adozona.hu
ÍH 2010.41
ÍH 2010.41
KISEBBSÉGI JOG GYAKORLÁSA KAPCSÁN A KÖNYVVIZSGÁLÓ KIRENDELÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS SPECIALITÁSAI - "PERVEZETŐ" VÉGZÉS A KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖLTSÉG ELŐLEGEZÉSÉRE VONATKOZÓ HATÁROZAT I. Ha a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése elvetette azt az indítványt, hogy az utolsó beszámolót könyvvizsgáló vizsgálja meg, a könyvvizsgálatot a szavazatok legalább 5%-ával rendelkező tagoknak a taggyűlési határozat meghozatalától számított 30 napos jogvesztő határidő alatt benyújtott kérelmére a cégbíróság elrendeli spec
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Cégbíróság L. András tag kérelmére a 2009. február 26-án kelt Cgt.10-09/000150/9. számú végzésével elrendelte az U. Csőtisztító, Építő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 2008. május 23-án megtartott taggyűlésének a 8/2008. számú határozattal elfogadott 2007. éves mérlegbeszámoló és a cégbírósághoz 2008. június 14-én elektronikusan benyújtott 2007. évi éves mérlegbeszámoló igazságügyi könyvszakértő által történő vizsgálatát. Ezt meghaladóan a kérelmet elutasította. Kötelezte az U....
ÍH 2010.41 KISEBBSÉGI JOG GYAKORLÁSA KAPCSÁN A KÖNYVVIZSGÁLÓ KIRENDELÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS SPECIALITÁSAI - "PERVEZETŐ" VÉGZÉS A KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖLTSÉG ELŐLEGEZÉSÉRE VONATKOZÓ HATÁROZAT
I. Ha a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése elvetette azt az indítványt, hogy az utolsó beszámolót könyvvizsgáló vizsgálja meg, a könyvvizsgálatot a szavazatok legalább 5%-ával rendelkező tagoknak a taggyűlési határozat meghozatalától számított 30 napos jogvesztő határidő alatt benyújtott kérelmére a cégbíróság elrendeli speciális törvényességi felügyeleti eljárásban. Ebben az eljárásban
a) a cégbíróságnak nincs hatásköre a kérelem indokoltságának vizsgálatára.
b) a fizetendő eljárási illetéket nem a törvényességi felügyeleti illeték, hanem az egyéb cégbírósági eljárásban irányadó eljárási illeték alapján kell meghatározni.
c) a törvényességi felügyeleti nemperes eljárás költségeinek viseléséről hivatalból kell rendelkezni az eljárást befejező határozatban.
II. A cégbíróság végzésének az a rendelkezése, amellyel a kérelmezett gazdasági társaságot kötelezi a könyvvizsgálói költség elnöki letétbe helyezéssel történő előlegezésére, "pervezető" végzésnek minősül, amely ellen külön fellebbezésnek nincs helye [Gt. 49. § (3)-(4) bek., Ctv. 72. § (2) bek., 81. § (1) bek., Itv. 45. § (3) bek.].
A Cégbíróság L. András tag kérelmére a 2009. február 26-án kelt Cgt.10-09/000150/9. számú végzésével elrendelte az U. Csőtisztító, Építő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 2008. május 23-án megtartott taggyűlésének a 8/2008. számú határozattal elfogadott 2007. éves mérlegbeszámoló és a cégbírósághoz 2008. június 14-én elektronikusan benyújtott 2007. évi éves mérlegbeszámoló igazságügyi könyvszakértő által történő vizsgálatát. Ezt meghaladóan a kérelmet elutasította. Kötelezte az U. Kft.-t, hogy a végzés kézbesítésétől számított 15 nap alatt helyezzen elnöki letétbe 400 000 forint költségelőleget és annak megtörténtének tényét haladéktalanul írásban jelentse be a cégbírósághoz. Tájékoztatást adott arról, hogy a könyvvizsgáló tevékenységével felmerült költségek viseléséről a cég legfőbb szerve jogosult dönteni az eljárás befejezését követően, továbbá a cégbíróság a szakértő kirendeléséről a szakértői díj letétbe helyezését követően külön végzésben fog dönteni, amelyről mindkét felet írásban értesíti. Az elsőfokú bíróság kötelezte a társaságot 50 000 forint eljárási illeték megfizetésére.
