adozona.hu
ÍH 2010.39
ÍH 2010.39
KFT. SÚLYOS VAGYONVESZTÉSÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE - A KFT. SZÁMVITELI TÖRVÉNY SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MEGSZŰNÉS - HITELEZŐVÉDELMI SZABÁLY KFT.-NÉL A kft. a Gt. 51. § (1) bekezdésében meghatározott súlyos vagyonvesztése esetén a 3 hónapos határidő eredménytelen elteltével kizárólag átalakulásáról, vagy jogutód nélküli megszűnéséről határozhat, más intézkedést jogszerűen nem tehet [Gt. 51. § (1)-(2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperesi kft. - melynek egyik tagja a felperes - 2008. május 27-én taggyűlést tartott; az első napirendi pontnak megfelelően a mérleg és a beszámoló elfogadásra került; a taggyűlési jegyzőkönyvben - többek között - rögzítették, hogy a társaság saját tőkéje a második évben is negatív, kötelezték az ügyvezetőt, hogy ennek megoldási javaslatait a Gt. 51. § (1) bekezdése szerinti három hónapos határidőn belül terjessze a taggyűlés elé.
A 2008. augusztus 25-ére összehívott taggyűlés a társaság...
ÍH 2010.39 KFT. SÚLYOS VAGYONVESZTÉSÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE - A KFT. SZÁMVITELI TÖRVÉNY SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MEGSZŰNÉS - HITELEZŐVÉDELMI SZABÁLY KFT.-NÉL
A kft. a Gt. 51. § (1) bekezdésében meghatározott súlyos vagyonvesztése esetén a 3 hónapos határidő eredménytelen elteltével kizárólag átalakulásáról, vagy jogutód nélküli megszűnéséről határozhat, más intézkedést jogszerűen nem tehet [Gt. 51. § (1)-(2) bek.].
Az alperesi kft. - melynek egyik tagja a felperes - 2008. május 27-én taggyűlést tartott; az első napirendi pontnak megfelelően a mérleg és a beszámoló elfogadásra került; a taggyűlési jegyzőkönyvben - többek között - rögzítették, hogy a társaság saját tőkéje a második évben is negatív, kötelezték az ügyvezetőt, hogy ennek megoldási javaslatait a Gt. 51. § (1) bekezdése szerinti három hónapos határidőn belül terjessze a taggyűlés elé.
A 2008. augusztus 25-ére összehívott taggyűlés a társaság jogászának távolmaradása okán felfüggesztésre került azzal, hogy azt 2008. szeptember 3-án folytatják, az utóbbi időpontban megtartott taggyűlésen a saját tőke helyzetének rendezésére nem került sor, ennek megtárgyalását levették a napirendről.
2008. október 14-én az alperes újabb taggyűlést tartott, ahol 1/2008. (X. 14.) - 7/2008. (X. 14.) számú taggyűlési határozatokat hoztak, majd a 2008. október 30-án folytatódó taggyűlésen 8/2008. (X. 30.) - 11/2008. (X. 30.) számú taggyűlési határozatok születtek, melyekben szereplő számszaki hibák kijavítására a 2008. november 17-én tartott taggyűlésen hozott 18/2008. számú taggyűlési határozattal került sor.
