adozona.hu
BH+ 2010.2.80
BH+ 2010.2.80
Társult vadászati jog gyakorlásának módjáról a földtulajdonosi gyűlés által elfogadott határozat a vadgazdálkodási üzemterv érvényességi idejének lejártáig újabb határozattal nem változtatható meg [1996. évi LV. tv. (Vtv.) 3. § (1) bek., 12. § (1) bek. c) pontja, 14. § (5) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes földtulajdonosi közösség, az 1996. november 29-én tartott gyűlésén a vadászati jognak a társult földtulajdonosok általi, illetve vendégvadászat, vagy bérvadászat útján történő gyakorlásáról hozott határozatot.
A 2007. november 23-i gyűlésen elfogadott 10/2007. (XI. 23.) számú határozatával 2007. november 23-tól kezdődően a vadgazdálkodási üzemterv érvényességi idejének lejártáig - 2010. február 28-ig - a vadászati jog haszonbérbeadás útján történő hasznosításáról döntött.
A földt...
BH+ 2010.2.80 Társult vadászati jog gyakorlásának módjáról a földtulajdonosi gyűlés által elfogadott határozat a vadgazdálkodási üzemterv érvényességi idejének lejártáig újabb határozattal nem változtatható meg [1996. évi LV. tv. (Vtv.) 3. § (1) bek., 12. § (1) bek. c) pontja, 14. § (5) bek.].
Az alperes földtulajdonosi közösség, az 1996. november 29-én tartott gyűlésén a vadászati jognak a társult földtulajdonosok általi, illetve vendégvadászat, vagy bérvadászat útján történő gyakorlásáról hozott határozatot.A 2007. november 23-i gyűlésen elfogadott 10/2007. (XI. 23.) számú határozatával 2007. november 23-tól kezdődően a vadgazdálkodási üzemterv érvényességi idejének lejártáig - 2010. február 28-ig - a vadászati jog haszonbérbeadás útján történő hasznosításáról döntött.
A földtulajdonosi gyűlésen a 11/2007. (XI. 23.) számú határozattal pedig az 1997. május 27-én kelt Működési Szabályzat II. pontjának, a társult vadászati jog gyakorlására vonatkozó előírásait módosította, a társult vadászati jog haszonbérbeadás útján történő hasznosítására vonatkozó előírással.
A felperesek, mint a határozathozatal során kisebbségben maradt tulajdonosok, módosított keresetükben kérték a 2007. november 23-án hozott 10/2007. (XI. 23.) számú és a 11/2007. (XI. 23.) számú határozatok érvénytelenségének megállapítását. Arra hivatkoztak, hogy a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. tv. (a továbbiakban: Vtv.) 6. § (4) bekezdése alapján a Megyei Földművelésügyi Hivatal, a 2000. január 11-én kelt 2/42/2000. számú határozatával, saját jogú vadgazdálkodóként vette nyilvántartásba az alperest. Az általa, mint vadászatra jogosult által benyújtott vadgazdálkodási üzemtervet 2007. február 28-ig terjedő időszakra jóváhagyta. Utóbb, a 2003. március 31-én kelt 6/444/2003. számú határozatával az üzemterv érvényességi idejét 2010. február 28-ig meghosszabbította.
Állították, hogy a Vtv. 14. § (5) bekezdése értelmében, a vadgazdálkodási üzemterv érvényességi idejének lejártáig, a földtulajdonosok gyűlése érvényesen nem hozhatott határozatot a társult vadászati jog gyakorlása módjának megváltoztatásáról. Előadták azt is, hogy az általuk támadott határozat jogos érdekeiket lényegesen sérti, és ellentétes az okszerű gazdálkodással is.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a földtulajdonosok gyűlése kötve van a korábban hozott határozataihoz, azt utóbb nem változtathatja meg.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetének helyt adott. Megállapította, hogy a 10/2007. (XI. 23.) számú és a 11/2007. (XI. 23.) számú határozat érvénytelen.
Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a társult vadászati jog, a Vtv. 13. § (1) bekezdése értelmében, a társult földtulajdonosok által, vendégvadászat, illetve bérvadászat útján gyakorolható, mód van azonban a vadászati jog haszonbérbeadás útján történő hasznosítására is. Ez utóbbi esetben, a Vtv. 6. § (2)-(4) bekezdése szerint nem a vadászterület tulajdonosainak közösségét, hanem a haszonbérlőt kell a vadászati jog jogosultjának tekinteni. Utalt arra is, hogy a vadászati jog jogosultját a vadászati hatóság nyilvántartásba veszi.
