adozona.hu
BH 2010.2.44
BH 2010.2.44
Jogszabálysértő a tagváltozást bejegyző végzés, ha az új tag az üzletrész átruházásakor előtársasági szakban lévő gazdasági társaság volt. Súlyos eljárási szabálysértést követ el a perben eljáró bíróság, ha nem hívja fel a tagváltozás bejegyzését kérő céget a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére, amennyiben a jogszabálysértés a felek együttműködésével kiküszöbölhető [2006. évi IV. tv. 16. §, 2006. évi V. tv. 27. §, 46. §, 66. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperesi kétszemélyes társaság egyik tagja, Gy. Sz. 2007. június 1-jén kelt üzletrész adásvételi szerződéssel eladta az alperesi társaságban levő üzletrészét a Gy. H. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: Gy. Kft.) részére. A Gy. Kft. társasági szerződése 2007. április 16-án kelt, cégbejegyzésre irányuló kérelmét a cégbíróságnál 2007. április 18-án nyújtotta be, bejegyzésére 2007. június 11-én került sor. Az alperesi társaság a 2007. július 2-án kelt vál...
BH 2010.2.44 Jogszabálysértő a tagváltozást bejegyző végzés, ha az új tag az üzletrész átruházásakor előtársasági szakban lévő gazdasági társaság volt. Súlyos eljárási szabálysértést követ el a perben eljáró bíróság, ha nem hívja fel a tagváltozás bejegyzését kérő céget a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére, amennyiben a jogszabálysértés a felek együttműködésével kiküszöbölhető [2006. évi IV. tv. 16. §, 2006. évi V. tv. 27. §, 46. §, 66. §].
Az alperesi kétszemélyes társaság egyik tagja, Gy. Sz. 2007. június 1-jén kelt üzletrész adásvételi szerződéssel eladta az alperesi társaságban levő üzletrészét a Gy. H. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: Gy. Kft.) részére. A Gy. Kft. társasági szerződése 2007. április 16-án kelt, cégbejegyzésre irányuló kérelmét a cégbíróságnál 2007. április 18-án nyújtotta be, bejegyzésére 2007. június 11-én került sor. Az alperesi társaság a 2007. július 2-án kelt változás bejegyzésére irányuló kérelmében a fenti tagváltozás, valamint a székhely áthelyezés bejegyzését kérte. A kérelemhez csatolt okiratokban jelzésre nem került, hogy a Gy. Kft. bejegyzés alatt álló cég volt az üzletrész átruházási szerződés megkötésekor.A cégbíróság 2007. július 11-én kelt végzésével a változásokat a cégjegyzékbe bejegyezte. A tagváltozás kapcsán a Gy. Kft. tagsági viszonyát 2007. június 1-jei hatállyal jegyezte be a cégjegyzékbe, s ezen nappal törölte az üzletrészt átruházó tag tagsági viszonyát. A bejegyző végzés a Cégközlöny 2007. augusztus 16-ai számában jelent meg.
A felperes keresetében a változásbejegyző végzésnek a Gy. Kft. tag bejegyzésére vonatkozó adatának hatályon kívül helyezését kérte, többek között hivatkozva a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (Gt.) 16. § (1) bekezdés f) pontjának megsértésére, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (Ctv.) 27. § (3) bekezdésében, illetve a 66. § (3) bekezdésében foglaltakra.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, a jogszabálysértés időközben megszűnt, mivel az új tagot a cégbíróság 2007. június 11-én a cégjegyzékbe bejegyezte.