A felperes 2008. november 13-án benyújtott keresetében a 2008. október 14-én és 2008. október 30-án hozott valamennyi taggyűlési határozat, továbbá a 2008. november 17-én hozott 18/2008. számú taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az 1-6/2008. (X. 14.) taggyűlési határozatok azért törvénysértők, mert a Gt. 51. § (1) bekezdésében foglaltakból következően a társaság a saját tőkéje rendezéséről nem, kizárólag a jogutód nélküli megszűnéséről, illetve az átalakulásáról határozhatott volna, emellett a társaság a saját tartozását a vele szemben követelést érvényesítő taggal határozattal nem határozhatja meg, így a 6/2008. (X. 14.) számú taggyűlési határozat ez okból is jogszabályba ütközik. Az ázsiós tőkeemelésre vonatkozó 7/2008. (X. 14.) számú taggyűlési határozat a Gt.</a> és a Ptk. rendelkezéseibe is ütközik; a határozat a felperest arra kötelezte, apportálja a 7 698 885 forintos, társaság felé fennálló követelését, fizessen be 805 705 forint készpénzt, így 8 504 590 forinttal vegyen részt a tőkeemelésben, amelynek fejében a jegyzett tőkéből 210 000 forint nagyságú törzsbetét kerül a tulajdonába. Álláspontja szerint a határozat a Gt. 119. §-ába ütközik, a tagok kizárólag a törzsbetétjeik szolgáltatására kötelesek, továbbá hiányzott a határozat elfogadására a Gt. 153. §-a által előírt egyhangúság. Az ázsiós tőkeemelésben való részvétel önkéntes alapon történhet, emellett a részvételre kötelezés ellenében nem kap ellenszolgáltatást, amely a Ptk. 198. § (1) bekezdése szerinti visszterhesség követelményét sérti, és a határozat jóerkölcsbe is ütközik. Az utóbbi körülmények okán törvénysértőek a 2008. október 30-i taggyűlésen hozott 8/2008., 9/2008., 10/2008. és 11/2008. számú határozatok, valamint a 2008. november 17-i közgyűlésen meghozott 18/2008. számú taggyűlési határozat is.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, a 18/2008. (XI. 17.) számú taggyűlési határozat vonatkozásában a perindítási határidő elmulasztására hivatkozott. A taggyűlési határozatok érdemére vonatkozóan előadta, hogy - figyelemmel a Gt. 9. § (1) bekezdésében foglaltakra - a Gt. 51. § (1) bekezdése szerinti szabály célja elsődlegesen nem az, hogy veszteség esetén a cég megszűnjön, ha van mód a működőképesség helyreállítására, akkor ez az elsődleges. Utóbbit szolgálta az ázsiós tőkeemelés, illetve az azzal egyidejűleg történő feltételes tőkeleszállítás, mely nem ütközik a Gt. 153. §-ába, mivel nem ír elő újabb kötelezettséget a tagok részére, a törzstőke-emeléssel a tagok, így a felperes is vagyonhoz jut, hiszen lesz egy működő üzletrésze. A Gt. 154-155. §-ai alapján a törzstőke felemeléséről egyszerű szótöbbséggel meghozott határozat rendelkezhet, a felperes 100 000 forinttal kívánt hozzájárulni a tőkeemeléshez, annak mértékét azonban a taggyűlés határozta meg, amelytől a tag nem térhet el. Álláspontja szerint az ázsiós tőkeemelésről szóló taggyűlési határozat a Gt. 153-155. §-ai alapján jogszerű; hitelezői érdekek nem sérülnek azzal, ha az alperes a veszteségeket tagi kölcsönnel pótolja. Az alperes korábban is működőképes volt, és ez a helyzet jelenleg is fennáll. A társaság saját tőkéje a 2006-2007. évben azért nem érte el a jegyzett tőke kötelező legkisebb mértékét, mert az alperes a felperes részére áron alul, 50 millió forintos veszteséggel ruházott át egy üzletrészt, taggyűlési jóváhagyás nélkül, így ez a jogügylet a Gt. 157. § (1) bekezdés m) pontja szerint érvénytelen, melynek megállapítása és az eredeti állapot helyreállítása iránt külön per van folyamatban.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes 2008. október 14-i és október 30-i taggyűlésen meghozott határozatait hatályon kívül helyezte.
A 2008. november 17-i taggyűlési határozat vonatkozásában az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a Gt. 45. § (1) bekezdése szerinti perindítás során a 45. § (3) bekezdése szerinti határidőt elmulasztotta, figyelemmel arra, hogy ezen kereseti kérelmét a 2009. június 10-i tárgyaláson terjesztette elő, tehát a jogvesztő 90 napos határidőből is kicsúszott, erre tekintettel a keresetet e vonatkozásban elutasította.
