adozona.hu
ÍH 2019.54
ÍH 2019.54
TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS - JOGKÖVETKEZMÉNYEK ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELE A civil szervezettel szembeni törvényességi felügyeleti eljárásban a bíróságnak a felhívásban értelemszerűen meg kell jelölni, hogy a törvénysértő állapot miben nyilvánul meg, valamint hogy ennek megszüntetése miként történjék [Cnytv. 71/G. § (2) bekezdése].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező 2017. július 13-án törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet terjesztett elő a kérelmezett ellen. Előadta, hogy a kérelmezett törvénytelenül gyakorol országos sportági szövetségi, illetve szakszövetségi jogokat, engedély nélkül szervez autós sportrendezvényeket, elnevezése pedig a névvalódiság elvét sérti.
A kérelmet az elsőfokú bíróság a 2017. november 22-én meghozott Pkt.30.037/2017/7. számú végzésével elutasította.
E végzést a Győri Ítélőtábla a 2018. máj...
ÍH 2019.54 TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS - JOGKÖVETKEZMÉNYEK ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELE
A civil szervezettel szembeni törvényességi felügyeleti eljárásban a bíróságnak a felhívásban értelemszerűen meg kell jelölni, hogy a törvénysértő állapot miben nyilvánul meg, valamint hogy ennek megszüntetése miként történjék [Cnytv. 71/G. § (2) bekezdése].
A kérelmező 2017. július 13-án törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet terjesztett elő a kérelmezett ellen. Előadta, hogy a kérelmezett törvénytelenül gyakorol országos sportági szövetségi, illetve szakszövetségi jogokat, engedély nélkül szervez autós sportrendezvényeket, elnevezése pedig a névvalódiság elvét sérti.A kérelmet az elsőfokú bíróság a 2017. november 22-én meghozott Pkt.30.037/2017/7. számú végzésével elutasította.
E végzést a Győri Ítélőtábla a 2018. május 8-án kelt Pkf.III.25.018/2018/5. számú végzésével hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. A kérelmező másodfokú eljárási költségét 20 500 forintban állapította meg. A másodfokú bíróság a törvényes állapot helyreállításával összefüggésben felhívta a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 16. § (1), a 19. § (1), 20. § (3), 21. § (2), 28. § (2) bekezdésének a) pontját, 65. § (4) bekezdését, 77. § u) pontját, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 36. § (2) bekezdését. Az elsőfokú bíróság végzését pedig a Cnytv. 71/A. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó régi Pp. 258. § (1) bekezdése alapján helyezte hatályon kívül, és utasította az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára. Utalt arra, miszerint a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak kell döntenie arról, hogy a törvényes állapot helyreállítása érdekében a Cnytv. 71/G. § (2) bekezdésében foglalt mely intézkedés alkalmazását látja szükségesnek.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság az ítélőtábla végzését a feleknek megküldte, majd - a Cnytv. 71/G. § (1) bekezdésének megfelelő felhívás nélkül - 15. számú végzésével a kérelmezettet a törvényes működés helyreállítása érdekében 10 000 Ft pénzbírsággal sújtotta. Egyidejűleg kötelezte a kérelmezettet, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a kérelmezőnek 20 500 Ft eljárási költséget.
Határozatának indokolásában rögzítette, mivel az ítélőtábla döntése szerint a kérelmezett tevékenysége, működése, elnevezése nem törvényes, a megismételt eljárás során kizárólag azt mérlegelhette, hogy a Cnytv. 71/G. §-a [pontosabban: a Cnytv. 71/G. § (2) bekezdése] szerinti mely megfelelő intézkedés kiválasztásával és alkalmazásával döntsön a törvényes működés helyreállításának kikényszerítéséről. Ennek során értékelte azt, hogy a törvényes működés helyreállítása érdekében a kérelmezett létesítő okiratának megfelelő átdolgozása, az Stv. előírásaival való koherencia biztosítása, a szükséges adatváltozások bírósági nyilvántartásba vételének kezdeményezése egyaránt szükséges; mindez ugyanakkor csak a kérelmezett együttműködésével biztosítható. Mindennek alapján álláspontja szerint leginkább a pénzbírság alkalmazása alkalmas arra, hogy a kérelmezettet a törvényes működés helyreállításához szükséges intézkedések megtételére rákényszerítse. A pénzbírság összegét a Cnytv. 71/G. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a törvényi minimumban, 10 000 forintban határozta meg, figyelemmel arra, hogy a kérelmezett bár nem törvényesen, de hosszabb ideje folytatja tevékenységét azzal a szubjektív meggyőződéssel, hogy tevékenysége a jogszabályi előírásokat nem sérti.
A végzés ellen a kérelmező és a kérelmezett is fellebbezett; a kérelmezett fellebbezését azonban az elsőfokú bíróság a 2018. október 18-án meghozott, és 2019. január 14-én jogerőre emelkedett Pkt.30.037/2017/25. számú végzésével hivatalból elutasította.