Az elsőfokú bíróság 2008. március 5-én kelt ítéletében a cégbíróság változás bejegyző végzésének az 1 (09) a tagok adataira vonatkozó 1/003. rovatának a "Tags. kezdete: 2007. 06. 01." jogszabálysértő adatát hatályon kívül helyezte. Felhívta a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból törölje az érintett cégadatot, s jegyezze be, hogy a tagság kelte 2007. 06. 11. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Rendelkezett a perköltség viseléséről. Ítéletében többek között kifejtette, a perbeli üzletrész adásvételi szerződés a Gt. 16. § (1) bekezdés f) pontjába ütközött. A cégbíróságnak vizsgálnia kellett a Ctv. 46. § (1) bekezdésében írtakra tekintettel a kft. tagja tekintetében a tagsági viszony keletkezésének időpontját [Ctv. 27. § (3) bekezdés b) pont]. Ugyanakkor a jogszabálysértés az üzletrész megszerzője vonatkozásában, annak cégjegyzékbe történő bejegyzésével megszűnt.
A felperes fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolásában kifejtette, a Ctv., illetve vonatkozó mellékletei nem írják elő az üzletrészét megszerző tag számára, hogy cégkivonatát a cégbíróságnak meg kellene küldenie, vagy a cégbíróságnak a cég jogi személy tag létezését, bejegyzését vizsgálnia kellene. A csatolt okiratok alapján nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy az új tag előtársasági szakban levő gazdasági társaság volt az üzletrész átruházásakor. Kifejtette, a Ctv. 65. § (3) bekezdése értelmében a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló eljárásban csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amit a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A cégeljárásban csatolt okiratok között nincs olyan, amiből a cégbíróságnak észlelnie kellett volna a jogszabálysértést, így a felperesi kereset nem alapos.
A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül, az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és a felperes keresetének megfelelő határozatot hozzon. Álláspontja szerint a Ctv. 65. § (3) bekezdése alkalmazásával megalapozatlanul jutott a másodfokú bíróság arra a következtetésre, miszerint a bejegyezni kért tag nyilvántartásba vételének megtörténtét nem kell vizsgálni a változásbejegyzési eljárásban. Döntésével jogkövetkezmények nélküli rendelkezésnek minősítette a Gt.</a>-nek az előtársaságra vonatkozó hivatkozott szabályát. A Ctv. 46. § (1) bekezdésében írtakból következően a cégbíróságnak vizsgálnia kellett volna az új tag bejegyzésekor, hogy a Gy. Kft. az üzletrészt megszerezhette-e. A Ctv. mellékletei azért nem írják elő a cégkivonat csatolásának kötelezettségét a bejegyzési eljárásban, mert a cégjegyzéket vezető cégbíróságnak saját nyilvántartása alapján kellett volna ezt a körülményt vizsgálnia. Erre utal az adott kérelem elbírálásakor, benyújtásakor hatályban volt Ctv. 1. sz. melléklet I/5. pontja, illetve a 2. számú melléklet I/4. pontja is, mely külföldi tag, illetve nem cég tag létezésének, nyilvántartásba vétele ellenőrzésének kötelezettségét írta elő a cégbíróság számára. A Gt. 16. § (1) bekezdés f) pontjába ütköző üzletrész adásvételi szerződés semmis. Egyetértett a másodfokú bíróság azon álláspontjával, hogy az új tag nevére, székhelyére vonatkozó adatok nem különíthetők el a tagsági viszony kezdő időpontjától, mert ezeket a változásbejegyzési kérelemnek szükségszerűen és együttesen kell tartalmaznia. Amennyiben valamelyik cégjegyzéki adat jogszabálysértő, a változásbejegyző végzésnek a jogszabálysértő adattal összefüggő valamennyi adatát hatályon kívül kell helyeznie, nincs lehetőség arra, hogy a keresetnek részben adjon helyt.
A felperes hivatkozott a Pp. 253. § (3) bekezdésében foglaltak megsértésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen csak a felperes nyújtott be fellebbezést, így a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem érintett részét nem változtathatta volna meg. A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati kérelemben foglaltakat fenntartotta. Többek között hivatkozott a Pp. 163. § (3) bekezdésében írtakra, vagyis arra, hogy a cégbíróság köteles az általa hivatalból ismert tényeket figyelembe venni, amikor azt vizsgálja, hogy a cégformára vonatkozóan a Ctv.-ben előírt adatok megfelelnek-e a jogszabályoknak.