Az elsőfokú bíróság a határozatának a fellebbezéssel érintett részét a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) 49. § (3)-(4) bekezdéseire és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 65. § (1) és (3) bekezdésére alapította, és a jogszabályi rendelkezések ismertetése mellett azzal indokolta, hogy a kérelmezőnél fennállnak a cégbírósági eljárás kezdeményezéséhez szükséges, törvényben meghatározott feltételek. A kérelmezett társaság 2008. szeptember 15. napján tartott taggyűlésén hozott határozatával elvetette a kérelmezőnek a 2007. évi éves beszámoló független könyvvizsgálóval történő megvizsgálását, ezért azt a cégbíróság a kérelmező által a törvényben meghatározott 30 napos határidő alatt, 2008. október 15-én benyújtott kérelmére elrendelte.
A cégbíróság végzésének a kérelemnek részben helyt adó és az eljárás további folyamatáról tájékoztató részén kívüli rendelkezései ellen a kérelmezett cég fellebbezett, annak megváltoztatását és a kérelem teljes elutasítását, valamint a 400 000 forint szakértői költség előlegezése és az 50 000 forint eljárási illeték megfizetése alóli mentesítését kérte, továbbá a kérelmező kötelezését a bírósági eljárással kapcsolatos költségek megfizetésére. Elismerte, hogy a cégbíróság helytállóan állapította meg a 2008. május 23-i taggyűlésen elfogadott mérlegbeszámolóhoz képest a cégbírósághoz elektronikusan benyújtott mérlegbeszámoló adatai között az eredmény tekintetében az eltérést, azonban felhívta a figyelmet, hogy a változás pozitív irányú, mintegy 10 000 000 forinttal több az eredmény összege a benyújtott mérlegben. Előadta, hogy L. András kérelmező tevékenységének felülvizsgálataként teljes körű leltározás történt, és ennek eredménye volt a tényleges mérlegadatok megállapítása, mivel az eredmény meghaladta a taggyűlés által elfogadott mérlegben szereplő eredményt, tehát a kisebbségi tulajdonos érdekei nem sérültek. Álláspontja szerint méltánytalan hátrányt jelentene a kérelmezett társaság részére a mérleg felülvizsgálatának költségelőlegezése a jelenlegi gazdasági helyzetben. Véleménye szerint helytelen az elsőfokú bíróságnak az a rendelkezése, amellyel a kérelmezett társaságot kötelezte 50 000 forint eljárási illeték megfizetésére, ugyanis a cégbíróság a kérelem egy részét elutasította.
A kérelmező a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú határozat helybenhagyását és a kérelmezett eljárási költségekben történő marasztalását kérte. Lényegében megismételte az általa korábban már előadottakat (pl. az elfogadott és a leadott mérlegadatok egymástól való eltérését, a kérelmező könyvvizsgálói vizsgálatra tett indítványát elutasító taggyűlési határozatát).
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú határozatot a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között vizsgálta és megállapította, hogy a fellebbezés az ügy érdemében megalapozatlan, az eljárási illeték megfizetésére kötelező részében az alábbiak szerint megalapozott.
A Gt. 17. § (2) bekezdése értelmében a gazdasági társaság felett a törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) szabályai szerint.
A törvényességi felügyeleti eljárás szabályai a Ctv. VI. fejezetében, a különleges törvényességi felügyeleti eljárás szabályai a Ctv. VII. fejezetében (72-84. §) találhatóak, amelyek közül az utóbbiak egyáltalán nem, az előbbiek pedig csak "megfelelően" alkalmazhatóak a Gt. 49. § (3)-(4) bekezdései alapján indult speciális törvényességi eljárásokban.
A Ctv. 72. § (2) bekezdése szerint a törvényességi felügyeleti eljárás nemperes eljárás, amelyre a Pp.</a> szabályait - ha törvény eltérően nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell.