Az elsőfokú bíróság kifejtette továbbá, hogy a Vtv. 12. §-ában foglaltak alapján, a vadászati jog gyakorlásának, illetve hasznosításának módjáról, feltételeiről való határozathozatal a földtulajdonosok gyűlésének hatáskörébe tartozik. A Vtv. 14. § (5) bekezdése pedig azt tartalmazza, hogy a határozat a vadászterület mindenkori tulajdonosát, a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti szerződés időpontjának lejártáig, egyébként a vadgazdálkodási üzemterv érvényességi idejéig köti. Mindebből következik, hogy az 1996. november 29-én hozott, a vadászati jognak a társult földtulajdonosok általi gyakorlását elhatározó döntésre tekintettel, 2010. február 28-ig, a földtulajdonosok gyűlése a vadászati jog haszonbérbeadás útján történő hasznosításáról érvényes határozatot nem hozhatott. E jogszabályba ütköző érvénytelen határozatra tekintettel, az azon alapuló, a Működési Szabályzat módosítását tartalmazó 11/2007. (XI. 23.) számú határozat is érvénytelen.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Határozatának indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a per eldöntése szempontjából irányadó tényállást helyesen állapította meg, és abból helyes jogi következtetést vont le.
A fellebbezésben foglaltakra tekintettel a másodfokú bíróság azt hangsúlyozta, hogy a Vtv. 14. § (5) bekezdése egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz. A vadászterület "mindenkori tulajdonosát" a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének idejéig köti a földtulajdonosi közösség tulajdonosainak, az összes földterület tulajdoni hányada arányában számított, szótöbbséggel hozott, a vadászati jog gyakorlásáról, illetőleg hasznosításának módjáról és feltételeiről szóló határozata. A "mindenkori tulajdonos" kifejezés utal arra, hogy a megelőzően elfogadott határozat a vadgazdálkodási üzemterv érvényességi idejéig akkor is kötelező erejű, ha a vadászterület tulajdonosainak személyében változás következik be. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a korábban meghozott határozattal ellentétes, újabb határozat jogszabályba ütközik, ezért érvénytelen. A kisebbség érdekeinek lényeges sérelmét a jogszabályba ütközés önmagában megvalósítja. Érdemben ezért helytálló a felperesek keresetének helyt adó elsőfokú bírósági döntés.
Az alperes a jogerős ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelmében kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a felperesek keresetének elutasítását. Állította, hogy a támadott határozat a Vtv. 3. § (1) bekezdését, 12. § (1) bekezdés c) pontját, 14. § (5) bekezdését, 20. § (2) bekezdését, 46. § (1) bekezdését sérti. Vitatta, hogy a földtulajdonosok gyűlése el volt zárva attól, hogy a vadászati jog gyakorlására vonatkozóan korábban hozott határozatát megváltoztassa. Előadta, hogy a Vtv. 14. § (5) bekezdésének a Vtv. 12. § (1) bekezdésével, a Vtv. 20. § (2) bekezdésével, illetve a Vtv. 46. § (1) bekezdésével való egybevetésével a másodfokú bíróság nem helytálló jogi következtetést vont le. A korábban hozott határozat kizárólag addig köti a mindenkori tulajdonosokat, amíg az adott kérdésben a földtulajdonosok gyűlése újabb határozatot nem hoz.
A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályban fenntartását indítványozták. Vitatták az alperes által állított jogszabálysértéseket. Azt hangsúlyozták, hogy a vad védelme, a tervszerű vadgazdálkodás érdekében tartalmazza a Vtv. 14. § (5) bekezdése a vadgazdálkodási üzemterv érvényességi idejéig tartó tilalmat a hozott határozat megváltoztatására vonatkozóan. A Vtv. 46. § (1) bekezdése a vadászatra jogosult személyében egyéb okból bekövetkezett változásokra nézve alkalmazandó.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján. Megállapította, hogy a támadott határozat az alperes által megjelölt jogszabályokat az alábbiakra tekintettel nem sérti.
Nem vitás, hogy a Vtv. 3. § (1) bekezdése szerint a vadászati jog, mint vagyoni értékű jog a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként, a vadászterület tulajdonosát illeti. A Vtv. 12. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a vadászati jog gyakorlásának, illetve hasznosításának módjáról, feltételeiről szóló döntés, társult vadászati jog esetén, a földtulajdonosok gyűlésének hatáskörébe tartozik. A perbeli határozatok meghozatala idején hatályos Vtv. 14. § (5) bekezdése azonban a földtulajdonosok gyűlésének hatáskörét korlátozta. Kimondta ugyanis, hogy a Vtv. 12. §-ában írt kérdésekben hozott határozat a vadászterület mindenkori tulajdonosát a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti szerződés időpontjának lejártáig, egyébként a vadgazdálkodási üzemterv érvényességi idejéig köti. Amint arra az eljárt bíróságok is utaltak, e rendelkezés egyértelmű, az csak akként értelmezhető, hogy a korábban hozott határozat tartalmával ellentétes, attól eltérő, újabb határozathozatalra a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti szerződés időpontjának lejártáig, annak hiányában, a vadgazdálkodási üzemterv érvényességi idejéig nincs mód. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a Vtv. 46. § (1) bekezdése azokban az esetekben alkalmazandó, amikor a vadászati jog gyakorlása módjának változtatásán kívüli egyéb változások következnek be. Ilyen ok lehet pl. a haszonbérlő elhalálozása, jogutód nélküli megszűnése.
A Legfelsőbb Bíróság a fent írt indokok alapján, a jogszabályoknak megfelelő, eljárási szabálysértés nélkül hozott jogerős ítéletet, a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Gfv.X.30.113/2009.)