A kérelmező fellebbezési kérelmében elsődlegesen a támadott végzés megváltoztatását, és "kérelmének helyt adó" határozat meghozatalát, másodlagosan pedig a végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára utasítását kérte.
Megítélése szerint az alkalmazott 10 000 Ft pénzbírság a törvényes állapot helyreállításának kikényszerítésére nem alkalmas, illetve jogszabálysértő is. Utalt arra, nincs tudomása, hogy az elsőfokú bíróság a Cnytv. 71/G. § (1) bekezdése alapján a kérelmezettet felhívta volna a törvénysértő állapot megszüntetésére, és annak igazolására. A pénzbírság összege egyébként sem áll a törvénysértés súlyával összhangban, hiszen a jogszabálysértő állapot huzamosabb ideje, évekkel ezelőtt keletkezett, a kérelmezett fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat törvénytelenül, emellett pedig az eljárás 2017. július 13-ai kezdeményezése óta - bár több közgyűlést tartott - a kérelmezett nem igazolta, hogy a törvénysértő állapot megszüntetésére bármilyen intézkedést tett volna. Hangsúlyozta, hogy valamennyi jogsértés jelenleg is fennáll, különösen a névvalódiság sérelme, a szakszövetségi jogok törvénytelen gyakorlása, illetve előzetes írásbeli hozzájárulásának mellőzésével tartott fokozott veszéllyel járó sportrendezvények szervezése. Megjegyezte, hogy az elsőfokú végzés a kérelmezett jelenlegi elnevezését pontosan rögzíti, a törvényszék az ítélőtábla hatályon kívül helyező végzésében tett megállapítás ellenére (5. oldal első bekezdés) a kérelmezett nyilatkozatait változatlanul nem küldte meg neki, végül pedig az elsőfokú eljárás költségeiről nem határozott. Kiemelte azt is, hogy a végzés sérti a régi Pp. 221. § (1) bekezdését, ugyanis a rövid indokolás a kiválasztott legenyhébb intézkedés alkalmazására megfelelő magyarázatot nem ad.
A kérelmezett a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az ítélőtábla megítélése szerint az elsőfokú bíróság jogszabálysértően sújtotta a kérelmezettet 10 000 Ft pénzbírsággal.
Az ítélőtábla Pkf.III.25.018/2018/5. számú végzése nem értelmezhető akként, hogy az elsőfokú bíróság a Cnytv. 71/G. § (2) bekezdésében foglalt intézkedéseket az e § (1) bekezdése szerinti megfelelő felhívás hiányában is alkalmazhatja. A Cnytv. 71/G. § (1) bekezdése ugyanis arra kötelezi a bíróságot, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás megindítása esetén a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel és az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértés pontos megjelölésével hívja fel a civil szervezetet, hogy a végzésben meghatározott, legfeljebb harmincnapos határidőn belül - amely az eljárás okától függően a szervezetnek a határidő lejárta előtt benyújtott kérelmére egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható - írásban nyilatkozzon arról, hogy
a) vitatja-e a kérelemben, illetve a végzésben foglaltakat, illetve
b) ha nem vitatja a kérelemben vagy a végzésben foglaltakat, úgy a törvénysértő állapotot szüntesse meg, és azt igazolja.
Az adott esetben az elsőfokú bíróság Pkt.30.037/2017/4. számú felhívására a kérelmezett úgy nyilatkozott, hogy a kérelemben foglaltakat vitatja. A törvényszék a kérelmezett védekezésével egyetértett, és Pkt.30.037/2017/7. számú végzésével a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet elutasította. A végzést azonban a kérelmező fellebbezése folytán eljárt Győri Ítélőtábla Pkf.III.25.018/2018/5. számú végzésével hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította.
A másodfokú bíróság határozatára tekintettel a törvényszék akkor járt volna el helyesen, ha a Cnytv. 71/G. § (1) bekezdésének rendelkezései szerint a kérelmezettet a törvénysértő állapot megszüntetésére, és annak igazolására felhívja; a felhívásban értelemszerűen meg kellett volna jelölni, hogy a törvénysértő állapot miben nyilvánul meg, valamint hogy ennek megszüntetése miként történjék.
Mivel e kötelezettségének a törvényszék nem tett eleget, a Cnytv. 71/G. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket közvetlenül nem alkalmazhatta volna.
Megjegyzendő továbbá, az elsőfokú végzés jogszabálysértő annyiban is, hogy a kérelmezőnek a Győri Ítélőtábla Pkf.III.25.018/2018/5. számú végzésében megállapított 20 500 Ft másodfokú eljárási költsége viseléséről az eljárást véglegesen lezáró határozatban kell dönteni; a pénzbírság kiszabásáról rendelkező végzés ilyennek nem tekinthető.
Mindezek miatt a másodfokú bíróság a törvényszék végzését a Cnytv. 71/A. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó régi Pp. 258. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban a törvényszéknek a Cnytv. 71/G. §-a rendelkezései szerint kell eljárnia.
(Győri Ítélőtábla Pkf.III.25.067/2019/2.)