A 2008. október 14-i és október 30-i határozatok vonatkozásában az elsőfokú bíróság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy azok a Gt. 51. § (1) bekezdésében foglaltakba ütköznek-e; ennek során a felperest annak bizonyítása terhelte, hogy az alperes egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezett a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül sem gondoskodtak a tagok a szükséges saját tőke biztosításáról. Megállapította, az alperes maga is elismerte, hogy valóban nem rendelkezett az előírt mértékű saját tőkével két egymást követő üzleti évben, ezt alátámasztotta a keresetlevélhez csatolt 2008. május 27-i taggyűlési jegyzőkönyv és annak mellékletét képező beszámoló. A taggyűlési jegyzőkönyvből kitűnően a tagok tájékoztatást kaptak a tőkerendezés szükségességéről, arról 2008. augusztus 27-ig kellett volna gondoskodniuk, ehhez képest a 2008. augusztus 25-i taggyűlésen erre nem került sor, a taggyűlést felfüggesztették, a folytatódó taggyűlésen pedig a kérdést levették a napirendről. Álláspontja szerint a társaságnak hatvan napon belül lett volna kötelessége elhatározni az átalakulását vagy a jogutód nélküli megszűnését, így a későbbiekben már nem rendelkezhettek a törzstőke leszállításáról, illetve felemeléséről sem, ez okból a 2008. október 14-én és október 30-án hozott valamennyi taggyűlési határozat jogszabályba ütközik, így azok hatályon kívül helyezéséről döntött. Mindezekre figyelemmel mellőzte az elsőfokú bíróság annak vizsgálatát, hogy a tőkeemelés ellentétes-e a Gt. 153. §-ával, illetve megfelel-e a Gt. 154-155. §-aiban foglaltaknak.
Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak részbeni megváltoztatását, a kereset teljes elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a jogvitát kizárólag a Gt. 51. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével bírálta el, a kft. vagyonvesztésével kapcsolatosan ugyanis további rendelkezéseket tartalmaz a Gt. 143. § (2) és (3) bekezdése, valamint a Gt. 161. §-a. A Gt. 143. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakból következően a taggyűlés feladata, hogy a társaság válságos gazdasági helyzetére megoldást találjon, amennyiben pótbefizetéssel az átmeneti likvidációs problémák, illetőleg a tőkeveszteség kezelhető, intézkedni kell annak előírásáról. A pótbefizetésre vonatkozó társasági szerződési rendelkezés hiányában vagy a társasági szerződést kell módosítani, vagy más módon kell gondoskodni a törzstőke pótlásáról, nincs akadálya annak, hogy az egyes tagok kölcsönt nyújtsanak a társaságnak. Ha a jegyzett tőke nem a törvény által meghatározott minimális összeg, úgy lehetőség van a törzstőke leszállítására, minimál tőkével működő társaság esetén pedig tőkeminimumot elő nem író társasági formába átalakulhatnak. Ha egyik megoldás sem kielégítő, úgy gondoskodni kell a jogutód nélküli megszűnés elhatározásáról, és a társasággal szembeni követelésektől függően végelszámolás vagy felszámolás megindításáról, bármelyik határozatot is hozták, a meghozatalától számított három hónapon belül kell végrehajtani.
Álláspontja szerint a társaság tagjai határidőn belül döntöttek a törzstőke rendezéséről; a 2008. május 27-i taggyűlés első napirendi pontban döntött arról, hogy felkérték a társaság ügyvezetőjét a megoldások előkészítésére. A törvényes határidőn belül, 2008. augusztus 25-ére az ügyvezetés a taggyűlést összehívta, első napirendi pontban javaslatot tett a törzstőke pótlásának a tagoknak a társasággal szemben fennálló követelései elengedésével való rendezésére. A döntések három hónapon belüli végrehajtására azért nem kerülhetett sor, mert a felperes a részére meghatározott tagi befizetéseket nem teljesítette, az erre vonatkozó határozatokat megtámadta.
Álláspontja szerint a jogalkotói szándékkal és a hitelezővédelmi érdekekkel szemben áll az elsőfokú bíróság jogszabályhely alkalmazása és jogszabályhely értelmezése, figyelmen kívül maradt ugyanis a Gt. 51. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásakor, hogy az alperes a vagyoni helyzetének a rendezését a megadott határidőn belül megkezdte, a tagok szándéka a társaság működésének a fenntartására, a vagyoni helyzet rendezésére irányult.