A cég a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra nem tett észrevételt.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, hogy az jogszabálysértő.
A felperes helyesen mutatott rá, hogy a Pp. 253. § (3) bekezdését a másodfokú bíróság megsértette. A hivatkozott rendelkezés értelmében a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között (247. §) változtathatja meg. Tényként állapítható meg, hogy a felperes fellebbezése az elsőfokú ítélet olyan tartalmú megváltoztatására irányult, miszerint a bíróság a tag nevére és székhelyére is kiterjedően helyezze hatályon kívül a Gy. Kft. tag bejegyzésére vonatkozó cégjegyzéki adatot. A fellebbezés értelemszerűen a kereset elutasítására nem irányult. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. Ilyen tényállás mellett a másodfokú bíróság arról határozhatott volna, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét vagy helybenhagyja, vagy a fellebbezéssel érintett körben megváltoztatja, és a Gy. Kft.-re vonatkozó adatot a cégjegyzékből törli, avagy az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezéssel érintett körben hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, kivéve ha a Pp. 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott ok áll fenn.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a másodfokú bíróságnak, figyelemmel a Pp.</a> hivatkozott rendelkezésére ítélkezése alapjául kellett volna elfogadnia, hogy jogszabálysértés történt a változásbejegyzési eljárásban, melyet a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. Ebből kifolyólag azt kellett volna többek között vizsgálnia, hogy az elsőfokú bíróság a Ctv. 66. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget tett-e. A csatolt iratok alapján a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a peres bíróság a céget a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedés megtételére nem szólította fel, holott az kötelezettsége lett volna, ha a jogszabálysértés kiküszöbölhető. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a jogszabálysértés az adott tényállás mellett az üzletrészt átruházó felek együttműködése esetén megszüntethető. A cég például becsatolhatott volna ezen felhívás eredményeként egy olyan üzletrész adásvételi szerződésmódosítást, mely szerint a Gy. Kft. a cégjegyzékbe történő bejegyzése napjának hatályával szerzi meg az üzletrészt. Az elsőfokú bíróság eljárása során tehát súlyos eljárási szabálysértést követett el, amikor nem a Ctv. 66. § (1) bekezdésének megfelelően járt el, így a Pp. 252. § (3) bekezdése lehetőséget ad a fellebbezési kérelem korlátaira tekintet nélkül az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasításra. A másodfokú bíróságnak tehát ilyen tartalmú döntést kellett volna hoznia. A jogszabálysértés a felülvizsgálati eljárás keretei között nem orvosolható.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban tényként kell figyelembe venni, hogy a cégbíróság tagváltozást bejegyző végzése jogszabálysértő. Az elsőfokú bíróságnak a Ctv. 66. § (1) bekezdése alapján kell eljárnia, vagyis a céget a jogszabálysértés megszüntetésére kell felhívnia, s a felhívás eredményétől függően kell érdemben döntenie. A Legfelsőbb Bíróság felhívja a figyelmet arra, hogy a cégjegyzéki adatnak (annak hatályának) okirattal alátámasztva kell lennie, továbbá az is elengedhetetlenül szükséges, hogy amennyiben ilyen tartalmú döntés születne, a volt tag törlésére az új tag bejegyzésére csak azonos nappal kerülhet sor. Amennyiben ez a kereset korlátaira tekintettel nem hajtható végre, az ítéletben fel kell hívni a cégbíróságot, hogy hivatalból lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárás keretében a cégjegyzékben szereplő adatok törvényes voltát állítsa helyre (pl. ha a kft. bejegyzésének törlését rendeli el a peres bíróság, a cégbíróságnak az üzletrész átruházó tagot is a fenti időponttal kell a cégjegyzékbe bejegyeznie, vagy ugyanazon nappal kell a kft. taggá válását, illetve az üzletrész átruházó tag törlését a cégjegyzékbe bejegyezni).
(Legf. Bír. Gfv. X. 30.085/2009.)