A Gt. 49. § (3) bekezdése szerint, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve elvetette azt az indítványt, hogy az utolsó, számviteli törvény szerinti beszámolót vagy az utolsó két év ügyvezetésében előfordult valamely eseményt - ideértve a minősített befolyásszerző (52. §) által érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikát is - könyvvizsgáló vizsgálja meg, illetve, ha a legfőbb szerv szabályszerűen bejelentett ilyen indítvány kérdésében a határozathozatalt mellőzte, ezt a vizsgálatot a társaságnak a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező tagjai (részvényesei) kérelmére a cégbíróság elrendeli.
A Gt.</a> 49. (4) bekezdése alapján a (3) bekezdésben meghatározott kérelmet - jogvesztés terhe mellett - a legfőbb szerv ülésének napjától számított harminc napon belül kell előterjeszteni. A kérelemnek helyt adó döntés esetében a könyvvizsgálót a cégbíróság jelöli ki, ennek költségeit a gazdasági társaság köteles előlegezni. A kérelem alapján a cégbíróság a társaság választott könyvvizsgálóját (40. §) nem jelölheti ki. A gazdasági társaság legfőbb szerve dönt arról, hogy a könyvvizsgáló tevékenységével felmerült költségeket a gazdasági társaság vagy a vizsgálatot indítványozók viselik-e.
A cégbírósági eljárásban fizetendő illetékek mértékét az Itv. 45. §-a határozza meg, míg a cégbírósági felügyeleti illeték ettől eltérő helyen, a 65. §-ban található. A cégbírósági felügyeleti illetéket az Itv. 65. §-a a következők szerint szabályozza:
(1) A cégbíróság által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásért 50 000 Ft felügyeleti illetéket kell fizetni. A felügyeleti illetéket az a cég viseli, melynek törvénysértő működését a cégbíróság megállapítja. Ha a hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást a cégbíróság jogsértés hiányában megszünteti, az illetéket nem kell megfizetni.
(2) Kérelemre indult eljárás esetén, ha a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet jogsértés hiányában elutasítja, a kérelmezőt 15 000 Ft felügyeleti illeték terheli.
(3) A törvényességi felügyeleti eljárás alá vont céget terhelő felügyeleti illeték megfizetéséről a bíróság a törvénysértő működés megállapításával egyidejűleg végzésben rendelkezik. A törvényességi felügyeleti eljárást alaptalanul kezdeményező kérelmezőt terhelő felügyeleti illeték megfizetéséről a cégbíróság a kérelmet elutasító végzésben rendelkezik.
(4) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a bírósági eljárási illetékre vonatkozó szabályok az irányadók.
A Gt.</a> fent idézett rendelkezései alapján megállapítható, hogy amennyiben a legfőbb szerv elvetette a könyvvizsgálói vizsgálatra tett indítványt, akkor a szavazatok legalább 5%-ával rendelkező tagok a cégbírósághoz fordulhatnak a taggyűlési határozat meghozatalától számított 30 napos jogvesztő határidő alatt. A cégbíróság ilyen kérelem esetén csak azt vizsgálhatja, hogy a kérelmezők rendelkeznek-e a szavazatok legalább 5%-ával és a kérelem a cégbírósághoz a 30 napos jogvesztő határidő alatt érkezett-e. Ha ezek - a jogszabályban meghatározott feltételek - a kérelmezőknél fennállnak, akkor a cégbíróság kizárólag kérelemnek helyt adó határozatot hozhat, ugyanis a cégbíróságnak nincs hatásköre a kérelem indokoltságának vizsgálatára.