Hivatkozott arra is, hogy a felperes által 2008. szeptember 15-én kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárásban a Cégbíróság által hozott Cgt. 01-08/009048/2. számú végzésben foglalt határidőben döntött a veszteségek rendezéséről; a végzés kézhezvételétől számított harminc napon belül volt köteles a törvényes működést helyreállítani, a veszteséget fedezni, a saját tőkét pótolni, a határozathozatalra tehát 2008. október 31. napjáig jogosult volt, így a 2008. október 14-i és október 30-i határozathozatalra határidőben került sor.
Utalt arra is, hogy a Gt. 51. § (1) bekezdésében foglalt határidő nem jogvesztő, annak elmulasztása a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását teszi lehetővé, ahol a cégbíróság a megfelelő döntés meghozatalát kikényszerítheti.
Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a törvényességi felügyeleti eljárás iratait.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a fellebbezésben felhívott Gt. 143. § (2) és (3) bekezdése, továbbá az ahhoz kapcsolódó 161. § azt a helyzetet szabályozza, amikor a társaság ügyvezetőjének a tudomására jut, hogy a társaság tőkehelyzete veszélybe került, ekkor a Gt. 143. §-a szerint mindazon intézkedéseket meg kell tenni, amelyeket a Gt. 51. § (1) bekezdése három hónapos határidőn belül előír. Utóbbi kötelező intézkedés-sorozatot a jogalkotó arra az esetre írja elő, ha a társaság tőkehelyzete - függetlenül attól, hogy a Gt. 143. § (2) és (3) bekezdésében írtak vonatkozásában a társaság döntött-e vagy sem - akként alakul, hogy a minimum 3 millió forint saját tőkével nem rendelkezik. A jogalkotó azért írt elő a tőke rendezésére szigorúan három hónapos határidőt, mert egy folyamatosan veszteségesen gazdálkodó szerv a gazdasági élet többi szereplőjének is károkat okozhat. Téves az az alperesi álláspont, hogy a 2008. augusztus 25-ére összehívott taggyűléssel eleget tett a társaság a tőkerendezésre vonatkozó kötelezettségének, hiszen a jogszabály nem a taggyűlés adott napirendi ponttal történő összehívását, hanem a tőkehelyzet rendezésének megtörténtét írja elő. Emellett iratellenes az az előadás, hogy a 2008. augusztus 25-i taggyűlésen a tőkehelyzetet rendezték, hiszen ezen a taggyűlésen érdemi határozat nem született, ugyanígy a 2008. szeptember 3-án folytatódó taggyűlésen sem. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Gt. 51. § (1) bekezdésében foglaltak helytálló alkalmazásával döntött a 2008. október 14-i és október 30-i taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezéséről. Vitatta a tőkerendezés elmaradásának fellebbezésben állított okát; a felperesnek a társasággal szemben 7 698 885 forint követelése volt, emellett a társaságot 805 705 forint perköltség is terhelte, amely jogerős bírósági ítéleten alapult, az ázsiós tőkeemelés elfogadása azt jelentette volna, hogy erről a követelésről lemond. Utalt arra is, hogy a 2008. október 14-i taggyűlésen hozott ázsiós tőkeemelésre vonatkozó határozat alapján a felperes alperesi társaságban meglévő tagsági viszonya a Gt. 14. §-a alapján törlésre került. Előadta, a Fővárosi Cégbíróságon törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett, mivel az alperes a Gt. 51. § (1) bekezdésében írt kötelezettségének nem tett eleget, utóbb bejelentette, hogy törvényességi kérelme - jelen perre figyelemmel - elutasításra került.
A Fővárosi Ítélőtábla a kereset részbeni elutasítására vonatkozó ítéleti rendelkezést a jogorvoslati eljárás során nem érintette, az elsőfokú bíróság határozata ebben a körben - fellebbezés hiányában - a Pp. 228. § (3) bekezdése alapján jogerőre emelkedett.
Az alperes fellebbezése nem megalapozott.
Az elsőfokú bíróság az ítéletében a tényállást helyesen állapította meg, és helytálló az abból levont jogi következtetése is.
