adozona.hu
BH 2010.4.103
BH 2010.4.103
Társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálatánál a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértésről kell dönteni [Pp. 215. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes a 2008. február 14-én tett igénybejelentés alapján 2008. április 17-én hozott elsőfokú határozatával a felperes rokkantsági nyugdíj iránt előterjesztett kérelmét elutasította azzal az indokolással, hogy az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) elsőfokú bizottságának 2008. március 3-án kelt szakvéleménye szerint a felperes össz-szervezeti egészségkárosodásának mértéke 40 százalék, tehát nem rokkant.
A felperes fellebbezését az alperes másodfokú határozatáva...
BH 2010.4.103 Társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálatánál a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértésről kell dönteni [Pp. 215. §].
Az alperes a 2008. február 14-én tett igénybejelentés alapján 2008. április 17-én hozott elsőfokú határozatával a felperes rokkantsági nyugdíj iránt előterjesztett kérelmét elutasította azzal az indokolással, hogy az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) elsőfokú bizottságának 2008. március 3-án kelt szakvéleménye szerint a felperes össz-szervezeti egészségkárosodásának mértéke 40 százalék, tehát nem rokkant.A felperes fellebbezését az alperes másodfokú határozatával elutasította. A döntés indokolása szerint az ORSZI másodfokú bizottságának szakvéleménye is 40 százalékos egészségkárosodást véleményezett.
A felperes keresetében az alperes másodfokú határozatának megváltoztatását, rokkantsági nyugdíjra való jogosultságának megállapítását kérte. Vitatta az egészségkárosodásának a szakvéleményben megállapított mértékét, álláspontja szerint az eléri a törvényben előírt 50 százalékos mértéket.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, igazságügyi orvosszakértő kirendelését nem ellenezte.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes másodfokú határozatát - az elsőfokú határozatra kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
Az ítélet indokolásában megállapította, hogy a felperes egészségkárosodáson alapuló ellátás iránt előterjesztett igénybejelentésén nem jelölte meg, hogy kérelme milyen ellátásra irányul, az ORSZI elsőfokú bizottságának szakvéleménye a véleményezés jogcímét rendszeres szociális járadékra, a másodfokú bizottság szakvéleménye pedig rokkantsági nyugdíjra való jogosultságként jelölte meg. Mindezeket figyelembe véve az indokolás szerint nem volt megállapítható, hogy felperes igénye mire irányult, ezért a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján - a Ket. 50. § (1) bekezdésére, a döntéshozatalhoz szükséges tényállás tisztázási kötelezettségre hivatkozással - tartotta indokoltnak a bíróság a határozat hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra utasítását kérte a Pp. 215. §-ába, 221. § (1) bekezdésébe ütköző jogszabálysértés miatt. A felperes a közigazgatási eljárás során a fellebbezésében, a keresetlevelében és a tárgyalási jegyzőkönyvben foglaltakra utalt, amelyekből kitűnik, hogy rokkantsági nyugdíj iránt terjesztette elő igényét, az eljárás tárgya a rokkantsági nyugdíj megállapítása, a vita tárgya az egészségkárosodással kapcsolatos jogosultsági feltétel fennállása volt.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A peres iratok alapján megállapítható, hogy a felperes a keresetlevelében az egészségkárosodása magasabb, 50 százalékos mértékére hivatkozva tartotta jogszabálysértőnek alperes határozatát, ezért kérte annak megváltoztatását, és rokkantsági nyugdíjra való jogosultsága megállapítását. Ezt a kereseti kérelmét a tárgyaláson tett nyilatkozatában is fenntartotta. A felperes sem a közigazgatási eljárás során a fellebbezésében, sem a keresetében nem kifogásolta, hogy az alperes az igénybejelentése alapján rokkantsági nyugdíj iránti igényét bírálta el.
Az előbbiek figyelembevételével megalapozott az a felülvizsgálati érvelés, hogy a jogerős ítélet a Pp. 215. §-ába ütközően jogszabálysértő.
A társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata jogszabálysértésre hivatkozva kérhető, és ha a bíróság a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértést nem állapítja meg, más jogszabálysértésre nem alapíthatja határozatát (KK 34. számú állásfoglalás). Az adott esetben a bíróság a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértés, az egészségkárosodás mértékén alapuló jogosultsági feltétel vizsgálata nélkül az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértéssel hozta meg ítéletét.
A peres iratokból továbbá az is kitűnik, hogy az alperes elsőfokú határozatának indokolása az ORSZI 2008. március 3-án kelt szakvéleményére - az abban megállapított 40 százalékos egészségkárosodásra - hivatkozással állapította meg, hogy felperes nem rokkant. Ez a határozatban dátumszerűen pontosan, a számát illetően pontatlanul megjelölt, és a peres iratokhoz becsatolt szakvélemény a véleményezés jogcímét - a másodfokú bizottság szakvéleményével egyezően - a következőképpen rögzíti: "sajátjogú (új) vizsgálat a rokkantsági nyugdíjhoz és baleseti rokkantsági nyugdíjhoz". Az ORSZI 2008. április 2-án kelt szakvéleménye vonatkozott a rendszeres szociális járadék elbírálására.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettekre tekintettel a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot - a támadott társadalombiztosítási határozat kereseti kérelemnek megfelelő felülvizsgálata végett - új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Mfv. III. 10.729/2008.)