A cégbíróság a Gt. 49. § (3)-(4) bekezdésére alapítottan kezdeményezett eljárást a cégek működése során gyakorolt törvényességi felügyeleti eljárás szabályai szerint folytatja le, amely eljárásban - annak speciális jellege miatt és speciális eljárási szabályok hiányában - a Ctv. VI. fejezetében szabályozott törvényességi felügyeleti eljárás szabályait kell "megfelelően" alkalmazni. Az ilyen eljárásnak az általános törvényességi felügyeleti eljáráshoz viszonyított speciális jellegét bizonyítja például az is, hogy az eljárás eredményeként a cégbíróság nem a Ctv. 81. § (1) bekezdésének a)-e) pontjában meghatározott intézkedéseket hozhatja meg, hanem - a kérelmet elutasító rendelkezésen kívül - csak a kérelemnek helyt adó, a könyvvizsgálat elrendelését tartalmazó határozatot, amely határozat nem értékelhető a kérelmezett társaság törvénysértő működése megállapítása miatt, annak következményeként alkalmazott törvényességi felügyeleti intézkedésnek. A legalább 5% szavazattal rendelkező tagok határidőben előterjesztett kérelmére a cégbíróságnak el kell rendelnie a könyvvizsgálatot, függetlenül attól, hogy a könyvvizsgálat elrendelése ténylegesen a kisebbség védelmében vált-e szükségessé, illetőleg a társaság méltányolható és alapos indokok alapján vetette-e el a kisebbségnek a könyvvizsgálat elvégzésére tett indítványát. Ezekből pedig az is következik, hogy a Gt. 49. § (3)-(4) bekezdésére alapítottan előterjesztett kérelemre indult eljárás illetékét nem a cégbírósági felügyeleti illetékre vonatkozó rendelkezések (Itv. 65. §), hanem a 45. § (3) bekezdése alapján kell meghatározni, amely szerint az egyéb eljárásnak minősülő cégbírósági eljárási illeték 15 000 forint, amelynek megfizetését a kérelmező(k) - ha személyében nem áll fenn jogszabályon alapuló illetékmentesség - a kérelem benyújtásakor köteles(ek) igazolni a 74. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
A jelen eljárásban a kérelmező a kérelme előterjesztésekor a 15 000 forint helyett 50 000 forint eljárási illetéket fizetett meg illetékbélyegben.
A könyvvizsgálat cégbíróság által történő elrendelésére irányuló törvényességi felügyeleti eljárással összefüggésben a feleknél felmerült költségek (pl. eljárási illeték, jogi képviselet ügyvédi munkadíja) mértékéről és viseléséről a cégbíróságnak a Ctv. 72. § (2) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 77. §-a és 78. §-ának (2) bekezdése alapján az eljárást befejező határozatában hivatalból kell döntenie.
A Fővárosi Ítélőtábla a Ctv. 72. § (2) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 253. § (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálta felül, ennek eredményeként a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzésének nem fellebbezett - kérelmet részben elutasító rendelkezése és az eljárás további folyamatáról tájékoztató - részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseiből a taggyűlési határozattal elfogadott és a cégbírósághoz elektronikusan benyújtott 2007. évi mérlegbeszámolók könyvvizsgáló által történő vizsgálatát elrendelő részét helybenhagyta, a kérelmezett társaságot
50 000 forint eljárási illeték megfizetésére kötelező rendelkezését hatályon kívül helyezte és az eljárási költségek összegének és viselésének tárgyában történő határozathozatalt az eljárás jelenlegi szakában mellőzte. A feleknek a törvényességi felügyeleti eljárás első szakaszának a jelen másodfokú eljárásában felmerült költségét a Fővárosi Ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (4) bekezdése és az Itv. 47. § (3) bekezdése szerinti mértékben csak megállapította, amelynek viseléséről az elsőfokú bíróság fog dönteni az eljárást befejező határozatában.
A Gt. 49. § (4) bekezdése kifejezetten és egyértelműen előírja, hogy a kérelemnek helyt adó döntés esetében a könyvvizsgálót a cégbíróság jelöli ki és ennek költségeit a gazdasági társaság köteles megelőlegezni.
A cégbíróság végzésének az a rendelkezése, amellyel a kérelmezett társaságot kötelezte a könyvvizsgálói költség elnöki letétbe helyezéssel történő előlegezésére, a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott olyan "pervezető" végzésnek minősül, amely ellen a Pp. 233. § (3) bekezdése értelmében külön fellebbezésnek nincs helye.
A Pp. 237. §-a alapján a fellebbezést hivatalból kell elutasítani, ha az olyan bírósági határozat ellen irányul, amellyel szemben nincs helye fellebbezésnek.
Erre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzésének a "pervezető" része ellen benyújtott fellebbezést hivatalból elutasította, amely rendelkezés a Pp. 233/A. §-a alapján fellebbezéssel támadható.
(Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgtf. 43.669/2009/2.)