Nem tévedett az elsőfokú bíróság annak megállapításakor, hogy az alperes egymást követő, két teljes üzleti évben nem rendelkezett a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, így a 2008. október 14-i és 2008. október 30-i taggyűlési határozatok meghozatala tekintetében helytállóan a 2006. évi V. tv. (Gt.) 51. § (1) bekezdésében foglaltak teljesülését vizsgálta; azt, hogy a társaság tagjai a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról gondoskodtak-e, amennyiben nem, a társaság e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározta-e más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkezett-e a jogutód nélküli megszűnéséről.
A Gt. 51. § (1) bekezdése mint általános hitelezővédelmi szabály alkalmazása a számviteli törvény szerinti beszámolóhoz kötődik, a fellebbezésben hivatkozott, speciálisan a korlátolt felelősségű társaságokra alkalmazandó Gt. 143. § (3) bekezdése nem a beszámolóhoz kapcsolódó tőkevesztési helyzeteket rendez, a Gt. 161. §-a pedig a kötelező tőkeszállítás esetére irányadó, így az alperes téves jogszabályhely alkalmazására alapított fellebbezési érvelése nem fog helyt.
Nem helytálló az alperes azon fellebbezési előadása sem, hogy határidőn belül gondoskodott a szükséges saját tőke biztosításáról, helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperesnek a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától, tehát 2008. augusztus 27-től számított három hónap állt a rendelkezésére, mely eredménytelenül telt el; a fenti határidőn belül, 2008. augusztus 25-ére összehívott taggyűlés a társaság jogászának távolmaradása okán felfüggesztésre került azzal, hogy 2008. szeptember 3-án folytatódik, az ezen időpontban folytatódó taggyűlésen pedig a saját tőke rendezésének megtárgyalását levették a napirendről.
Helytálló az alperes azon fellebbezési előadása, hogy a saját tőke biztosítására a Gt. 51. § (1) bekezdése anélkül ír elő három hónapos határidőt, hogy meghatározná annak jogvesztő jellegét, utóbbi elmaradása azonban nem eredményezi a jogszabályban előírt jogkövetkezmény alóli mentesülés lehetőségét; amennyiben a társaság tagjai három hónapon belül nem gondoskodnak a szükséges saját tőke biztosításáról, e határidő lejártát követő hatvan napon belül köteles a társaság a Gt. 51. § (2) bekezdésében foglaltak szerint más, olyan gazdasági társasággá átalakulni, amelynek jegyzett tőkéje jogszabály által nem meghatározott, vagy az olyan mértékű, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni, illetőleg - az előbbiek hiányában - rendelkeznie kell a jogutód nélküli megszűnéséről.
A fentiektől eltérő jogszabályhely értelmezésre nem ad alapot az a körülmény, hogy a felperes törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményezett; egyfelől a kérelem elutasítására került sor, másfelől a fellebbezésben hivatkozott Cgt. 01-08/009048/2. számú végzés nem a veszteség fedezésére és a saját tőke pótlására, hanem a törvénysértő állapot megszüntetésére vonatkozó felhívást tartalmazott - utóbbi a Gt. 51. § (1) bekezdésében foglaltakból következően az átalakulásra, illetve megszűnésre vonatkozó döntés meghozatalával lett volna megvalósítható -, mindezekre figyelemmel a jogvita a fellebbezésben előadottakkal szemben a törvényességi felügyeleti eljárás iratainak a beszerzése nélkül érdemben elbírálható volt, egyébként ezen eljárás megindulása, az iratok esetleges szükségessége az elsőfokú eljárás során fel sem merült.
A fent kifejtettek szerint az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes a Gt. 51. § (1) bekezdése szerinti három hónapos határidőn belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodott, így az intézkedési lehetősége a Gt. 51. § (2) bekezdése szerinti átalakulás vagy jogutód nélküli megszűnés elhatározására korlátozódott, ennek a 2008. október 14-i és 2008. október 30-i taggyűlési határozatok nem feleltek meg, ezért helyesen vont következtetést arra, hogy a felperes a keresetében ezen taggyűlési határozatok jogszabályba ütközésére megalapozottan hivatkozott.
A fellebbezésben előadottak eltérő tényállás megállapítására, illetőleg jogi következtetés levonására nem adtak alapot, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság helytálló ítéletét - a fellebbezéssel érintett körben - a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 10. Gf. 40.508/2009/7.)