedéseket a 81. § sorolja fel.
Legenyhébb intézkedésként, ha a törvénysértő állapot az annak kiküszöbölésére vonatkozó felhívás ellenére változatlanul fennáll, sor kerülhet intézkedésként is a cég törvényes működés helyreállítására történő felhívására [(1) bekezdés a) pont], a céggel szemben pénzbírság kiszabására [(1) bekezdés b) pont], vagy más a c) és d) pontokban felsorolt intézkedésre, illetve legsúlyosabb intézkedésként a (6) bekezdés szerint sor kerülhet a cég megszűntnek nyilvánítására is.
A 79. § (3) bekezdése kimondja, a törvényességi felügyeleti eljárást addig kell folytatni, amíg a törvényes állapot, illetve a cég törvényes működése helyre nem áll.
A 80. § (3) bekezdése pedig azt is kimondja, a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti, ha az eljárás eredményeként a cég a törvénysértő állapotot megszüntette, illetve a törvényes működését helyreállította.
Az idézett rendelkezésekből leszűrhető, a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás megindításakor a felhívásában a jogszabálysértés pontos megjelölésével kijelöli az eljárás kereteit, intézkedés alkalmazásának pedig akkor van helye, ha a cég a jogsértés kiküszöbölésére vonatkozó felhívásnak nem tesz eleget, illetve további (újabb) intézkedésnek (intézkedéseknek) akkor, ha a jogsértés változatlanul fennáll.
Az újabb intézkedés alkalmazását megelőzően azonban a jogsértés fennálltáról, a törvényes működés helyreállítása hiányáról az elsőfokú bíróságnak meg kell győződnie, a további intézkedést újabb felhívásnak kell megelőznie. Újabb intézkedést csak az újabb - intézkedésnek nem minősülő - felhívás teljesítésének elmulasztása alapozhat meg.
Az adott ügyben az volt megállapítható, hogy a társaság a székhelyként bejegyzett címén nem biztosította a hivatalos iratok átvételét, érkeztetését, azok számos alkalommal "elköltözött" jelzéssel érkeztek vissza az elsőfokú bíróságra. Az elsőfokú bíróság tehát, a társaság jogsértő működése folytán, megalapozottan folytatott a társasággal szemben törvényességi felügyeleti eljárást.
Az iratokból megállapítható azonban az is, hogy az elsőfokú bíróság a 2009. január 10-én meghozott intézkedését követően a társaság részére újabb - intézkedésnek nem minősülő - felhívást nem bocsátott ki, anélkül döntött a legsúlyosabb szankció alkalmazásáról, hogy meggyőződött volna arról, hogy időközben sem állt helyre a társaság törvényes működése, továbbra sem biztosított a székhelyen elérhetősége, így nem vizsgálta, fennállnak-e az intézkedés alkalmazásának feltételei.
Újabb felhívás tehát az alkalmazott intézkedést nem előzte meg, ezért az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat megsértve hozta meg határozatát, emiatt szükséges az eljárás megismétlése.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 72. § (2) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak, - a fellebbezésben foglaltakat is figyelembe véve - vizsgálnia szükséges, hogy a székhely tekintetében a társaság működése továbbra is törvénysértő-e, s e körben nem mellőzhető az újabb felhívás kibocsátása sem. Csakis ezt követően lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy megalapozott döntést hozzon.
(Fővárosi Ítélőtábla 16. Cgtf. 44.818/2009/2.)